Foci - Détári Lajos szerint a magyar edző nem csinálhat önállóan semmit, bezzeg a külföldinek mindent szabad
Détári Lajos szerint a magyar edző nem csinálhat önállóan semmit, bezzeg a külföldinek mindent szabad
Fotó: Isza Ferenc

Détári Lajos szerint a magyar edző nem csinálhat önállóan semmit, bezzeg a külföldinek mindent szabad

Takács MártonTakács Márton
2020/09/13 12:00
Magyar Hang című hetilap legfrissebb számában nagyinterjú olvasható Détári Lajossal, egykori világválogatott labdarúgóval. A magyar futball jelenlegi állapotáról, az utánpótlás-nevelés fontosságáról, a sportág itthoni közegéről is elmondta véleményét. Ebben a cikkben a beszélgetés kivonatát közöljük. 

Détári Lajos elmesélte, hogy manapság már csak ritkán jár el mérkőzésekre, "nem vagyok én sértett, de nem akarom magam mutogatni a meccseken" - indokolta döntését. A Puskás-stadion avatóján sem volt ott, mert mint mondja: "olyan volt a szervezés, hogy felhívott egy hölgy, és azt sem tudta megmondani, mikor kezdődik a mérkőzés. Ezek után mondtam neki, ha van egy órája, akkor elmesélem, ki is vagyok, aztán hagytam az egészet." 

A Détári Focisulival kapcsolatban elmondta, hogy Újlengyelben az önkormányzat a tulajdonos, de ahogy elkezdték a munkát, beütött a koronavírus. Arra készülnek, hogy amennyiben nyitva maradnak az iskolák, és ismét tudnak edzéseket tartani, akkor 100-120 gyerekkel szeretnék megvalósítani az eltervezett programot. 

Détári Lajos: "Hallom, van egy lista, ki lehet edző ma Magyarországon" | Eurosport

A közelmúltban újrainduló Pesti Hírlap hétfői számában nagyinterjú olvasható Détári Lajossal, egykori világválogatott labdarúgóval. A magyar futballról, a nagyválogatottról, a saját mellőzéséről is elmondta véleményét a Ferencváros egykori edzője. A beszélgetés kivonatát közöljük az alábbiakban. "Hazudtak, és becsaptak. Ezért nincs Détári focisuli."

A sok új és drága hazai stadionokról így nyilatkozott: "Fontos, hogy vannak nyugati színvonalú edzőközpontok. És igen, stadionok pedig lassan már olyan helyeken is, ahol elképzelni sem tudtuk volna... miközben Békéscsabán, Pécsen, Szegeden vagy Győrben nincs elsőosztályú csapat. De az NB I-ért tenni is kell, ezekben a városokban pedig valamit nagyon elrontottak."

A Magyarországon gyümölcsözőnek gondolt akadémiákról is sarkos véleménye van a Budapest Honvéd, az Eintracht Frankfurt, az Olympiakosz, a Bologna és a Ferencváros egykori, 61-szeres válogatott játékosának.

"Az akadémiai rendszer eleve elavult. Akkor kezdtük el, amikor máshol már kifutóban volt. De az ezt elkezdő franciáknál ehhez volt merítési lehetőség. Amikor nálunk indult a rendszer, Angliában a gyerekek már családoknál laktak, hogy megtanulják a nyelvet, szocializálódjanak, úgy éljenek, mint egy angol fiatal. Egy 16-18 éves fiatalt nem lehet kollégiumba zárni, és nem lehet már gyerekként kezelni. Aztán az utánpótlás-nevelésben sem lehet ész nélkül fiatalítani. Egy 25 éves edző mit tud tanítani a gyerekeknek? S mit tud egyáltalán a fociról? A futballba nem jó tornatanárok, hanem edzők kellenek."

Járható útnak tartja, hogy korán kikerüljenek külföldre a tehetséges magyar focisták, "ha nem is 14, 16 éves korban mindenképpen. Teszem hozzá, sajnos. Azért kell ilyen korban kiengedni a gyerekeket, mert ekkor van még három éve, amikor, mondjuk, Németországban annyit fejlődhet, hogy behozza a lemaradását."

Saját karrierjének kommentárja is elhangzik az interjúban arról, hogy a világ egykori legdrágább játékosával hogyhogy egy hazai benzinkútnál kell beszélgetni.

"Ezt a kérdést én is feltettem magamnak. Mert magyar vagyok. Ha tudom, hogy ez van, biztosan nem jövök vissza többet. Nyugatról osztanám az észt, de úgy gondoltam, ide köt minden, és ha tudok, itt segítek a magyar labdarúgásnak."

Benedek Szabolcs: "Nem vagyok az a típus, akinek az alsógatyáján is a kedvenc csapatának a címere van" | Eurosport

Benedek Szabolcs a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb, József Attila-díjas szerzője. 1997 óta jelennek meg könyvei, leginkább regények és novelláskötetek, tárcái, cikkei hetilapokban, folyóiratokban olvashatóak folyamatosan. Tesis a világ-interjúsorozatunk 22. részében vele beszélgettünk a Honvéd és a Beatles iránti rajongásáról, a labdarúgáshoz fűződő viszonyáról, Mezey Györgyről, és Ballada egy csapatról című új könyvéről, amely az 1986-os világbajnokságon szereplő magyar válogatott történetét dolgozza fel.

Arra is megpróbált magyarázatot adni, miért dolgozott olyan sok helyen edzőként, 16 év alatt közel 20 klubnál fordult meg. Itt a klubvezetők felelősségét hangsúlyozta, majd rátért az itthon foglalkoztatott külföldi szakemberekre.

"Mezey György már évekkel ezelőtt elmondta nekünk, hogy ez lesz a vége, ha nem fogunk össze. A magyar edző nem csinálhat önállóan semmit, bezzeg a külföldinek mindent szabad. Mert ő mindent tud. De jöhetett volna ide Mourinho is, amikor a játékosok hat hónapja nem kaptak fizetést, és így kellett motiválnom őket arra, hogy azért fejezzük be a bajnokságot."

A magyar válogatottat a 2016-os Európa-bajnokságra kijuttató Bernd Storckot név szerint is említi Détári, nem éppen kedvező színben.

"Egy magyar edzőnek nem engedték volna meg azt, amit Storcknak. Ha például egy magyar tréner válogatja be Kleinheislert, öt perc múlva jön a telefon és kirúgják. De a német edzőnek nem mert szólni még a miniszterelnök sem."

Azt is elárulta, szerinte mi az egyik legnagyobb gond a magyar sporttal, és azon belül is a futballal: "A politikai rendszer nálunk mindig is meghatározta a sporton belül is a közeget. Nincs ez másképp most sem. Vegyük a futballt. Stadion, pénz már van, csak az kellene, hogy ne szóljanak bele a sportág működésébe... Változott a politikai rendszer, a futball közege azonban nem igazán."


Hozzászólások