Foci - Mi lesz a labdarúgással Ronaldo és Messi visszavonulását követően?
Mi lesz a labdarúgással Ronaldo és Messi visszavonulását követően?
Fotó: Europress/AFP

Mi lesz a labdarúgással Ronaldo és Messi visszavonulását követően?

Németh DánielNémeth Dániel
2020/05/09 13:46
A modern labdarúgásban a fogyasztói szokások is átalakultak, és egyre gyakoribb, hogy a rajongói identitás nem egy klubhoz, hanem egy játékoshoz kapcsolódik. Lionel Messi esetében csak sejtjük, Cristiano Ronaldónál azonban biztosan tudjuk, hogy nézők tömegét képes átcsábítani egyik klubtól a másikhoz. Ezért is aktuális kérdés, hogy mi lesz a labdarúgással a két zseni visszavonulása után.

Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi? Ez a kérdés legalább egy évtizede osztja két részre a világ labdarúgásért rajongó részét. A közösségi média korában nincs lehetőség mindkét világklasszis magasztalására, valakit muszáj választani, és ez a döntés arról is sokat elárul, hogyan gondolkozunk a labdarúgásról. Elvégre, ahogyan azt egyszer Luis Figo megállapította, ez a vita alapvetően az ízlésről szól. "Olyan, mintha a trüffel vagy a kaviár közül kellene választani" - jegyezte meg a portugálok legendás játékosa.

Abban az egy dologban mindenki egyetért, hogy két zseniális labdarúgóról van szó, és helyük van minden idők legjobb játékosai között. Kettejüknek köszönhetően egy korábban nem látott párharc bontakozott ki, hiszen a két nagyság különcsatája kilenc éven át valamennyi El Clásicót meghatározta, és folyamatosan új magasságok meghódítására kényszerítették a másikat. "Ez a párharc örökké megmarad, mert sokáig tartott, és nem egyszerű feladat ennyi ideig ezen a szinten teljesíteni" - magyarázta Messi.

"Főleg nem olyan nagy elvárással rendelkező kluboknál, mint amilyen a Real Madrid és a Barcelona. Örökké emlékezni fognak arra az emberek, hogy ennyi éven át rivalizáltunk egymással. Mi személy szerint sokat kaptunk ebből a rivalizálásból, és azt hiszem, a szurkolók is élvezték, legyen szó Madrid- vagy Barca-szimpatizánsról, mert ezek az emberek szeretik a labdarúgást."

Közös történetük még nem ért véget. Bár Messi 32, Ronaldo pedig már 35 éves, nem mutatták a jelét annak, hogy lassítanának. A portugál 2018-as klubváltása persze megváltoztatta a rivalizálás dinamikáját, hiszen a Juventus játékosaként lényegesebben kevesebbszer találkozik az argentin zsenivel, de a Ronaldo-Messi pólusok a mai napig meghatározzák a párbeszédet. 2018-ban Ronaldo a szurkolók egy részét is magával vitte, az átigazolását követően jelentősen megugrott a torinói klub közösségi médiás követőinek a száma.

  

Ez arra utal, hogy a labdarúgás modern fogyasztói felfogása gyakran egy kedvenc játékossal kapcsolatban erősebb identitást, ragaszkodást alakít ki, mint a klubokkal szemben. Ebben a közegben pedig fontos kérdés lehet, hogy mi történik majd akkor, ha ez a két futballista visszavonul. Vajon kevesebb rajongója lesz a labdarúgásnak? Azután, hogy az elmúlt évtized drámai pillanatainak gyakori főszereplői lelépnek a színpadról, nézők tűnnek el anélkül, hogy megvárnák, mit hoz a következő fejezet? És egyáltalán: hogyan nőhetne fel bárki is hozzájuk?

Példátlanul régóta a csúcson

Ronaldo és Messi mindent megváltoztatott arról, amit lehetségesnek hittünk a labdarúgás kapcsán, már-már hétköznapivá téve az elképesztőt. Újrafogalmazták, mit tekintünk gólerős szezonnak, a jövőben egy 50 gól alatti idény már nem is fogja annyira lenyűgözni a közönséget. "Nem szeretnék pesszimista lenni" - kezdte a Barca és a Real korábbi támadója, Javier Saviola - "de nehéz lesz Ronaldo és Messi nyomdokaiba lépni. Személy szerint azt gondolom, amit Leo tett, az emberfeletti."

"Nehéz lesz annyi serleget nyerni, annyi gólt szerezni, és úgy játszani, ahogyan ő játszik. Leóról és Cristianóról éveken át a legjobbként fogunk beszélni az elmúlt évtizedben elért eredményeik miatt, hiszen ketten együtt 11 Aranylabdát nyertek."

Kettejük esetében talán ez a kulcs: a kiegyensúlyozottság. "Régóta vannak ezen a szinten" - magyarázta Andy West, spanyol labdarúgással foglalkozó újságíró. "Szinte egy hétre se álltak le. Megvolt az erőnlétük, hogy évente 40-50 meccset játszanak. Nem voltak súlyos sérüléseik, ami már önmagában is elképesztő. Ha visszatekintünk a labdarúgás történetére, nagyon kevesen tudtak ennyi ideig kiemelkedni. Az én időmben a csúcson lévő brazil Ronaldo volt a legjobb, azonban a sérülései miatt csak rövid ideig tudta megmutatni a zsenialitását."

"Messi előtt egy másik világra szóló tehetség, Ronaldinho volt a Barcelona sztárja. Olyan dolgokat hajtott végre a labdával, amiről mások még csak nem is álmodozhattak. Csakhogy elveszítette a fókuszt, és a csúcsteljesítménye rövid ideig tartott. Inkább az életet élvezte. Talán négy-öt évig mutatta meg a legjobbját, utána gyorsan visszaesett. Nehéz a csúcson maradni, Ronaldo és Messi mégis töretlenül képes volt rá egy évtizeden keresztül. Az a tény, hogy ennyi ideig sikerült nekik, és hogy ezt a világ két legnagyobb klubjában tették, példátlanná teszi a teljesítményt."

"Senki sem ért a nyomukba. Rengeteg nagyszerű játékos volt az elmúlt évtizedben, akik egyébként a világ legjobbjai lehettek volna, és még csak közel sem férkőzhettek hozzájuk. Ezt szerintem senki sem vitatja. Senki sem volt Messi és Ronaldo szintjén." Ez még Eden Hazard-nak sem sikerült. A belga válogatott játékos évek óta a világ legjobbjai közé tartozik, a Chelsea támadósorának bal szélén éveken át varázslatosan futballozott, de azt ő maga is elismeri, hogy Ronaldo és Messi számait képtelen volt megközelíteni.

Miért nem láthattuk még a Real Madridban az igazi Eden Hazard-t? | Eurosport

Eden Hazard pályafutása eddig nem úgy alakult a Real Madridban, ahogyan azt az érintettek elképzelték. Első idényében erőnléti problémák és sérülések egyaránt hátráltatták, és mindössze egyetlen gólt szerzett a madridiak színeiben. A Sky Sports elemzése alapján jártuk körbe, hogy mi állhat a belga klasszis gyengébb teljesítményének hátterében.

"Gyakran kérdezem magamtól, mit tehetnék annak érdekében, hogy nekem is 50-60 gólom legyen. Próbálkozom természetesen, de be kellett látnom, hogy sosem leszek hozzájuk hasonló, igazi gólszerző. Egyszerűen nincs meg bennem, ami ehhez kell. Ez főleg mentális dolog: ők akkor sem állnak le, ha 2-0-ra vezetnek. Én viszont időnként azt gondolom az egyik gól után: ennyi elég volt. Nem hajtok a rekordokra, ellentétben más játékosokkal. Ha egy idényen belül van 15-20 gólom, azzal már elégedett vagyok" - magyarázta a Real Madridnál futballozó támadó.

Nehéz elképzelni, hogy Ronaldo vagy Messi megelégedne ennyi góllal.

Párharcoknál gyakran próbálják az egymással szemben álló feleket egymás tökéletes ellentéteként ábrázolni. Messi a csendes, visszafogott zseni, akinek a csapat a legfontosabb. Ronaldo a magamutogató gólgyáros, akinek a megjelenése legalább annyira fontos, mint a rekordjai. Igazából mindkettő a valóság karikatúrája: Messi olykor legalább annyira kíméletlen, mint Ronaldo; Ronaldo pedig képes Messihez hasonló önzetlenségre. Kettejüket nem csak a tehetség, de az elszántság, a belülről fakadó vezéreltség is összeköti, ami által a képességeik legjavát adták.

"Messi legalább annyira motivált, mint Ronaldo, azonban ez másképp nyilvánul meg nála" - állította West, aki könyvet is írt az argentin támadóról. "Ronaldo kapcsán gyakran elhangzik, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a legjobb legyen. Mindig nyíltan beszélt arról, az a célja, hogy emberek a világ legjobb játékosaként gondoljanak rá. Mindig megvolt benne ez a fókusz, és ezért meg is kapta a kellő elismerést. Messiben ugyanez a vágy munkálkodik, csak nála ez többnyire egy belső folyamat."

"Ő is a lehető legjobb játékos akar lenni, viszont nem azért hajtja magát előre, hogy mások a legjobbnak tartsák, hanem a saját nyugalma érdekében. Azt gondolom, neki nincs szüksége arra a külső elégtételre, amire Cristianónak nagyon is, mégis ott van benne egyfajta könyörtelen vágy, hogy tovább ösztönözze magát, és a legtöbbet kihozza a képességeiből. Az, hogy valaki ilyen szintű teljesítményt, ennyire hosszú ideig képes legyen fenntartani, alapvetően az adott játékos mentalitásán múlik" - tette hozzá West.

Neymar elszalasztotta az esélyt

Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy már nem Neymar számít Messi és Ronaldo első számú örökösének. A képességeit soha nem kérdőjelezték meg, azonban a prioritásait illetően bőven voltak aggodalmak. Öt évvel ezelőtt Johan Cruyff is erre figyelmeztetett. "Neymar állandóan a középpontba kerül valamilyen futballon kívüli üggyel. Pedig inkább a játékra kellene koncentrálnia, hogy fejlessze és tovább csiszolja a képességeit. Ezt csak a játékon keresztül teheti meg. Az a probléma, hogy folyamatosan kapcsolatba kerül valamilyen negatív dologgal."

neymar-min.jpg Fotó: Europress/AFP

Neymar helyzete azóta sem változott sokat, legfeljebb csak romlott. Csakúgy, mint a fizikai állapota. 2017-es PSG-be igazolása óta rengeteg sérüléssel bajlódott, és zsákszámra jelentek meg a fegyelmezetlenségével kapcsolatos történetek. 28 évesen - képességei és lehetőségei csúcsán - sokkal közelebb áll a ronaldinhói életpályához, mint a Ronaldo-féle úthoz, a portugállal ellentétben nem találta meg az egyensúlyt a sport és a brandépítés terén elért sikerek között. West szerint Ronaldo kínosan ügyelt arra, hogy a labdarúgás legyen az életében az első.

"Ronaldo mindig is tudatosan építette az imidzsét, ebben hasonlít rá Neymar. Cristiano igyekezett kihasználni a népszerűségében rejlő lehetőségeket, de felismerte azt is, hogy ez a pályán nyújtott teljesítményétől függ. Ezért nála a futball volt az első. Nem hagyta, hogy a marketingtevékenységei bezavarjanak a fő hivatásába. Ugyanezt Neymarról már nem mondhatjuk el. Nézzük meg a tweetjeit. Brand, brand, brand. Időnként abból, ahogyan jellemzi magát, nem is egy futballista képe rajzolódik ki."

"Elsőként egy celeb, miközben Ronaldo látszólag sosem tesz olyat, ami veszélyezteti a pályán nyújtott teljesítményét."

"Messinek akadtak erőnléti problémái a pályafutása elején, és a Barcelona orvosi stábja gyorsan megtalálta az okokat a helytelen táplálkozásban és a gyatra edzésmunkában. Megváltoztatta az étrendjét, meggyőzték, hogy ne egyen pizzát, ne igyon kólát. Azóta fittebb és elkerülték a sérülések. Neymar talán túlságosan is élvezi a pályán kívüli életét. Nem akar mindent alárendelni a karrierjének, ami azt jelenti, hogy soha nem fogja utolérni Messit és Ronaldót a kiegyensúlyozottság tekintetében."

Haaland és Mbappé a jövő

De mi a helyzet az új generációval? Legnagyobb eséllyel talán Kylian Mbappé és Erling Haaland töltheti be a Messi és Ronaldo által maga mögött hagyott űrt. Pelé mellett Mbappé az egyetlen, aki tinédzserként gólt szerzett egy világbajnoki döntőben, Haaland pedig a legfiatalabb játékos, aki 10 gólig jutott a Bajnokok Ligájában. Ráadásul neki hét meccs is elég volt ehhez a teljesítményhez. Nyilvánvalóan hatalmas potenciál rejlik bennük, persze az az igazi kérdés: mennyi ideig tartják fenn a formájukat és elkerülik-e őket a sérülések.

Vajon meglesz-e bennük az a fajta alázat, ami Messiben és Ronaldóban megvolt?

Mindkét tehetséget színes egyéniségnek tartják. Haaland korábbi salzburgos csapattársa, Maximilian Wober "teljesen zakkantnak" nevezte a norvég labdarúgót, amiért "a szabadidejében tudományos cikkeket olvasott, hogy fejlessze az alvási szokásait vagy az étrendjét", miközben a többiek a kártyázással voltak elfoglalva. Hasonló elszántságot lehetett felfedezni Mbappé viselkedésében, amikor a 2016/17-es szezonban a bajnoki cím megünneplése helyett inkább elment pihenni, hogy tökéletes fizikai állapotban legyen a másnapi edzésen.

Messi és Ronaldo rivalizálásán túl is van élet | Eurosport

Cristiano Ronaldo és Lionel Messi rivalizálása legalább egy évtizede határozza meg és formálja át a labdarúgást. Mostanra azonban mindkét játékos erősen közelít pályafutása utolsó produktív éveihez, ami felveti a kérdést: vajon a két zseni visszavonulását követően is lesz-e majd olyan párharc, ami hasonló módon lázban tartja a futballtársadalmat.

Ez még a tinédzseréveiben történt, azóta megjelentek aggasztóbb hírek is a viselkedésével kapcsolatban. Állítólag rossz irányban változott a viselkedése, amióta Neymar a szárnyai alá vette, erre utalt a Thomas Tuchellel szembeni tiszteletlensége is. Mbappé elismerte, hogy nem tartozik a "kemény melósok" közé, a labdarúgás iránti szeretetéhez azonban nem fér kétség, és amíg munkálkodik benne ez a fajta szenvedély, folytathatja a rekordok halmozását, akár Haaland társaságában.

Messi tempójával azonban még a franciák szupertehetséges sztárja is nehezen tartja a lépést. Tavaly 33 mérkőzésen 29 góllal zárt a Ligue 1-ben, és még ez sem volt elegendő, hogy megelőzze az Európai Aranycipőért folytatott versenyben, ami sorozatban a harmadik győzelme volt az argentin támadónak. "Voltak napok, amikor három gólt szereztem, amire ő néggyel válaszolt" - mondta Mbappé a France Footballnak. "Emlékszem, hogy még beszéltem is Ousmane Dembélével, és azt mondtam: 'Ez lehetetlen. Szándékosan csinálja?'"

Természetesen nem igazságos bárkitől is azt várni, hogy Ronaldo vagy Messi szintjén termelje a gólokat. És pláne nem lehet egy-két játékos vállaira helyezni az éraváltás terhét. Ami azt illeti: a labdarúgást az elmúlt 10-15 évben is lehetett értelmezni a Messi-Ronaldo párharcon túl.

Nem csak Ronaldóról és Messiről szól

Messi sosem játszott a Premier League-ben, míg Ronaldo 2009-ben eligazolt a Manchester Unitedtől, az angol bajnokság mégis a legnézettebb és legjövedelmezőbb labdarúgó-bajnoksággá nőtte ki magát. Számos oka van a Premier League népszerűségének: a tempó azonnal megkülönböztette az európai riválisoktól, és ami esetleg a minőségben kárba ment, az az izgalomfaktor miatt bőségesen megtérült. A stadionok szerkezeti felépítése - a futókör hiánya - pedig teljesen más hangulatot tett lehetővé.

Angliában a Heysel- és a Hillsborough-tragédia után megváltozott a futballról való gondolkozásmód, aminek meglett a gyümölcse. 1992 óta a Premier League egy tökéletesen fazonírozott és profi módon értékesített termék lett, és minél több pénzt kaptak a klubok a külföldre értékesített televíziós jogdíjakból, annál tehetségesebb és karizmatikusabb figurákat tudtak megszerezni. Mindez kiegészült a sport alapvető, megíratlan drámákkal teli természetével, ami egy megkerülhetetlen produktummá tette a Premier League-et.

liverpool-manchester-city-min.jpg Fotó: Europress/AFP

"Úgy gondolom, hogy a futball, bár ebben mindig is erős volt, megmutatta, hogy a gazdaságot elsősorban a közvetítések diktálják, az angol foci pedig tagadhatatlanul tökéletesre csiszolta ezt a modellt" - magyarázta a Wall Street Journal újságírója, Josh Robinson. "A labdarúgás már Ronaldo, Messi és a Premier League előtt is rendkívül népszerű volt. Ronaldo és Messi meghatározó rivalizálása pedig pont egybeesett a közösségi média berobbanásával, ezért ők új területeket találtak a labdarúgás fogyasztásában."

"Csak egy példa: amikor Ronaldo elhagyta a Real Madridot a Juventusért, hatalmas változásokat láttunk a két klub közösségi médiás számaiban is. Ronaldo és Messi rivalizálása esetén természetesen számos egyedi szempontot figyelembe kell venni, az, ahogyan a rajongók nézték és fogyasztották az általuk nyújtott műsort, meghatározóvá vált egyes körökben. Szóval, ha ők ketten visszavonulnak, a szurkolók ugyanezeket a gyakorlatokat és szokásokat fogják követni, csak épp más játékosok szereplésével."

Természetesen a labdarúgásnak a koronavírus-járvány árnyékában nagyobb problémái is vannak a két legenda néhány éven belül esedékes visszavonulásánál, hiszen a várható pénzügyi válság világszerte megnehezíti a klubok működését. Az alapokban a futball egyszerű játék, és népszerűségének nem vet gátat a világjárvány, talán még többen fogják értékelni a sportot. Hasonlóan a Covid-19-hez, a labdarúgás Messi és Ronaldo visszavonulását is túl fogja élni. Ahogyan mondani szokták: a show megy majd tovább. Persze a régi vita megmarad. 

Abban soha nem lesz konszenzus, hogy Ronaldo vagy Messi a jobb játékos, de a lényeg nem is ebben rejlik. Messi tökéletesen megfogalmazta: erre a rivalizálásra örökké emlékezni fognak.

via goal.com

Hozzászólások