Foci - A nők is a fociból akarnak megélni, állítja a klubját és a szövetséget is perelő argentin játékos
A nők is a fociból akarnak megélni, állítja a klubját és a szövetséget is perelő argentin játékos

A nők is a fociból akarnak megélni, állítja a klubját és a szövetséget is perelő argentin játékos

Csatári Flóra ·
2019/02/10 15:48

Macarena Sánchez, aki korábban az argentin UAI Urquiza játékosa volt, és most jogi lépésekkel igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy még mindig hatalmas az egyenlőtlenség a nők és a férfiak futballja között, azt mondja: "Mi is a fociból akarunk megélni." Azért szólal fel most, mert azok után, hogy a szezon közben közölte vele a korábbi klubja, hogy nem tart igényt a továbbiakban a játékára, lehetetlenné vált a számára, hogy a következő idény előtt új csapatba igazoljon, így nem kell tovább félteni a "karrierjét".

A pályafutását nem mi tettük idézőjelbe, hanem az argentin foci fejesei, ugyanis hiába játszott a hazájában elérhető legmagasabb szinten, profi (azaz fizetett játékos) sosem volt, szemben például a harmadosztályban játszó férfi klubtársaival.  A Guardian ennek kapcsán közölt vele egy hosszú riportot, amelyben így írja le a fociban szerzett tapasztalatait:

"Olyan közegben vagyunk, amely naponta kirekeszt és megvet bennünket. A társadalom nagy része úgy véli, hogy a nők nem képesek focizni, és hogy a nőknek ezért nem is lenne szabad élniük a labdarúgáshoz való jogukkal."

Disclaimer: Azoknak, akik egyetértenek a fent idézett meglátással, miszerint a nőknek egyáltalán nincs semmi keresnivalója a focipályákon, nem tudom, hogy mit mondhatnék. Azoknak viszont, akik egyetértenek azzal, hogy focizzon bárki, aki akar, de úgy gondolják, hogy a női focistákat azért nem fizetik meg, mert nem elég jók, ajánlhatom Csepelyi Adrienn wmn.hu-n megjelent kiváló írását.

50340646_392205624876640_6691040404097204224_o-850x491.jpg Fotó: twitter/macasanchezj

A nők nemzetközi bajnokságban játszanak, mégis a férfiak kapják a pénzt

Macarena Sáncheznek, a 27 éves argentin focistának elege lett. A játékos jogi lépéseket tett klubja, az UAI Urquiza és az Argentin Futball Szövetség ellen egyaránt, azért, mert nem ismerték el őt profi játékosként. 2012-ben azért költözött Buenos Airesbe, hogy az UAI Urquiza játékosa lehessen, ez az a klub ugyanis, amely az egyik legjobb női csapattal rendelkezik egész Argentínában. Az előző szezonban például a River Plate-et és a Boca Juniorst is megverve harcolták ki a csapat tagjai a Copa Libertadoresbeli szereplés lehetőségét.

Ezzel szemben a klub férfi együttese csak a harmadosztályban játszik, ők mégis sokkal jobb körülményeket között készülhetnek. Sánchez frusztrálónak nevezte, hogy neki és a csapattársainak hiába voltak remek eredményeik, mégis a férfi játékosok kaptak fizetést, ők azok, aki meg tudtak élni a sportterrierjükből, és ők azok, akiket támogatnak abban, hogy fejlődhessenek játékosokként. 

"Mi nem tudunk megélni csak abból, hogy focizunk. Nekünk voltak jobb eredményeink, nekünk volt több bajnoki címünk, mi még nemzetközi szinten is játszhattunk, és mégis alantasabbként tekintettek ránk, csak azért, mert nők vagyunk. Általában közömbösen bántak velünk. A létesítmények nem voltak a legjobb állapotban, rengetegszer kellett szörnyű körülmények között edzenünk és a legalapvetőbb eszközöket sem kaptuk meg ahhoz, hogy szakmailag fejlődjünk."

Sánchez, aki 400 argentin pesót kapott havonta az utazási költségeinek támogatására (ez nagyjából 30 ezer forintnak megfelelő összeg) azt mondja, bár nem az UAI-ban a legjobbak a női focisták számára biztosított lehetőségek, messze nem is ott a legrosszabbak. 

"Más klubokkal összehasonlítva, az UAI még mindig az egyik legjobb lehetőség. Sok klub havi díjat számít fel a játékosoknak azért, hogy focizhassanak. Más klubok pedig nem fedezik még azokat alapvető szükségleteket sem, amik az edzésekhez és a játékhoz kellenek, és ezeket a költségeket a játékosokra terhelik: edzőruha, sportszerek, élelmiszer, mentő, rendőrség, orvos [az utóbbi három a meccsek biztosítása érdekében kötelező anyagi tétel, és az előírások szerint a kluboknak kellene fizetnie ezekért]. Sok klub nem fizet azért sem, hogy segítse a sérült játékosok felépülését.

Macarena.jpg Fotó: twitter/macasanchezj

A probléma Argentínában nem a foci világában kezdődik, és nem is ér ott véget

Macarena Sánchez azt mondja, az a célja a jogi útra terelt követeléseivel, hogy a férfiakéval megegyező feltételeket és lehetőségeket vívjon ki az Argentínában focizó női játékosok számára. Úgy látja ugyanis, hogy hiába a labdarúgás messze a legnépszerűbb sport hazájában, a női liga léte folyamatosan bizonytalan. 

"A klubok és az Argentin Futball Szövetség nem ismernek el bennünket munkásaiként, és megtagadják azt az alapvető jogunkat, hogy ezért a munkáért ugyanúgy fizetést kapjunk, mint a férfi társaink, akiket fizetnek azért, hogy játszanak. Ezen kívül olyan alapvető dolgokat és eszközöket sem biztosítanak a számunkra, mint például az edzési helyek, cipők, orvosi ellátás és a ruházat, hogy csak néhányat említsünk."

Sáncheznek meggyőződése, hogy az argentin klubok azért nem ismerik el a női játékosaikat profikként, mert szerintük a foci nem nőknek való dolog, és zavarja őket az, hogy a női játékosok olyan területeket foglalnak el (a szó szoros és átvitt értelmében is), amiket tradicionálisan kizárólag a férfiak számára tartottak fenn:

"A hatalmi pozíciókat betöltök macsó gondolkodásmódja az egyetlen, ami megakadályozza a női futball professzionalizálódását."


A 27 esztendős focista persze azt is hozzáteszi, hogy messze nem a futball az egyetlen terület hazájában, ahol a nők jogait folyamatosan megsértik, a problémát ennél jóval általánosabbnak látja. Szerinte az argentin társadalom továbbra is visszafelé haladó, nőgyűlölő és macsó, ezért a honfitársnőinek el kell szenvedniük nemi megkülönböztetést és az erőszak különböző megnyilvánulásait nemcsak a munkájukban, de az élet számtalan területén.

Sánchez szerint ahhoz, hogy a női focisták kizsákmányolása egyszer véget érhessen, arra lenne szükség, hogy a klubok és a szövetség is úgy tekintsen rájuk, mint munkavállalókra, hiszen azok, még akkor is, ha jelenleg nem fizetik meg őket.

"Szükségünk van orvosi ellátásra és olyan jogi biztosítékokra, amelyek megvédenek bennünket. Szükségünk van arra, hogy ne sértsék meg a jogainkat. Mindez azért fontos, mert a fociból akarunk megélni, focizni akarunk, és azt akarjuk, hogy legyen lehetőségünk arra, hogy élvezzük a játékot."

46412665_2159056240779348_975697753675923456_o.jpg Sánchez korábbi klubtársai a válogatott színeiben.Fotó: facebook/UAI Urquiza

A célja, hogy az ügye ne csak róla szóljon

Sánchez, aki karjára tetováltatta példaképét, Frida Khalót, most jogi úton kompenzációt követel a korábbi klubjától az ott eltöltött hét évért, de azt mondja, nem a pénzről szól a küzdelme, hanem a női játékosok jogairól. Kahlo is épp azért fontos példakép a számára, mert, mint mondja, nagyon szereti a mexikói művész harcát, amit egy olyan időben vívott, amikor a társadalom még sokkal keményebb ellenállást tanúsított:

"Egy olyan korban, amikor a nők még a hangjukat sem emelhették fel, ő már tudta, hogyan lehetnek a művészete és az elképzelései elsődlegesek, és hogy hogyan nyerhet helyet a maga számára egy macsó kultúrában. Rengeteg nehézsége volt az életben, de mindig képes volt előrelépni."

Sánchez a jogi ügy kapcsán elsősorban nem abban reménykedik, hogy kifizetik, hanem abban, hogy ezzel a lépésével elegendő nyilvánosságot kaphat az argentin női labdarúgás ügye ahhoz, hogy elkezdődjön egyfajta pozitív változás.

„A legnagyobb kompenzáció a számomra az lenne, ha a követeléseim értő fülekre találnának és a női focistákat hivatásos labdarúgókként ismernék el. Ha anyagi ellentételezést is kapnék, annak egy részét természetesen arra fordítanám, hogy fejlődjön a női foci Argentínában."

Macarena Sánchez bízik abban, hogy az ügy végén olyan döntés születik, amely elismeri őt, mint profi labdarúgót és ezáltal a jövőben ugyanolyan sportoló munkavállaló lehet, mint azok a honfitársai, akik férfi játékosokként keresik a kenyerüket. De mint mondja, a célja nemcsak ennyi önmagában, hanem az, hogy minden női játékos ügyét segítse, hogy minden női labdarúgót profiként ismerjenek el, és hogy a jövőben ne legyen olyan játékosok, akiknek hasonló küzdelmeken kell átesniük, mint neki magának. 

via The Guardian




Hozzászólások