Úszás - Egészen hihetetlen, mit találtak ki a japánok a koronavírus utáni sportélethez
Egészen hihetetlen, mit találtak ki a japánok a koronavírus utáni sportélethez
Fotó: Europress/AFP

Egészen hihetetlen, mit találtak ki a japánok a koronavírus utáni sportélethez

Nagy BenjáminNagy Benjámin
2020/06/19 17:45
"Minél erősebb, annál jobb!" - tarthatja a mondás a felkelő nap országában. Az úszószövetségnél gondoltak egy merészet, és olyan új rendszert építettek ki, ami európai fejjel totálisan furcsának, de annál zseniálisabbnak tűnik. 

Minden közhely nélkül lehet állítani, hogy a japán élsportolók mindenkinél jobban megszenvedték a koronavírus-járvány hatásait és eredményeit. Nem elég, hogy az egészségügyi korlátozások miatt hetekig maximum otthon, a négy fal között edzhettek, fel kell dolgozniuk a hazai rendezésű olimpia halasztását. Úgy kezdték meg 2020-at, hogy életük legnagyobb pillanata lesz nyáron Tokióban, ehhez képest jön az újabb várakozás és a reménykedés - azokról a szörnyű víziókról már nem is beszélve, hogy alkalomadtán milyen káoszt okozna az ötkarikás játékok teljes törlése. 

Világszerte számtalan egyesület és sportszövetség adott vagy ad ki ilyenkor útmutatókat a sportolóknak, és amellett, hogy egészségügyileg és fizikálisan is minden támogatást igyekeznek megadni nekik (közös, biztonságos edzőtáborokkal, versenyek szervezésével), előtérbe kerül a mentális segítség, ami helyenként talán még fontosabb és szükségesebb, mint a megfelelő kondíció fenntartása. 

Felgyógyult a leukémiából a tinédzser úszótehetség, aki betegsége minden óráját tanításként fogta fel | Eurosport

Rikako Ikee alig várja, hogy végre medencébe ugorhasson - de azért van fontosabb dolog is az életében. Az úszóvilágot megdöbbentette a hír 2019 februárjában: az akkor 18 éves japán szupertehetség, Rikako Ikee szomorúan jelentette be, hogy leukémiában szenved.

A japán úszószövetség (JASF) csavart egyet a történeten, és ámulni-bámulni lehet attól a dokumentumtól, amit a napokban kiadtak. A szövetség és a Nihon Egyetem szakemberei által összeállított, egyben nemzetközi tanulmányokat és normákat magában foglaló, internetről is letölthető fájl (ami erre a linkre kattintva bárki számára elérhető, és erősen ajánljuk megtekintését, már csak a vizuális ábrázolás miatt is) az edzésekhez való visszatéréssel párhuzamosan óriási hangsúlyt fektet a pszichológiai folyamatokra, és olyan új mechanizmust ismertet meg az úszókkal, amit általában súlyos sérülések utáni rehabilitációkor szokás alkalmazni. 

A rendszer lényege az óvatos, lépésről lépésre történő haladás. A sportolók a járvány okozta hatások (és általánosságban a sérülések) során elsőként a tagadás érzését tapasztalják meg, ezt követi a harag, a depresszió és a sajnálkozás, majd immár pozitívba átfordulva az elismerés és az elfogadás fázisa. A szövetség az egyes szakaszokat megvizsgálja és értékeli, az edzésekhez való visszatéréskor a rendszer által pedig kis sikerélményekkel ösztönzi, motiválja az úszókat, akik így saját maguk lesznek egyre hatékonyabbak, jobbak. 

Konkrét példaként a 2019-es, kvangdzsui világbajnokságon a 200 és 400 méter vegyest megnyerő Daiya Setót lehet említeni. A 26 éves klasszis topfavoritként, kirobbanó formában várta az olimpiát, majd a halasztás híre után egyből tagadás-harag-depresszió hármasa uralkodott rajta. Ehhez társult a nemzeti bajnokság törlése, ami szintén nem segített neki. "Egyszerűen képtelen voltam bármit is mondani a következő évről vagy egyszerűen a jövőről, mert semmit sem tudtam feldolgozni fejben. Elveszett a motivációm, darabokban kell átcsoportosítani a régi Daiya Setót egy új Daiya Setóvá" - mondta egy korábbi interjúban.

Alkohol és depresszió: az olimpiai bajnok a pokolból tért vissza | Eurosport

Adam Peaty a világ valaha élt egyik, ha nem a legjobb mellúszója. Az aranyérmeket, a bődületes világcsúcsokat és egyben saját magát azonban nem is olyan rég majdnem legyőzte egy komoly lelki harc. Őszinte és tanulságos történet arról, hogy mindig van kiút. 2018. április 9., Gold Coast, Ausztrália, helyi idő szerint 21 óra 8 perc.

A rendszerben nagy feladat hárul az edzőkre és a szövetség embereire, akik egyénileg és csoportosan, a tréningeken kívül is beszélgetnek az úszókkal, felügyelik és olyan mondatokkal és tanácsokkal látják el őket, amik fokozatosan épülnek be a tudatba és alakítják át a stresszt, a szorongást célokká. Ehhez jönnek százalékokra lebontva az edzések fizikai paraméterei, a konkrét részletek és tervek, ám fontos, hogy semmit sem túlzottan, erőltetetten kell végezniük: az úszók biológiai példákat, külföldi statisztikákat kapnak az izmok, a szív-érrendszer, a tüdő-és agyműködés legfontosabb folyamatairól. Fontos emellett a folyamatos visszacsatolás és önellenőrzés, a gondolkodás és a felismerés, hisz csak így hozható vissza a járvány előtti forma. 

A nyolcoldalas, annál zseniálisabb "gyorstalpaló" lényegi pontja, hogy a középpontban maga a sportoló áll, az erőfeszítés pedig úgy hozza meg a gyümölcsét, hogy az egyén közben ismét elkezdi élvezni az edzést és tele lesz motivációval.

"Kérjük, minden úszónk figyelmesen olvassa el és használja az útmutatót!", szól a szövetség üzenete. Mindezeket látva egy csapásra megértjük, hogy (legyen szó bármilyen sportágról) miért ugrik be egyből: a japánoknál kevés mentálisan erősebb sportnemzet létezik.

via SwimSwam

Hozzászólások