Triatlon - Így készülnek triatlonistáink a nem várt „holtidényben”
Így készülnek triatlonistáink a nem várt „holtidényben”
Fotó: Europress/AFP

Így készülnek triatlonistáink a nem várt „holtidényben”

HosszabbitásHosszabbitás
2020/03/26 15:07
Az eredeti versenynaptár szerint ezekben a hetekben kezdődött volna a nagy hajrá az olimpiai kvótáért a triatlonistáknál. A keddi nap folyamán azonban a japán miniszterelnök bejelentette, hogy 2021-re halasztják a tokiói játékokat a koronavírus-járvány miatt, ezzel teljesen felborítva a felkészülési és versenyzési  időszakot. 

Ennek kapcsán beszélgettünk Bicsák Bencével és Faldum Gáborral. Bence jelenleg az előkelő 9. helyen áll a kvalifikációs sorrendben és élete formájában van, Gábor pedig - eddigi legjobb magyar férfi eredményként - 20. lett Rióban.

Gondolom számítottatok erre a döntésre, mégis alapjában határozza meg az elkövetkezendő felkészülési időszakot. Örültök a halasztásnak, vagy jobb lett volna, ha megtartják az eredeti időpontban az olimpiát? 

Bicsák Bence: Számítottam rá, de egy kicsit össze vagyok törve. Nem azért, mert rossz döntésnek gondolom, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy idén készen állok egy jó olimpiára. Egy teljes ciklus teljesedhetett volna ki nyárra. Még nem voltam olimpikon és nagyon szeretnék az lenni. Az elmúlt 8 évemet csak ennek szenteltem, a legnagyobb motiváló erőt jelentette számomra az elmúlt időszakban. Persze ettől még nem dől össze a világ. Folytatom a felkészülést, csak egy kicsit újra kell tervezni. 

28782791_1851436571566612_3033007001394871454_n.jpg Fotó: Bicsák Bence /Facebook

Faldum Gábor: Benne volt a levegőben. Összességében jobb így mindenkinek. Könnyebb tervezni. A bizonytalanság borzasztó volt. 

Hogyan tudtatok erre hirtelen reagálni? Megvolt már előre a „B” terv erre az esetre? 

BB: Még fel sem fogtam igazán. A legfontosabb, hogy vége legyen ennek a nehéz időszaknak és mindenki biztonságban érezhesse magát. Előre elkészített „B” terv nem volt. Edzőmmel, Tóth Szilárddal megbeszéljük majd, hogyan tovább. 

FG: Az, hogy mikor rendezik meg az olimpiát, nekem mindegy. Annak örülnék, ha a kvalifikációt fair módon be tudnánk fejezni. Előzetes „B” tervem nem volt. Most kezdek gondolkodni a folytatáson. 

Az viszont nagyon fontos, hogy közönség előtt legyen az olimpia. Nélkülük teljesen más hangulatban zajlana. 

A négy éves olimpiai ciklus így ötre módosul. Belefér ilyenkor, hogy egy rövidebb időre teljes pihenőt tartsatok, hogy ne pont az olimpiára fáradjatok el? 

BB: Minden évben ősszel 3-4 hetet pihenek. Teljesen sosem állok le, csak abban az időszakban jóval kevesebbet és alacsony intenzitással edzem. Lehet, hogy egy kisebb pihenőt beiktatok a közeljövőben, de ezt is meg kell beszélnem az edzőimmel. Az új versenykiíráson sok fog múlni. Lehet, hogy ősszel tartják meg az elmaradt futamokat, így még nem tudjuk, hova érdemes pihenőt tervezni. Egyelőre minden nap ajándék, amikor edzeni tudok.

FG: Mint minden évben, idén is biztosan lesz pár hét pihenőm, de hogy mikor, azt nem tudom. Most még egyelőre tudok edzeni, úgyhogy ezt kihasználom, utána igyekszem a fontos versenyekre időzíteni a csúcsformámat.

Bence, te nagyon jó állsz mind a világranglistán, mind a selejtezősorozatban. Gábor neked szükséged lesz még néhány jó eredményre a kvótáért. Mi volt az eredeti terv nyárig? 

BB: Az olimpián kívül még a világbajnoki sorozatban is szerettem volna a lehető legjobbamat nyújtani. Abu-Dzabi lett volna az első állomás március elején, de egy nappal az indulás előtt eltörölték a futamot. Utána Bermuda, Chengdu, Yokohama és Leeds következett volna. Az olimpia elé egy 4 hetes magaslati edzőtábort terveztem Arizonában, majd onnan repültem volna át Tokióba. A tavalyi tesztversenyre is ott készültem, mert hasonlóan meleg van. Akkor nagyon bejött. A sok nehézség ellenére 7. lettem azon a versenyen. 

FG: Egy amerikai versenysorozatot terveztem erre az időszakra. Sarrasotában kezdtem volna az elmúlt hétvégén. Két hétre rá Brazíliaváros következett volna és utána még a bermudai WTS (World Triathlon Series). Az olimpia előtt még Valencia, és Chengdu volt a két fix kiszemelt. 


Mennyit tudtatok versenyezni idén? 

BB: Triatlonban semennyit. Január elején kétszer is részt vettem fedett pályás 3000 méteres futóversenyen. Az egyiket 8:07-es eredménnyel megnyertem, aminek nagyon örültem. Utána két hónapig fájt a lábam a szöges cipő, meg a pálya miatt. Nem vagyok hozzászokva. Szerencsére az edzésekben nem gátolt ez a sérülés. 

FG: Sajnos keveset. Március elején Clermontban indultam a Pánamerika kupán idénykezdésnek. Ott nagyon jól ment, végül 5. lettem. Igaz, ez az eredmény a pontversenybe nem számít bele, de a formát illetően mindenképp bizakodó voltam. 

Hol tartózkodtok jelenleg? 

BB: Itthon vagyon Pécsen. Örülök neki, hogy nem ragadtam külföldön még akkor is, ha a szeretteimmel nem igazán tudok találkozni. Mégis jobb hazai környezetben átvészelni ezt a nehéz időszakot. 

FG: Miamiban vagyok jelenleg, a korábban említett világkupák miatt utaztam ide, és a valenciai versenyig terveztem maradni. Most én is bizonytalan vagyok, hogy maradjak, vagy hazamenjek, ha egyáltalán tudok. Ha négy fal közé leszek szorítva, akkor inkább otthon lennék. Baja külvárosában van egy kis tanyánk, egy lovardával. Valószínűleg ott tölteném a karantént. 

Három sportág edzéseit kell megoldani ilyen bizonytalan körülmények között, plusz összegyúrni őket. Hogy tudjátok ezt megvalósítani? 

BB: Alapból mindig az a hangsúlyos, ami az időjáráshoz illik. Ha meleg van, akkor a kerékpározás a fő. Hűvösebb időben a futást erőltetjük. A hideg idő az úszásé. Szerencsére egyelőre még tudok kint edzeni, habár 30 centis hó van. Az uszoda sajnos bezárt, így az úszást szárazföldi erősítéssel igyekszem helyettesíteni. Versenyspecifikus edzéseket most nem végzek. Bringázás után mindig futok, ennyire gyúrom össze. 

FG: Jelenleg Manuel Huerta (kétszeres olimpikon) magánedzésein veszek részt. Az egyik tanítványa kertjéből nyílik egy kis csatorna. Ott úszom. A dolog pikantériája, hogy a környéken krokodilok is előfordulnak, így elég félelmetes a vízbe merészkedni. Igaz, az ott élők szerint, ahol sok a tengeri tehén, ott kevesebb a krokodil. Az pedig van elég, ez némileg vigasztal. 

Kerékpározni egyelőre a szabadban tudok, de napról napra fogy a lehetőség. A jó utak egy részét már bezárták és valószínűleg további szigorítások jönnek. Végső esetben marad a görgőzés a lakásban. 

A futást is egyre nehezebb megoldani. Az atlétikapályát és a parkokat már lezárták. Ilyen szempontból jó lenne hazajönni, mert a tanyán a karám körül lenne lehetőségem gyűjteni a kilométereket. 

28471387_1851436558233280_2278355430396046643_n.jpg Fotó: Bicsák Bence /Facebook

Melyik a legerősebb és a leggyengébb számotok? 

BB: Bár úszóként kezdtem, futásban sokkal tehetségesebb vagyok és az is a kedvenc számom a háromból. A többiben próbálok erősödni. Régebben a kerékpározás volt a leggyengébb, de sokat dolgoztam rajta, hogy javuljon. A depózást sajnos a mai napig sokszor elszúrom. Abban még van mit fejlődni. 

FG: Leggyengébb számomnak az úszást tartom. Habár sokat fejlődtem benne az elmúlt években, nem megy annyira ösztönszerűen, mint a másik kettő. A legerősebb hol kerékpáron, hol futásban vagyok. Ez formafüggő. Most a futásban kezdek visszatalálni régi önmagamhoz és a versenyzési kedvem is megvan. Sajnálatos, hogy erre most nincs lehetőségem.

Mennyit tudtok a vetélytársaitokról? Ők, hogy edzenek? 

BB: A nagy többség nem tudja használni az uszodát, ezt tudom. Illetve szinte mindenki egyénileg készül, pedig sokan csapatban szoktak. 

FG: Főként a közösségi médiából értesülünk. Legtöbben otthon edzenek. Azt tudom például, hogy a norvég Blummenfeldt házi karanténban van, mert előtte Spanyolországban edzőtáborozott. Richard Murray Hollandiában készül a menyasszonyával Rachel Klamerrel, aki szintén kiváló triatlonista. Ő nemrég tett közzé egy fotót arról, hogy a 9 fokos vízben edzett. Sokan kis medencében, gumikötéllel, fix ponthoz rögzítve úsznak, de ez nem helyettesíti az eredetit. A spanyolok nagy része beszorult a lakásba és csak erősíteni tud. És vagyok én, aki krokodilokkal úszom (nevet). 

A profi sportban manapság már elengedhetetlen a sporttáplálkozás. Ebben a zűrös időszakban ezt hogy tudjátok tartani? 

BB: A táplálkozással nincs gond. Az irányelveket követve próbálom tartani a napi rutinom és egyelőre minden szükséges alapanyagom megvan hozzá. Elég jól kitapasztaltam az évek során mi a jó a szervezetemnek. Lisztérzékeny vagyok, így azt teljesen kihagyom az étrendemből. 

FG: Én főzök magamra. Szerencsére Manuelnél tudok lakni, így ezt meg tudom oldani. A nagy bevásárlást már letudtam korábban, alapanyagok vannak. Már csak időt és energiát kell rááldozni. Így legalább pontosan tudom, mi van abban az ételben, amit elkészítek.

Mi volt a célkitűzés eredményt illetően az olimpiára? Mennyiben módosul így? 

BB: Nem szeretek túl nagy terhet tenni magamra, úgyhogy óvatosan bánok a számokkal. Azt érzem, hogy egy top 6–os eredmény a külső elvárás. Én nagyon szeretnék érmes helyen végezni, de ha maximumot tudok nyújtani és mondjuk 8. leszek, az is rendben van. A hosszú távú célom, hogy a világ legjobb triatlonistája legyek. Ha ezt elérem, az eredmények úgyis jönnek majd vele. 

FG: Először legyen meg a kvóta. Ha az megvan, akkor Rióhoz viszonyítok. Szeretnék az ottani 20. helyezésemen javítani. Persze ez a jelenlegi mezőnyben egyáltalán nem könnyű feladat. Tovább nem is mennék most. Ha ott leszek a pályán, és minden stimmel, akkor mindent megteszek, hogy ki is jöjjön belőlem a legjobb. 

71260430_2439864319465251_3959138760834154496_o.jpg Fotó: Faldum Gábor Facebook

Az elmúlt két évtizedben - amióta olimpián is szerepel - rengeteget fejlődött a sportág. Régen volt egy mondás, miszerint a triatlonverseny a jó úszók futóversenye, mondván, hogy a kerékpározásnál úgyis együtt marad a mezőny. Van ebben még bármi igazság? 

BB: Ez a mondás nem igaz már. Az elmúlt évtized a Brownlee testvérekről és Gomezról szólt. Mindegyik számban ők voltak a legjobbak. Most sokan nagyon jók. Az dönt, ki hány jó napot tud összerakni az évben. Komplett versenyzőnek kell lenni. 

FG: Ez már egyáltalán nem igaz. 3+1 számosnak kell lenni, beleértve a depózást is. Ha csak egy lyukas számod is van, akkor esélytelen vagy. A norvégok például nagy bringások. Casper Stornes élete első WTS futamán a második sorból indult az úszást követően, majd két perccel a mezőny előtt szállt le a kerékpárról. Végül meg is nyerte a versenyt. 

Nagyon szoros az élmezőny. Nem igazán van egyeduralkodó. Kiket tartotok a legerősebbnek most? 

BB: Vincent Luis régóta erős, de fejben most érett be. Most vált igazi bajnokká. Rajta kívül még ott van Mola, vagy Gomez. De Alex Yee-re is érdemes lesz odafigyelni, mert 27:50-et tud futni 10 km-en és mindössze 22 éves. Csak összehasonlításképpen, a  magyar rekord: 28:01. 

FG: Vincent Luis mostanában nagyon stabil. Top úszónak számít és futásban is rengeteget javult. Számolni kell a teljes norvég és spanyol sorral is. Összesen legalább tíz esélyest lehetne említeni. 

Mi a helyzet most a Brownlee testvérekkel? 

BB: Alistair sok sérüléssel bajlódott, de még mindig jó. Egy versenyre mindenképp össze tudja rakni magát és akkor a legjobbak között van. A sorozatterhelést viszont már nem bírja úgy, mint régen. Johnny szintén nagyon erős. Őket sosem lehet leírni. 

FG: Az angolok helyzete külön érdekes. Jelenleg Jonathan Brownlee és Alex Yee van kvótát érő helyen és ha szeretnének egy harmadik kvótát is, akkor hárman kell, hogy   a top 30-ban legyenek. Alistair jelenleg messze áll tőle. Na persze nem azért, mert rosszabb lett, hanem azért, mert volt egy bokaműtétje, illetve hosszabb távú versenyeken villogott. Így elképzelhető, hogy ha valaki megszerzi a harmadik kvótát, akkor Alistairt indítják helyette. Mégiscsak kétszeres olimpiai bajnokról beszélünk, aki ha ott lesz, mindenképp esélyesként kell rá tekinteni. 

67256741_2320626238055727_5166648015577939968_o.jpg Fotó: Faldum Gábor Facebook

Van olyan versenyző a mezőnyben, aki inspirál benneteket? 

BB: Szinte mindenki inspirál, mert mindenkinek van valami különleges képessége, amiből lehet tanulni. Gábort (Faldum) pedig egész pályafutásom alatt példaképemnek tekintettem. 

FG: Javier Gomez. 37 évesen még mindig a legjobbak között van. Lassan 20 éve tartozik az elithez és valahogy mindig meg tud újulni.

A következő kérdést elsősorban Gábornak szegezem. 32 éves leszel nyáron. Hosszú távon gondolkozol még a triatlonban? Bevállalnád még, hogy felkészülj Párizsra? 

FG: Most úgy néz ki, hogy ez egy 3 éves periódus lesz. Rio után könnyen mondtam, hogy Tokió oké, most viszont szeretnék egy kis változatosságot. Kipróbálnám magam atlétika- és kerékpárversenyeken. Illetve a féltávú triatlon világbajnokság is érdekel. Az olimpiai ponthajkurászás elég fárasztó, így ilyen téren lazítanék kicsit. Amúgy is csak az olimpia utáni egy-két évben van idő mással foglalkozni. Aztán két év múlva meglátjuk. 

Bence te, hogy állsz a dologhoz? 

BB: Mivel 35 éves koromig tervezek versenyezni, így nyilván a párizsi olimpián is szeretnék ott lenni, de egyelőre Tokió az elsődleges cél. Tovább még nem gondolkoztam.  Emlékszem, amikor 15 éves voltam, elmentünk Góczán István futóedzőhöz, hogy javítson a teljesítményemen. Ő megkérdezte mikor szeretnék jó lenni. 18, 25 vagy 28 éves koromban. Én a 28-at válaszoltam. Ehhez tartottuk magunkat. Most 24 éves vagyok, úgyhogy érzek még magamban jópár erős évet. 


Szöveg: Fonyódi Tamás

Hozzászólások