Rövidpályás gyorskorcsolya - Az ügyészek szerint egy év alatt 30-szor erőszakolta meg olimpiai bajnok tanítványát a koreai korcsolyaedző
Az ügyészek szerint egy év alatt 30-szor erőszakolta meg olimpiai bajnok tanítványát a koreai korcsolyaedző
Fotó: Europress/AFP

Az ügyészek szerint egy év alatt 30-szor erőszakolta meg olimpiai bajnok tanítványát a koreai korcsolyaedző

Rév DánielRév Dániel
2019/06/06 13:27
A dél-koreai ügyészség munkatársai vád alá helyezték Cho Jae-beomot, azt a hírhedt edzőt, aki egy korábbi ügye miatt vált ismertté az ázsiai országban. A mostani vádak még súlyosabbak: a rendőrök és az ügyészek bő egyéves munkája után arra jutottak, hogy Cho majdnem négy éven keresztül erőszakoskodhatott szexuálisan Shim Suk-hee-vel, leghíresebb tanítványával.

Maga a botrány még tavaly januárban, néhány héttel a hazai rendezésű, phjongcshangi téli olimpia előtt kezdődött. Shim Suk-hee, aki 2014-ben, Szocsiban már szerzett egy olimpiai aranyérmet a dél-koreai női rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tagjaként, elhagyta a válogatott edzőtáborát, hogy véget vessen az edzője által alkalmazott erőszaknak. Shim a 2014-es aranyérme után abban az évben megnyerte az összetett világbajnokságot, a 2014-es vb-n négyszeres egyéni világbajnok lett, jelenleg hét egyéni és négy váltóaranynál tart a vb-ken, Phjongcshangban pedig ismét olimpiai bajnok lett a váltóval.

Edzőjét, Cho Jae-beomot tavaly szeptemberben elítélték, 10 hónapos börtönbüntetést kapott, amiért erőszakot alkalmazott Shimmel és három másik tanítványával szemben 2011 és 2018 januárja között. Az ügy idén januárban változott meg teljesen.

Shim Suk-hee 17 évesen, a szocsi olimpián.Shim Suk-hee 17 évesen, a szocsi olimpián. Fotó: Europress/AFP

Shim Suk-hee a fellebviteli bíróság tárgyalásán ugyanis úgy vallott eskü alatt, hogy Cho nem csak "sima" erőszakot alkalmazott vele szemben, hanem éveken keresztül alkalmazott vele szemben szexuális erőszakot is. A vallomás teljesen felborította a koreai sportvilágot. Napok alatt több százezren írtak alá egy petíciót ami Cho büntetésének súlyosbítását követelte. Az edzőt a korábbi ügye miatt végül 18 hónapra ítélték, jelenleg is börtönben van. A szexuális zaklatás ügyében pedig az ügyészség vizsgálatot indított.

Ennek a vizsgálatnak az eredménye a mostani vádemelés. Az ügyészség vádiratában az szerepel, hogy Cho csak 2014-ben 30-szor erőszakolta meg az akkor még csak 17 éves, középiskolás Shimet. Az erőszak nem ért véget ekkor, hanem egészen 2017 decemberéig folytatódott. A Yonhap koreai hírügynökséget idéző insidethegames.biz cikkében arról ír, hogy ha a szexuális erőszak vádpontjában bűnösnek találják, Cho minimum hét év börtönbüntetést kaphat, de akár életfogytiglanra is ítélhetik.

A koreai sport #metoo ügye

Két hónap alatt hihetetlen fordulat állt be a koreai sport és a szexuális bűncselekmények kapcsolatában Shim tanúvallomása után. Ahogy az a New York Times januári cikkéből kiderül, órákkal azelőtt, hogy Shim elmesélte volna történetét, a Koreai Olimpiai Bizottság, az egész koreai sportéletet felügyelő szervezet kiadta egy felmérés eredményét, amely szerint 1200 sportoló, köztük közel 800 válogatott sportoló megkérdezése után mindössze négy esetben jelentettek szexuális erőszakot. 2010-ben még 27 százalék számolt be ilyesmiről egy hasonló felmérésben, így Moon Jae-In köztársasági elnök kormánya előrelépésről számolt be. Aztán jött Shim, és néhány nappal később Shin Yoo-yong, egy korábbi cselgáncsozó is szexuális erőszakkal vádolta meg edzőjét.

Márciusban újra készült egy felmérés Dél-Koreában, ebben viszont már az ország profi női sportolóinak közel 40 százaléka mondta azt, hogy pályafutásuk során szexuális zaklatás és/vagy erőszak áldozatai voltak. A kormány ezután bejelentette, hogy a lehető leghamarabb megpróbálják felülvizsgálni a sportolókkal szembeni erőszakra vonatkozó törvényeket.

Ahogy más országokban és más szakmákban is, a legnagyobb probléma az volt, hogy az ügyek nagyon kis arányban kerültek nyilvánosságra, és még kisebb arányban voltak ezeknek következményei. Roh Tae-kang, sportminiszter-helyettes szerint az elkövetők nem kaptak megfelelő súlyú büntetést, és sok esetben rövid eltiltások után, vagy akár eltiltás nélkül is folytathatták a munkájukat. És sok esetben az erőszakos viselkedésüket is.

Az ügynek az a különös jelentősége, hogy a Magyarországhoz hasonlóan a sportban felülteljesítő Dél-Koreában a rövidpályás gyorskorcsolya olyan, mint nálunk a kajak-kenu. 1992 óta, amióta a sportot felvették az olimpiák műsorába, Dél-Korea 24 aranyérmet szerzett, és ezzel a sportág olimpiai történetének legsikeresebb országa. Az amúgy is a sztárokat az átlagosnál is jobban hype-oló koreai társadalomban egy ilyen kaliberű short trackes vallomása akkora hullámokat kavart, mintha nálunk Hosszú Katinka állt volna elő egy ilyen vallomással.

Ezek után nem meglepő, hogy a koreai ügyézség - a közvéleményhez hasonlóan - egyértelműen a lehető legsúlyosabb büntetést követeli az edzőnek.

Hozzászólások