Biatlon - A vb-aranyérmes olasz sílövőnek a szél és a köd ízlik csak igazán
A vb-aranyérmes olasz sílövőnek a szél és a köd ízlik csak igazán
Fotó: Europress/AFP

A vb-aranyérmes olasz sílövőnek a szél és a köd ízlik csak igazán

Szentimrei KristófSzentimrei Kristóf
2019/03/18 16:07

Alapvetően erős szél és intenzív havazás tarkította az idei biatlon-világbajnokság versenyeit, de az utolsó nap "csapott bele csak igazán a lecsóba" az időjárás. A férfiaknak még a hölgyekhez képest is kegyetlenebb körülmények között kellett lőniük a tömegrajtos verseny végén, de mindez nem zavarta Dominik Windisch-t. Az olasz versenyző az utolsó lövészet előtt még a legjobb tíz között sem volt, azonban a célvonalat már elsőként szelte át, megszerezve ezzel karrierje első világbajnoki címét vasárnap, hasonlóan klasszis női honfitársához, Dorothea Wiererhez.

Minden jó, ha a vége jó. Legnagyobb napját élhette meg az olasz biatlonsport a világbajnokság utolsó versenynapján, a svédországi Östersundban. Dorothea Wierer nemcsak saját, hanem a női szakág első olasz világbajnoki címét szerezte meg, majd rögtön jött Dominik Windisch, aki 22 év után nyert újra hazájának vb-aranyat a férfiaknál úgy, hogy korábban neki még csak egyéni érem sem termett világversenyen.

Doro Wierer révbe ért, ő az első olasz női vb-győztes biatlonos | Hosszabbítás

Azt hinnénk róla, már megannyi világbajnoki aranya van - pedig nem, most szerezte az elsőt. Kaotikus állapotok uralkodtak Östersundban a biatlon-világbajnokság zárónapján. Időnként orkán erejű szél tombolt, így a lövészetek az átlagosnál is jobban felértékelődtek. Dorothea Wierer szombaton nem vállalta a váltót gyomorproblémák miatt, s elég bizonytalanul állt oda a vasárnapi tömegrajtoshoz.

A győzelemhez vezető út mégis másképpen alakult kettejük esetében. Míg Wierer végig az élmezőnyben körözött, Windisch tulajdonképpen a semmiből egyszer csak a vezető helyre került. Hogyan történt mindez? A két fekvő lövészetet követően még nem volt komolyabb meglepetés, Johannes Thingnes Boe egy ötfős csoporttal haladt az élen, melyben ott volt még bátyja, Tarjei Boe, a 20 kilométer világbajnoka, Arnd Peiffer, valamint két szintén kiváló futó, a francia Simon Desthieux és az osztrák Julian Eberhard.

033_5819862_5c8e7f57b3278.jpg Fotó: Europress/AFP

Aztán jött az első álló sorozat, és a havazással tarkított szél rá tett még egy lapáttal. Johannes Boe-nek amúgy is meggyűlt a baja a világbajnokságon az álló lövészetekkel, de most olyan is akadt, aki az ő két hibájánál is többet rontott az élbolyban. Mégis néhányan hibátlanok tudtak maradni, mint az orosz Evgeny Garanichev, aki át is vette a vezetést. Mellette az élete formájába kerülő és emiatt nagyon kiegyensúlyozottá váló norvég Vetle Sjastad Christiansen és a rutinos balkezes osztrák, Simon Eder állt még 15-ből 15 jó lövéssel.

A sárga-piros trikós Boe fél perces hátránnyal jött ki a büntetőkörből, és az addig tartalékoló futását követően begyújtotta a rakétákat. A kör végére teljesen utolérte Garanichevet, így együtt kezdhettek neki a mindent eldöntő lövősorozatnak. A szél viszont ekkor némi túlzással már orkánerejű lett, ami a havat csakúgy fújta a versenyzők arcába. Mindent elmond a pokoli körülményekről, hogy Garanichev több mint tíz, míg Boe több mint húsz másodpercet várt ki az első lövése előtt (ennyi idő alatt valamikor már le szokott menni a teljes sorozat). Mégis mindketten hibával kezdtek, és a táblák ezután is üresen maradtak. Általában ritkán látunk olyat, hogy valaki az öt korongból egyet sem talál el, pláne ha az illetőt Johannes Thingnes Boe-nek hívják. Márpedig vasárnap ezt volt a helyzet, de Garanichev is négyszer hibázott a negyedik lövészetben. Szinte senki sem úszta meg a legalább két büntetőkör futását.

033_5819924_5c8e83db0797c.jpg Fotó: Europress/AFP

A csoda azonban nem maradt el, ugyanis egy olyan versenyző tudott hibátlan lenni, aki még csak nem is tartozik a legjobb célzók közé, különösen nem állóban, ahol idei teljesítménye még a 75%-ot se éri el. Dominik Windisch a 11. helyről és 55 másodperces hátrányból kezdhetett lőni, és meglepődve tapasztalhatta, hogy hirtelen teljesen megüresedett előtte a pálya, ugyanis a többiek még javában a büntetőköröket rótták. Nem először mutatta meg a 29 éves olasz biatlonos, hogy neki olykor az ellehetetlenítő körülmények adnak lehetőséget a tökéletes lövősorozathoz. Kicsit több mint egy évvel ezelőtt az oberhofi világkupa-forduló váltóversenyén óriási köd uralkodott, melyben a távolban lévő korongokat is alig lehetett látni, Windisch mégis fekvőben és állóban sem hibázott, amiről mindkétszer a kivetítőn kellett megbizonyosodnia. Alaposan meglepődve még mókásan azt is megjegyezte a futam után, hogy lehet, mostantól csukott szemmel fog lőni, talán úgy eredményesebb lesz.

Ugyan ezt az ígéretét nem váltotta be Dominik, a világbajnoki álmait igen, ugyanis futásban hozta magát az utolsó körben is, így már senki sem tudta őt utolérni.

"Ez hihetetlen, roppant boldog vagyok. El sem hiszem még mindig." – kezdte hitetlenkedve győzelmét követően Windisch, majd szerényen folytatta. - "Nagyon nem volt könnyű, de a nevem Windisch, aki mindig szerencsés a szélben."

"Nem is tudtam, hogy vezetek. Az egyik emelkedőn mondta az edzőm, hogy vezetek, én meg visszakérdeztem: Hogy mi van? Teljesen ledöbbentem. Amikor mondták nekem, hogy tartom a különbséget, az nagyon boldoggá tett, és egyúttal motiválttá is, hogy a végéig nyomjam, ahogy csak bírom."

Természetesen az olaszok edzője, Klaus Höllrigl is hatása alatt volt még tanítványa eredményének, mikor arról kérdezték, gondolta-e az utolsó lövészet előtt, hogy Windisch-nek lehet bármiféle esélye is az első helyre.

"Abszolút nem! De a biatlonban bármi megtörténhet, és szerencsénkre ennek most mi élvezzük az előnyét." – adta meg a választ.

Habár Windisch korábban még nem rendelkezett éremmel egyéni számokból világbajnokságon, azért a vegyesváltóval már két olimpiai bronzérmet is szerzett pályafutása során, amit most Svédországban megtoldott egy vb-dobogóval. Mindemellett a tömegrajtos versenyszámban rendelkezett a múltban is szép eredményekkel, ugyanis 2016-ban Kanadában 15 kilométeren nyerte élete első világkupa-versenyét - ami vasárnapig az utolsó is volt – majd ugyanabban a szezonban lett negyedik az oslói vb-n.

Most Wilfried Pallhuber 1997-es sprintgyőzelme óta (Windisch-nek egy olimpiai bronzérme van tavaly erről a távról) az első olasz egyéni világbajnokot avathattuk férfi vonalon Dominik Windisch személyében, aki zsinórban a nyolcadik (!) különböző vb-győztese lett a tömegrajtosnak.

Íme a lista:

2009
Dominik Landertinger
2011
Emil Hegle Svendsen
2012
Martin Fourcade
2013
Tarjei Boe
2015
Jakov Fak
2016
Johannes Thingnes Boe
2017
Simon Schempp
2019
Dominik Windisch

000_1ER1IP.jpg Fotó: Europress/AFP

Ez is mutatja, milyen kiszámíthatatlan ez a versenyszám, és talán emiatt a legizgalmasabb is. A kiszámíthatatlanságot pedig fokozza, hogy a dobogó második és harmadik fokán is újdonsült egyéni vb-érmeseket köszönthettünk. Julian Eberhardnak szintén van már tömegrajtosról vk-győzelme, most pedig csak nagy hajrában maradt alul az ezüstért folyó csatában azzal a francia Antonin Guigonnat-val szemben, akinek ráadásul ez az első világbajnoksága. Ő sem akárhonnan jött föl.

"Az első fekvő lövészet után még csak 26. helyen álltam, és úgy voltam vele, itt a vége ennek a hosszú utazásnak (a vb-n). Aztán kétszer is hibátlanul tudtam teljesíteni a nehéz, szeles körülmények között. Julian nagyon gyors volt a végén, ugyanakkor nekem jobban csúsztak a léceim, és ő már picit el is fáradt, mikor beérkeztünk a célegyenesbe, ez pedig elég volt az ezüsthöz." – értékelt Guigonnat.

A bronzot megkaparintó Eberhard elmondta, nagyon koncentrált volt az első három körön, majd az első álló lövészetben ő is többet hibázott.

"Tudtam, hogy az utolsó lövészet is ugyanolyan nehéz lehet, mint az előző, ezért megpróbáltam viszonylag gyorsan végezni a lőtéren, hogy egy kis időt faragjak. Vissza is jöttem a 12. helyről, és mikor elhaladtam a csapattársam, Simon Eder mellett, ő menet közben biztatott engem, hogy menjek az aranyért. Megpróbáltam, de így a végén a harmadik hellyel is nagyon boldog vagyok." – mesélte az osztrák.

Bármilyen elképesztően hangzik, nem Windisch volt az egyedüli hibátlan az utolsó sorozatban. Alexander Loginov ötből öt jó lövésének köszönhetően a mezőny szinte legvégéről zárkózott fel, de a dobogót már nem sikerült elcsípnie. A negyedik hely persze így is dicséretre méltó az orosztól.

Johannes Boe tényleg Östersund királya volt-e?                                   

Nem könnyű megítélni a teljesítményét a férfi összetett világkupát már rég megnyerő norvégnak. Ugyan négy aranyérmet is szerzett (vegyesváltó, sprint, vegyes páros, férfi váltó), mégis nem feltétlenül jó szájízzel ért véget számára a világbajnokság. Nemcsak azért, mert sokakhoz hasonlóan ő különösen ellőtte magát az ítéletidőben a tömegrajtos verseny során, és lett ezzel mindössze 13., hanem mert a négy egyéni számból csupán egyszer győzött, viszont kétszer is az élről veszített. Ráadásul a szombati váltófutamon is majdnem teljesen elizgulta a végét, szóval nem lehet azt mondani, hogy Johannes Boe fejben nagyon egyben volt ezen a vb-n. Persze akkor mit mondjon a trónfosztott Martin Fourcade, aki 2010 óta először távozik érem nélkül világversenyről!

Számomra sokkal inkább a meglepetésekről és a félig-meddig beteljesedett pályafutásokról szólt az elmúlt másfél hét a sílövőknél. A férfiaknál az ukrán Dmitro Pidručni okozott először szenzációt az üldözésesben aratott győzelmével, majd jött a bolgár Vladimir Iliev 20 kilométeren szerzett ezüstérmével. A hölgyeknél a szlovák klasszis, Anastasia Kuzmina végre valahára a világbajnoki címet is hozzátehette rendkívül eredményes karrierjéhez, a korábbi sífutó Denise Herrmann pedig üldözésesbeli elsőségével és három szerzett érmével bizonyosodhatott meg róla véglegesen, hogy valóban érdemes volt rávenni magát, hogy biatlonra váltson.

043_dpa-pa_190312-99-350617_dpai.jpg Fotó: Europress/AFP

Hanna Öberg története is egészen fantasztikus, hiszen bármilyen sportágban nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy 23 évesen már egyéniben olimpiai bajnokok, és hazai közönség előtt világbajnokok. Reméljük, nem veti vissza a svéd lányt, hogy később aztán annyira elizgulta a női váltót, és vesztette el ezzel az aranyérmet csapatának.

És akkor ott van a végén a két olasz aranyérmes, akik helyett akár két orosz aranyérmesről is beszélhettünk volna, hiszen míg Evgeny Garanichev vezetett az utolsó lövészet előtt, addig Ekaterina Yurlova-Perchtnek csak úgy egy centi hibádzott az egyik táblánál, hogy ne ő szerezze meg első világbajnoki címét. A mi lett volna, ha kezdetű mondatoknak viszont nem sok értelmük van, és a világbajnokság zárónapja bizony az olaszoké volt, ami jó hatással lehet a folyamatosan előretörő biatlonsportjukra, hiszen a következő vb-t majd épp náluk, Antholz-Anterselvában rendezik meg jövőre. Mindemellett az olasz biatlonrajongóknak lesz miért izgulniuk az idei szezon hátralévő részében is, hiszen a hölgyeknél Dorothea Wierer és Lisa Vitozzi csap össze egymással az összetett világkupa-címért az utolsó állomáson.

Az oslói Holmenkollenen már csak egyéni versenyeket rendeznek, abból viszont sprintet, üldözésest és tömegrajtost is. Érdemes lesz tehát a sportág szerelmeseinek ezen a héten is az Eurosporttal tartaniuk. Östersundtól pedig búcsút veszünk, mely egy kifejezetten emlékezetes világbajnoksággal ajándékozott meg bennünket.

A férfi tömegrajtos végeredménye:

1. Dominik Windisch (Olaszország) 3 hiba 40 perc 54,1 másodperc

2. Antonin Guigonnat (Franciaország) 3 hiba +22,8 mp.

3. Julian Eberhard (Ausztria) 4 hiba +23,3 mp.

A szakági világkupa állása (egy versennyel a vége előtt):

1. Johannes Thingnes Boe (Norvégia) 202 pont

2. Quentin Fillon Maillet (Franciaország) 202 pont

3. Arnd Peiffer (Németország) 165 pont

Az összetett világkupa állása (három versennyel a vége előtt):

1. Johannes Thingnes Boe 1110 pont

2. Alexander Loginov (Oroszország) 796 pont

3. Quentin Fillon Maillet 761 pont

Hozzászólások