Olimpiák - A ló túloldala
A ló túloldala

A ló túloldala


2014/10/02 10:56

Azzal kevesen vitatkoznak azt hiszem, hogy az újabb keltezésű szakágakat (szabadstílusú sízés, snowboard) leszámítva a téli sportok alapvetően Európa központúak. Ide koncentrálódik a Világkupa versenyek nagy része, a sportágak menői is alapvetően ebben a régióban nevelkednek. Nem csoda hát, ha a téli sportok népszerűsítését megcélzó reformok rendre a többi - a havas-jeges sportok szempontjából gigantikus új piacokkal kecsegtető - kontinenst veszik célba. Aligha meglepő tehát, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2014-es játékoknál Salzburg helyett inkább Szocsi, a következő, a 2018-as téli olimpia házigazdájának kijelölése esetében pedig München helyett a régóta rendezésre aspiráló dél-koreai Pjongcsang pályázatát preferálta.

A tudatos terjeszkedés (piacnyerés) olyannyira jól sikerült, hogy most már átestünk a ló túloldalára. Szinte bizonyos ugyanis, hogy 2022-ben egymás után harmadszor is Európán kívül (jó, tudom, hogy Szocsi földrajzilag Európához tartozik, de a nemzetközi téli sportcirkusz vonatkozásában mégiscsak egy távoli, szűz terület) kerülnek lebonyolításra a téli játékok. Igaz, ezen tény most nem egyedül a NOB hibája, sokkal inkább a sors és némi pénzügyi megfontolás  hozta így. A 2022-es rendezésre pályázó városok közül ugyanis ilyen-olyan (főként gazdasági) nehézségek miatt előbb Stockholm, majd Lviv és Krakkó is kihullott, a norvég kormány szerdai döntése után pedig az utolsó európai "bástya", Oslo is lemondhat a rendezésről.

A hároméves nyilvános vitát lezáró parlamenti szavazáson ugyanis az ellenzékiek korábbi NEM-je után a kormányzó konzervatív párt sem szavazta meg az Oslo - 2022 pályázatnak az állami pénzügyi garanciát, ezzel gyakorlatilag kihúzta a talajt a pályázatot évek óta népszerűsítők alól. "Egy, az állam által is támogatott pályázatnak olyannak kell lennie, amit az emberek láthatóan tényleg akarnak. Egy ennyire drága projekthez sokkal nagyobb társadalmi támogatottságra van szükség, ami most sajnos nem volt meg" - nyilatkozta a döntés után Erna Solberg miniszterelnök. A legalább hatmilliárd amerikai dolláros befektetést igénylő olimpia rendezést a norvég lakosság nagy része ellenezte és a rendezésért kampányolók az elmúlt hónapokban nem voltak képesek megfordítani a negatív közhangulatot, ez vezetett végül a kandidáció azonnali visszavonásához is.

Szocsi kirívóan nagy költségvetéssel, szinte zöldmezős beruházással rendezett téli olimpiát.

A kritikák egy része azt vetette fel, hogy míg a költségeket az állami szerepvállason keresztül az egész ország állná, addig az olimpia bevételei nagyrészt az amúgyis fejlett Oslo és környéke infrastruktúráját gyarapítanák. Az sem segítette a pozitív közhangulatot, hogy a pár éve átadott, a norvég főváros legendás sportépítményének számító Holmenkollen síugró sáncot 300 millió dollárért építették meg - ami az eredetileg tervezett büdzsé négyszerese (!) volt, így a konzervatívan gondolkozó norvég lakosság nagy része az újabb alultervezéstől való félelmében inkább ellenezte az olimpiai megaprojektet.

A két fennmaradó pályázó, az állami (propaganda céllal félretett) pénzekre - Szocsihoz hasonlóan - vastagon számító kazah Almati és a 2008-ban még nyári olimpiát rendező Peking vezetői ugyanakkor boldogan, kezüket dörzsölve kelhettek fel ma reggel, mert ismét eggyel csökkent a vetélytársak száma. Ráadásul ha a földrészek közötti (hallgatólagos) rotációt vesszük alapul, Oslonak a két távoli téli olimpia után félig-meddig már "járt" is volna a rendezés, így viszont - elvetemült téli sport rajongóként talán megbocsátható a kijelentésem - sajnos megint Ázsia lesz a befutó...

Hozzászólások