Ultrasport - Wermescher Ildikó 6. az UTMB-n!
Wermescher Ildikó 6. az UTMB-n!
Fotó: irunfar.com

Wermescher Ildikó 6. az UTMB-n!

Pintér LászlóPintér László
2014/09/02 08:49

A teljes magyar mezőnyből ő teljesítette leggyorsabban a 168 km-es hegyi terepfutó versenyt a Mont Blanc körül. A férfiakat is beleértve.

Minden év augusztus utolsó hetében Chamonix-ra figyel a terepfutó világ. Ekkor rendezik a terepfutók nem hivatalos világbajnokságának számító UTMB-t, azaz az Ultra Trail du Mont Blanc-t. Ez a terepultra iszonyú kemény erőpróba szellem és test számára egyaránt. A táv 168 km, a szintemelkedés 9600 m. A legjobbak számára is 21 órányi küzdelem, de sokaknak csak a 46 órás szintidőn belüli teljesítés a cél. A rajt pénteken délután fél hatkor van, amiből következik, hogy legalább egy, a lassabbaknak két éjszakát odakint kell tölteni. Az indulók száma 2300 főben van maximálva, a túljelentkezés sokszoros. Itt nem indulhat akárki, a rajtolók közé bekerülni is komoly érdem és megtiszteltetés. Meg némi szerencse, mert a 6-7000 kvalifikált versenyző körül sorsolással választják ki a mezőny többségét.

A versenyen évről évre indulnak magyar terepfutók, nem is akármilyen eredménnyel. Németh Csaba nevét már a terepfutó körökön kívül is egyre többen ismerik, bár Chamonix-ban még mindig többen köszönnek neki az utcán, mint idehaza. Hazánk legjobb terepfutója hatszor teljesítette ezt a versenyt, 2006-ban második volt, és egyszer sem végzett a 8. helynél hátrébb. Elég magasra tette a mércét a követők számára, akikből szerencsére akad szép számmal. Az idei UTMB öt különböző versenytávján összesen 29 magyar futó tette próbára a korlátait.

Az öt különböző távból a legnagyobb figyelmet természetesen maga az UTMB kapja. A verseny hangulata leírhatatlan, az ember libabőrös lesz, amikor Chamonix főutcáján felcsendül az 1492 zenéje Vangelistől, és a szurkolók sorfalai között elindul a futók tömege a 168 km-es útra hegyen-völgyön át.

Az idei megmérettetésre szokás szerint nagyon színvonalas mezőny nevezett. A hölgyeknél a „Terepkirálynő”, az amerikai Rory Bosio győzött, megvédve címét. Ő volt tavaly az első hölgy, akinek valaha sikerült az abszolút értékelésben (tehát a férfiakat is beleszámítva) is bejutni a top 10-be. Idén a leggyorsabb női teljesítőként az abszolút 14. helyen ért célba, 23 óra 23 perc 20 másodperces idővel. A második helyen a spanyol Núria Picas, a harmadikon pedig a brazil Fernanda Maciel végzett, ami nagyjából megfelel a papírformának.

Wermescher Ildikó ideje 27:47:52, amely a női mezőny 6. helye, kategóriájában pedig a 3.  Az erdélyi születésű hölgy a Mammut szponzoráltja, ami elég sokat elárul képességeiről. Eredményeit nemzetközi szinten is jegyzik, hiszen kétszer nyerte meg a Zugspitze Ultra Trailt, idén negyedik volt a Trans Grancanarián és második az Eiger Ultra Trailen. A Lavaredo Ultra Trailen úgy lett 5., hogy öt perccel maradt le a dobogóról (15 órás futásnál ez ugye nem túl sok).

Wermescher Ildik

Francois D’Haene új pályacsúcsot futott

A férfiaknál két nagy név hiányzott az indulók közül: a tavalyi bajnok Xavier Thevenard (idén a rövidebb TDS-en indult, amit meg is nyert), valamint Sebastien Chaigneau, aki sok év után most először tart szünetet. A rajtlistán viszont ott volt Francois D’Haene, Luis Alberto Hernando, Mike Foote, Anton Krupicka, Timothy Olsson, Dakota Jones és Iker Karrera.

Az időjárás idén közepesen volt gonosz a versenyzőkkel. Az előző években többször is rövidíteni és módosítani kellett az útvonalat havazás miatt. Ezúttal „csak” az eső esett, de ez láthatóan nem szegte kedvét senkinek.

Remek verseny alakult ki, melyben a Salomon három futója, D’Haene, Karrera és Castaner, valamint Hernando váltott vezetéssel diktálta az iramot. Francois D’Haene 122 km-nél robbantott, és 14 km alatt adott 10 percet az üldözőknek. Innentől már csak az volt a kérdés, sikerül-e új pályacsúcsot futnia.

Luis Alberto Hernando feladni kényszerült, Anton Krupicka pedig gyomorproblémáktól szenvedett. Tony, aki arról híres, hogy sokáig csak félmeztelenül futott, most az egyik ellenőrző ponton 3 órát aludni kényszerült, annyira rosszul érezte magát. Ráadásul 15 perc időbüntetést is kapott, mert nem volt meg minden, kötelezően előírt felszerelése. Tony azonban becsülettel végigküzdötte a távot, és végül a 47. helyen ért célba, 6 óra 18 perces hátránnyal.

A győztes

Francois D’Haene magabiztos futással teljesítette a 168 km-t, és átadta Xavier Thevenard pályacsúcsát a múltnak: az új mérce 20 óra 11 perc 44 másodperc. A 2012-es, havazás miatt megkurtított távon elért győzelme után ez volt a második sikere az UTMB-n.

A második helyért egy igazán megindító befutót láthattunk: a két spanyol márkatárs, Iker Karrera és Tofol Castaner ahelyett, hogy sprintelt volna a célig, kéz a kézben futottak be, majd a célvonalon túl megölelték egymást. Így a második helyen holtverseny született.

Castagner és Karrera

A legjobb magyar a férfi mezőnyben az itthon csak Speróként ismert Sperka Tamás lett, aki abszolútban a 66. helyen ért be, 28:01:29-es idővel. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy itt a teljesítés is fantasztikus eredmény, de az 1578 beérkező számához viszonyítva a 66. hely bravúros.

A magyar versenyzők eredményeit megtekinthetik erre a linkre kattintva (köszönet az UTMB Facebook szurkolói csoportnak a linkért), ITT pedig az UTMB hivatalos eredménylistája érhető el.

A többi versenytávra nem térnénk ki, viszont közülük az egyikről mindenképpen említést szeretnénk tenni: Börcsök András és Oszaczki Géza „Tirarira” nevű duója teljesítette a leghosszabb távot, a csapatok részére kiírt 295 km hosszú, 28ezer méter (!) szintemelkedésű PTL-t. Az idejük 135:46:11, mellyel a 16. helyen érkeztek. A rangsor ugyan itt másodlagos, mert győztest sem hirdetnek, a teljesítés a cél. Andrásnak egyébként 2010 után ez a második sikeres teljesítése ezen a távon.

Gratulálunk minden magyar indulónak a sikeres teljesítéshez és a remek eredményekhez! Végezetül pedig jöjjön egy hangulatos  videó:

Bénévoles & coureurs - UTMB14 - Volunteers... by UltraTrailMontBlanc

Hozzászólások