Golf - US Open: Sikerül-e Rose-nak az, ami még Tiger Woodsnak sem?
US Open: Sikerül-e Rose-nak az, ami még Tiger Woodsnak sem?
Fotó: Europress/Getty

US Open: Sikerül-e Rose-nak az, ami még Tiger Woodsnak sem?

Farkasvolgyi GáborFarkasvolgyi Gábor
2014/06/10 14:56

Június 12-én nem csak a labdarúgó világbajnokság veszi kezdetét, de a golfozók számára az idény második Major-tornája, a US Open is. Ezen apropóból sorozatot indítunk, melyben a torna idei kiírásának potenciális esélyeseit próbáljuk meg bemutatni. Tiger Woods távollétében a sorozatot azzal a Phil Mickelsonnal kezdtük, aki rekordot jelentő hat alkalommal volt eddig második. A folytatásban Justin Rose következik, aki tavaly éppen Mickelsont legyőzve nyerte meg a viadalt, lezárva ezzel az angol játékosok 43 éve tartó negatív szériáját.

Justin Rose üstökösként robbant be a golfozók közé, 17 évesen amatőrként kis híján megnyerte a British Opent, ahol végül negyedik lett. A hangos sikert nem is követhette más, mint hogy a Dél-Afrikában született, de Angliában nevelkedett fiatalember másnap profinak jelentkezett. A profi pályafutás eleje azonban igencsak rögösen indult, Rose első 21 tornáján egyszer sem tudott bekerülni a CUT-ba, magyarán a tornák második napja után mindig áldozatául esett a „felezésnek”.

A fiatal játékos pályafutása elején még nem a tengerentúli, hanem az európai sorozatban vitézkedett, első győzelmére 2002 januárjáig kellett várnia. Még ugyanebben az évben megszerezte második tornagyőzelmét, ám az igazán komoly sikerek 2010 után érték. Rose egyre jobb és egyre komplettebb játékos lett, a nagy győzelmeket ekkor már szinte elvárták tőle. A nyomás nem bénította meg, 2010-ben már igazán rangos tornákat nyert (Memorial Tournament, AT&T National), majd 2012-ben jött az addigi legnagyobb siker, a World Golf Championship (WGC) Cadillac Championship megnyerése. A WGC-viadalok a tornák képzeletbeli rangsorában a Major-versenyek után a következnek, rangjuknál már csak az összdíjazásuk magasabb.

A 2013-as szezon során Rose egyre feljebb lépett a világranglistán, az Arnold Palmer meghívásos tornán elért második helyével már harmadikként jegyezték, ez volt élete legjobb eredménye. Abban az évben végül ötödik rangsoroltként érkezett a US Openre, ahol viszont már végérvényesen révbe ért.

US Open siker dióhéjban:

Rose a torna utolsó napját két ütés hátránnyal kezdte az éllovas Phil Mickelsonhoz képest. Az elején nem ment neki, a 3-as és az 5-ös szakaszon bogey-t ütött (az elvártnál egy ütéssel rosszabb eredmény), így nőtt a különbség. A folytatásra azonban összekapta magát. A 6-os és a 7-es szakaszon birdie-zett (az elvártnál egy ütéssel jobb) és már együttállásba is került Mickelsonnal. A 11-esen megint rontott, közben Mickelson a 10-esen eagle-t (kettővel jobb az elvártnál) ütött, ekkor már mindenki az amerikait látta győztesként, öt második helyezés és egy ilyen bravúros ütés után talán nem véletlen. Rose persze másként gondolta, a 12-es és a 13-as szakaszon ismét birdie-t ütött és átvette a vezetést, ám rontott a folytatásban, így megint „döntetlenre” állt Mickelsonnal. Az amerikai azonban megtört a nyomás alatt, a 13-as és a 15-ös szakaszon is hibázott, Rose viszont par-ra (megadott ütésszám) hozta az utolsó két lyukat, így vezető helyről nézhette, ahogy Mickelson a 18-as befejező szakaszt elrontja, majd ezt követően kezdődhetett az ünneplés.

Justin Rose végül két ütés előnnyel nyerte a US Opent, és ezzel megszerezte a hőn áhított első Major-trófeát. Nick Faldo 1996-os Masters sikerét követően ő lett az első angol, aki Major-versenyt nyer, a US Openen pedig egy 43 éves negatív szériát zárt le, ennyi idő telt el az utolsó angol, Tony Jacklin és az ő sikere között.

Hogy sikerül-e a címvédés Justin Rose-nak? Természetesen, ahogy közeledik az idei kiírás, egyre többen teszik fel ezt a kérdést. Ami a formát illeti, Rose idén eddig ötször zárt PGA Tour tornán a top 5-ben, míg a European Touron idei legjobbja egy 14. hely. Ha ezt nézzük, nem mondhatjuk, hogy kirobbanó formában lenne. Ugyanakkor Rose tavaly is hasonlóan szerepelt a US Openig, négy top 5-ös helyezéssel várhatta a viadalt és végül nyert. Idén hasonló a helyzet, ráadásul, ahogy egy évvel korábban, úgy most is Phil Mickelsonnal került párba, ez pedig jó előjelnek tűnik.

Az viszont már kevésbé, hogy a US Openen nem igazán mindennapos a címvédés. Legutóbb 1989-ben történt hasonló bravúr, ám Curtis Strange óta senki sem volt hasonlóra képes, még Tiger Woods sem.

Hozzászólások