Golf - „Itthon egy játékos vagyok, kint profi atléta” – interjú Rózsa Csillával
„Itthon egy játékos vagyok, kint profi atléta” – interjú Rózsa Csillával
Fotó: Rózsa Csilla - Facebook

„Itthon egy játékos vagyok, kint profi atléta” – interjú Rózsa Csillával

Farkasvölgyi GáborFarkasvölgyi Gábor
2014/11/19 16:08

Az utóbbi időszakban talán csak Hosszú Katinka szerepelt nála többet a honi sportsajtóban. Sikert sikerre halmoz egy olyan sportágban, amely nálunk még mindig többnyire elitista, sznob sportként van elkönyvelve, holott Amerikában egyes felmérések szerint többen játsszák, mint a teniszt. Még csupán 17 éves, de már Európában is nevet szerzett magának teljesítményével. Ő Rózsa Csilla, Magyarország jelenlegi első számú golfozója.

Egy átlag magyar kislány az esetek többségében ritkán köt ki a golf mellett. Sokkal inkább balettozik, vagy művészi tornázik, esetleg röplabdázik, vagy adják a szülei kézilabdázónak, bár az is lehet, hogy mindez sztereotípia. Mindenesetre Rózsa Csilla is megismerkedett a fent nevezett sportágak közül jó párral, ám egyik sem érintette meg annyira, mint a golf.

„Nyolc éves voltam, amikor anyuék elvittek egy rendezvényre, ahol ki lehetett próbálni a golfot. Amúgy pont Lugosi Balázs adta a kezembe a golfütőt és mondta, hogy jó a mozgásom és ügyes vagyok. Akkoriban még kevesebb golfpálya volt Magyarországon, ráadásul ahol lakunk ott még nem volt. Három évig nyúztam anyut, hogy én akkor is golfozni szeretnék. 11 évesen megnyílt mellettünk egy pálya és végre elkezdhettem játszani. Az én fejlövésem volt tehát a golf” – beszél a kezdet kezdetéről a legutóbb az Eurosport Szerdai Válogatás műsorában vendégeskedő golfozó.

Rózsa Csilla a golfra tette fel az életét. Hetedikes kora óta magántanuló, az év nagy részét az Egyesült Államokban, a kisebbiket idehaza, Magyarországon tölti. A tengerentúlon az a Tom Burnett irányítja az edzéseit, akinek a keze között több Tour-profi is megfordult. Az, hogy amerikai edzője van, természetesen rengeteget számít. Nem feltétlenül azért, mert az itthoni golfedzők rosszak, nem erről van szó. Elméletben ők is rengeteget tudnak, PGA golfedző nem lehet akárki. Ugyanakkor Burnett és kollégái olyan tapasztalattal rendelkeznek a profi sorozatokat illetően, amelyről egy magyar szakember csak álmodik.

„Ő valóban tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy eljuss a Tourra. Miután itthon még senki nem volt ott, így ők ezt nem tudják. A Tourhoz sokkal több munka és alázat kell, meg versenytapasztalat is, de a legfontosabb, hogy a tapasztalatokat, az élményeket jól használd fel. Elengedhetetlen, hogy erről szakavatott személy beszélgessen veled, szakavatott szakember értékeljen ki” – mondja a fiatal golfozó, amikor edzőjéről beszél.

Ha éppen nem versenyzik, akkor heti hat edzés vár rá, a golf mellett természetesen "kondi" is

Nincs könnyű dolga, hiszen vele kapcsolatban az a kijelentés, hogy idehaza kis túlzással nincs ellenfele, teljességgel megállja a helyét, főleg ha a korosztályát nézzük. Viszont pont ezért kell kettőzött erővel hajtania, hoznia kell az eredményeket folyamatosan.

„Itthon amúgy azért elég kevés tornán indulok el, leginkább a bajnokságokon, mert azokon azért mégis csak illik. De azért a hazai profik között azért van néhány, akikkel meggyűlne a bajom” – mondja, amikor az ellenfelekkel kapcsolatos témakört érintjük.

Ami a népszerűséget illeti, hamar hozzá kellett szoknia ahhoz, hogy vannak időszakok amikor „szinte a csapból is ő folyik”. Jelenleg Magyarországon az egyik legünnepeltebb fiatal sportoló, aki ráadásul egy olyan sportágban ér el nemzetközileg is jegyzett komoly eredményeket, amelyben honfitárs ki tudja mikor volt utoljára ennyire sikeres, ha volt egyáltalán. (Amúgy volt, Hevesi Erzsébet az 1930-as években Európa egyik legjobb női játékosának számított.)

Névjegy:

Rózsa Csilla, 17 éves, golfozó. 2012 óta nem talál legyőzőre a Magyar Bajnokságon és a Junior Bajnokságon sem, tavaly és tavalyelőtt az év magyar junior golfozójának is megválasztották. Az itthoni győzelmek mellett nemzetközi sikereket is fel tud mutatni, a 2013-as European Young Masters tornán, ahol a kontinens legjobb fiatal golfozói indulnak, az előkelő 4. helyet szerezte meg. Első edzője a pár éve tragikus körülmények között elhunyt Fodor Kriszta volt, majd Lugosi Balázs és Böndicz Gergő következett. Négy éve már az amerikai Tom Burnett akadémiájának növendéke.

Mostanság a "csapból is ő folyik", de nem zavarja, tudja, hogy ez is hozzá tartozik a profi sporthoz

Azt mondja, hogy megszokta a népszerűséget és azt is, hogy az arcképe egyre több újság címlapjáról köszön vissza úton útfélen. A pörgést is szereti, azt viszont nem, ha élő műsorban szerepel, ugyanis ott szigorúan veszik, ha belenevet a felvételbe. Legotthonosabban természetesen a golfpályán mozog, saját bevallása szerint az az ő igazi közege. Mégis, nagyon nehéz számára megfogalmazni azt, hogy mit is szeret a legjobban a golfban.

„Nincs ilyen egy kifejezett dolog, amit meg lehet fogni. Én szeretek például kimenni és edzeni reggeltől estig, magamban lenni a pálya közepén. Szeretek utazni a versenyekre, szeretek versenyezni, új emberekkel, ellenfelekkel megismerkedni. Az egész életérzést, ami a golffal kapcsolatos, azt nagyon szeretem.”

Érdekes, hogy példaképe nincs, nem tud kiemelni egy konkrét játékost sem, ha azt kérik tőle. Furcsa ez pont egy olyan sportágban, ami végtelenül egyéni és amúgy is hemzseg a világsztároktól mind a női, mind a férfi mezőnyt nézve.

„Nagyon sok embertől lehet eltanulni dolgokat, de nem tudok egy konkrét személyt mondani. Nem akarok valakit lemásolni, nem akarok átvenni egy egész dolgot. Az egyéniségemet szeretném megtartani a golfban is, de rengeteg golfozóra fel lehet nézni és rengeteg játékostól lehet ellesni ezt, azt. Kedvenc játékosom sincsen.”

Idővel talán ő lesz majd sokak kedvence, főleg akkor, ha sikerül a nagy célt, a Ladies European Tourt elérnie. Ez a sorozat (LET) az európai profi női sorozat. A tornák itt átlagosan 200-300 ezer eurós összdíjazással kerülnek megrendezésre, igaz, a tengerentúli sorozat pénzdíjaihoz képest az európaiak még mindig aprópénznek tűnnek.

Rózsa Csillát mindenesetre egy lépés választja el attól, hogy bekerüljön a LET-re. A kvalifikációs tornasorozat utolsó állomását várja, ahová bravúros játékkal jutott be. December közepén a közel 130 fős mezőnyből az első 30-ban kell végeznie, ha teljes jogú tag akar lenni. Szerinte sikerülni fog, de tudja nem lesz egyszerű feladat.

„Amire nekem fel kell készülnöm, hogy leküzdjem az izgalmakat. Az előző kvalifikációs állomáson, az első napon nagyon izgultam. Aztán a második napon már csitult ez az állapot, mert elhittem, hogy ide tartozom. Az utolsó napra viszont nagyon elfáradtam, ezért volt az első és az utolsó napon gyengébb az eredményem, a köztes napokon viszont nagyon jó. Erre kell figyelnem. Hogy ne legyek hullámzó, ráadásul most öt nap lesz a torna, nem négy. Nem szabad elfáradnom, meg nem szabad az érzelmeimet elengednem. Nyugodtan kell játszanom azzal a tudattal, hogy nem omlik össze a világ, ha nem sikerül, hiszen lesz következő év is, amikor neki lehet indulni ismét.”

December közepén eddigi pályafutása legfontosabb tornája vár r

Abban, hogy mindez sikerüljön, nagy segítségére lehet a caddieje, Gavin Irwin aki Írországból jött és olyan tapasztalattal rendelkezik, amivel idehaza nem sokan. A páros a legutóbbi tornán játszott először együtt, pontosabban Irwin a legutóbbi versenyen segítette Csillát, a siker nem is maradt el.

„Abban segített többek között, hogy például nem kellett cipelnem a cuccom, csak sétálnom kellett és a következő ütéssel foglalkoznom. Így amúgy kevésbé is fáradtam el a nagy melegben. Mindemellett nagyon jól megértett, tudta, hogy mikor kell békén hagynia, amikor „morci” voltam, akkor sem szólt, hagyott, amikor viszont jó kedvem volt, akkor beszéltetett.”

Rózsa Csilla fontos állomás előtt áll. Amennyiben sikerül bejutnia a LET-re, egy hatalmas lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy ott lehessen Rióban az olimpián. Ehhez az olimpiai ranglistán az első 300-ban kell lennie, amihez az kell, hogy profi tornán profi pontokat szerezzen. Rózsa számára az olimpia hatalmas álom, de van egy másik, melyet szintén szeretne elérni, ez pedig a tengerentúli sorozat, az LPGA-részvétel. Egy magyar golfozó számára már a LET is hihetetlen távolinak tűnik, de az LPGA sorozatban való részvétel még inkább. Ugyanakkor ezt a célt tűzte ki maga elé, és ezért meg is tesz minden tőle telhetőt. Saját bevallása szerint mindent a golfnak rendel alá, az sem érdekli, hogy cserébe nem az átlag 17 évesek életét éli.

„Sokan kérdezik ezt tőlem, meg azt, hogy nem áldozok-e fel túl sokat. Én úgy vagyok ezzel, hogy amennyit feláldozok, annyit vissza is kapok, sőt! Egy átlag 17 éves tényleg nem így él. Ők nem látnak világot, ők nem találkoznak olyan emberekkel, akiket nekem van szerencsém megismerni. A legjobb barátnőjük sem német például és nem Amerikában élik az év nagyobbik részét. Én szabadabb ember vagyok már, nekem nagyon tetszik.”

Nem éppen az átlag 17 évesek életét éli, de mint mondja, a golf mindenért kárpótolja

Fiatal kora ellenére borzasztóan éretten gondolkodik. Tisztán látja azt is, hogy mi a legnagyobb különbség a magyar és a külföldi golfélet között. Úgy gondolja, hogy az utánpótlás hiánya és a hígabb mezőny az, ami miatt a hazai golfélet nem veheti fel a versenyt a nyugatabbra lévőkkel.

„ Németországban, Franciaországban van verseny. Tehát egy hazai tornán, a saját bajnokságukon a 120 fős mezőnyben van 30 játékos, akik közül bárki nyerhet és esélyed sincs megmondani, hogy ki lesz az. Itthon ez nincs meg. Az utánpótlás hiánya is gond idehaza, ott kint sűrűbb a mezőny. Ennek köszönhetően hamarabb tanulnak meg küzdeni, ez pedig elengedhetetlen a versenyszerű golfban.”

Saját magával kapcsolatban is éles különbséget vél felfedezni akkor, amikor idehaza játszik, vagy amikor az Egyesült Államokban készül. Elsőre nem nagyon tudta megmondani, hogy hol szeret jobban golfozni, itthon vagy a tengerentúlon, ám rövid gondolkodás után végül Amerika mellett döntött.

„Amikor itthon vagyok, akkor sokkal inkább vagyok társasági ember, eljárok néha moziba, találkozom ezzel azzal. Kint ez másképp néz ki. Felkelek reggel, elmegyek edzeni, ez tart egész nap, majd hazamegyek és bedőlök az ágyba. Ez heti hat nap, egy nap pihenéssel. A golf mellett ráadásul még kondizom is edzésnapokon. Kint atléta vagyok, profi sportoló, míg ha itthon vagyok, akkor csak egy játékos, egy golfozó. Ez óriási különbség. Golf szempontjából ezért jobban szeretek ott lenni.”
Hozzászólások