Atlétika - Vajon mit eszik Eliud Kipchoge, amitől ennyire gyors?
Vajon mit eszik Eliud Kipchoge, amitől ennyire gyors?
Fotó: Europress/AFP

Vajon mit eszik Eliud Kipchoge, amitől ennyire gyors?

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/05/02 09:37

Eliud Kipchoge az elmúlt hétvégén megfutotta minden idők második leggyorsabb maratonját, ideje szűk egy perccel maradt el saját világcsúcsától. A kenyai atléta tehát elmondhatja magáról, hogy övé a valaha volt két leggyorsabb futás ezen a távon.

Most vasárnapi teljesítménye értékét tovább növeli, hogy a versenyt Londonban futották, nem pedig Berlinben. Ez csak azért lényeges, mert a maratonfutók világraszóló eredményeket mostanság többnyire a német fővárosban szoktak elérni.

Az élsportban megszokhattuk, hogy az edzéseken kívül most már szinte minden apróságnak hihetetlenül nagy jelentősége lehet. Kiváltképp a táplálkozásnak, mely mára alapvető fontosságú tudományággá nőtte ki magát. De mi a helyzet Eliud Kipchogével, és a Kaptagat nevű faluval, ahol a világcsúcstartó sokadmagával készül? Vajon náluk is ilyen kiemelt helyet foglal el a tudományos sporttáplálkozás? 

Nos, röviden talán úgy foglalhatnánk össze az itt élők étrendjét, hogy egyszerű, mértékletes és ismétlődő, vagy akár azt is mondhatnánk, hogy egyoldalú vagy unalmas. 

A nyugati ember számára talán furcsa lehet, de nem számolnak kalóriákat, nem nézik a makrókat, nem figyelik, merre mozdul el a mérleg, és nem tömik magukba a táplálékkiegészítőket sem.

Az étrendjük javarészt növényi alapú, organikus, többnyire helyben termesztett, a környező farmokról származik. A fehérjebevitelük meglehetősen alacsony, nagyjából kéthetente esznek húst, az ugyanis errefelé luxuscikknek számít. 

Rendben, de akkor mit is esznek tulajdonképpen?
Van néhány fő alapanyag, melyek alapjául szolgálnak az ételeik zömének.

Ugali: kukoricalisztből készül, melyet vízben megfőznek, és apró süteményeket formáznak belőle. Magas a keményítőtartalma és enyhén édeskés ízű. Sok étel mellé fogyasztják köretként, nagy mennyiségben. 

A világcsúcstartó a London Marathonon is utolérhetetlen volt | Hosszabbítás

Az esélyeknek megfelelően a világcsúcstartó kenyai Eliud Kipchoge diadalmaskodott a férfiak között a vasárnap rendezett London Marathonon, amelyen minden idők második legjobb eredményével védte meg címét és a negyedik sikerét aratta a brit fővárosban, ami rekord.

Managu: sötétzöld levele van, olyasmi, mint a spenót. Általában vízben és egy kis olajon megpárolják, és úgy fogyasztják, néha azonban a víz helyett tejet használnak a főzéshez.

Káposzta: hasonló módon készítik el, mint a managut.

Kenyér: elég gyakran fogyasztják, csakúgy, mint a 'chapati' nevű indiai jellegű lapos kenyérfélét. Általában sima fehér kenyeret esznek reggelire üresen, és mellé teát isznak, még a heti hosszú futás (30-40 km) után is.

Rizs: többnyire babbal együtt készítik

Tojás: általában sütve fogyasztják az ugali és a managu mellé

Krumpli: főve készítik, és az ugalival együtt eszik

Rágcsálnivaló: szívesen nassolnak különféle gyümölcsöket, például banánt. A többség délután 5 körül összegyűlik és köleskását eszik (köles, víz, cukor)

Innivaló: tea minden mennyiségben. Többnyire édes, tejes teát isznak reggeltől estig. A legtöbben csak a teából 10-15 teáskanálnyi cukrot visznek be naponta. Néhányan isznak elektrolitpótló sportitalokat, még kevesebben, és igen ritkán szénsavas üdítőket is.

A föntieken kívül szinte semmi mást nem esznek, néhányan a hosszú futások után fogyasztanak még elektrolittartalmú porokat, de ezen kívül semmi mást, semmilyen táplálékkiegészítőt, így például fehérjeporokat sem. 

Lehet, sokan azt gondolnánk, hogy azért eszik ezt, mert erre telik. Vannak, akiknek valóban csak erre, ám többen esküsznek arra, hogy az ugali és a managu kombinációja a kenyai atléták titkos fegyvere. Sokan nyilván azt mondanák, hogy ilyen egyhangú étkezéssel, ennyire kevés fehérjével, és gyakorlatilag hús nélkül nem lehet sikereket elérni. Nos, a a kenyai hosszútávfutók eredményei vannak annyira meggyőzők, hogy elhiggyük, talán mégis.

Összességében elmondható, hogy egyhangú, viszonylag íztelen ételeket fogyasztanak, zömében feldolgozatlan zöldséget és gyümölcsöt, hüvelyeseket és gabonát. Fontos hozzátenni, hogy nem csak a futók étkeznek így, hanem úgy általában a kenyai emberek is.

Érdekesség még, hogy futásaikat, még a hosszabb 30-40 kilométereseket is böjtölt, koplalt állapotban teljesítik. Az edzéseket egyedül, szakmai felügyelet és pihenő nélkül oldják meg. Ez azt jelenti, hogy menet közben sem állnak meg inni vagy enni. Az első étkezés akkor van, amikor visszaérnek a táborba.


(Forrás: Eliud Kipchoge: History's fastest marathoner)

Hozzászólások