Atlétika - Semenya-ügy, III. rész - Az atlétikaszakértő: Az ő T-szintje másnál már doppingvétségnek számít
Semenya-ügy, III. rész - Az atlétikaszakértő: Az ő T-szintje másnál már doppingvétségnek számít
Fotó: Europress/AFP

Semenya-ügy, III. rész - Az atlétikaszakértő: Az ő T-szintje másnál már doppingvétségnek számít

Mártha BenceMártha Bence
2019/05/29 11:26

Caster Semenya ügyénél nem folyik érdekesebb jelen pillanatban. A interszexuális futónő kálváriájával kapcsolatban szinte lehetetlen érzelmek nélkül nyilatkozni, hiszen nemcsak sportorvosi és doppingszakértői vélemények ütköznek, hanem emberjogi kérdések is gazdagon felmerülnek. Látszólag tehát a lehetetlenre vállalkozunk, amikor három szakembert, egy sportorvos-doppingszakértőt, egy szociológust és egy atlétikaszakértőt kérdezünk az ügyről.

Mielőtt belevetnénk magunkat a háromrészes cikksorozat utolsó részébe, talán nem hátrányos áttekinteni a mostani helyzethez vezető eseményeket kronológiai sorrendben.

  • 2009-ben a 18 éves Caster Semenya rommá veri a berlini vb-mezőnyt 800 m-en. A futónő férfias megjelenése miatt a mezőny nemvizsgálatot követel, amit az IAAF el is végeztet, de az eredményt soha nem hozzák nyilvánosságra.
  • A 2011-es vb-, illetve 2012 olimpiai győzelme (második lett, az elsőt kizárták dopping miatt) után a szövetség 2013-tól gyógyszeres kezelésre kötelezte az ekkorra már bizonyítottan interszexuális, hiperandrogenizmussal élő futónőt, hogy tesztoszteronszintjét az ekkor meghatározott, 5 nm/l szint alatt tartsák.
  • A Sportdöntőbíróság (CAS) 2015-ben az indiai Dutee Sand fellebbezésének helyt adva hatályon kívül helyezte Semenya gyógykezelésre kötelezését, és átfogó vizsgálatra kötelezte az IAAF-t. A futónő teljesítménye azonnal javulni kezdett, 2016-ban újabb olimpiai-, 2017-ben újabb világbajnoki címet szerzett 800 m-en.
  • A vizsgálat lezajlott, 2018 áprilisában az IAAF már orvosi bizonyítékok ismeretében kiterjesztette a hiperandrogenizmussal élő versenyzők gyógyszerezési kötelezettségét a 400, a 800 és az 1500 méteres távokon induló női versenyzőkre. Semenya utolsó kezelés előtti versenyén, a dohai Gyémánt Liga-versenyen versenycsúccsal nyerte a 800 méteres síkfutást.

Szabó Gábor túlzás nélkül nevezhető a leghitelesebb magyar atlétikakommentátornak, hiszen családi hátterének köszönhetően - édesapja hosszú-, édesanyja rövidtávfutó volt - kvázi egész életét a sportág közelében töltötte. Számtalan világbajnokságról, olimpiáról és Eb-ről tudósított, ismeri és érti a közeget, és természetesen markáns véleménye van a Caster Semenya-ügyről is.

IMG_2806.jpg Fotó: Facebook


“Egyrészt nyilvánvaló, hogy nem lehetett jó döntés hozni abban az értelemben, hogy a végén mindenki elégedett, másrészt viszont az sem kérdés, hogy az ilyen esetekben mindig a többség, és jelen esetben a sportág érdekeinek kell érvényesülniük” - mondta az Eurosport szakkomentátora.

“Ha egy mezőnyben van ezer egészséges sportoló, mellettük pedig van tíz különleges adottságokkal rendelkező futó, és mindig az utóbbi tízből kerül ki a győztes, akkor ott baj van, és ezt nem lehet hagyni, mert a sportág sorsa forog kockán. A nők versenye ugyanis konkrétan érdektelenné válik a szabályozatlanul induló interszexuális futónők miatt” - szögezte le Szabó.

A sportág érdekében szenved ártatlanul Semenya

Az Eurosport szakértője nem tagadja, személy szerint mélyen együttérez a dél-afrikai futónővel, hiszen valóban nem csinál semmi szabálytalant, de egy ilyen mérvű, az atlétika jelenét és jövőjét meghatározó döntést nem lehet egyetlen személy érdekeit nézve meghozni.

  Semenya berobban (2009, Berlin)Semenya berobban (2009, Berlin) Fotó: Europress/AFP

“Nemcsak Semenyát értem meg, hanem sokszor abszolút azonosulni tudok az ő táborából érkező véleményekkel is. Például nincs jó válasz arra a kérdésre, hogy a Semenyát eltiltók miért nem vezetnek be testmagassági korlátot a magasugróknál. Aztán ott van Usain Bolt, akinek annyira különleges a testfelépítése és az izomzata, hogy hosszú lábakkal is képes olyan frenkvenciában futni, ahogy egy köpcös ember. Ez a felépítés talán még ritkább is, mint Semenya hiperandrogenizmusa.”

Szabó a helyszínről közvetítette a 2009-es berlini atlétika-vb-t, ahol Semenya berobbant. “Irreális volt az egész, ahogy Semenya szétverte a mezőnyt. A mezőny felbolydult, jöttek-mentek a követségek, és egyre hangosabban jelezte mindenki, hogy valami nem kóser. Erre jött a nagyon okos IAAF-elnök, Lamine Diack, és ott helyben, az elődöntő és a döntő között bejelentette, hogy nemvizsgálatot rendelt el. Képzeld el az akkor 18 éves Semenyát, hogy érezhette magát?

Ami bokszban a súlycsoport, az lett a T-szint

Szabó szerint azok, akik kettős mércét emlegetnek, maguk is ebbe a csapdába esnek, hiszen úgy követelnek teljes egyenjogúságot, hogy a Semenyával szembeni jelentős többséget nyomják el.

Nem lehet megverniNem lehet megverni Fotó: Europress/AFP


“A legerősebb érv szintén az, hogy Semenya nem doppingolt, vagyis soha nem produkált pozitív doppingmintát. Csakhogy van itt egy másik fontos tény, ami fölött sokan elsiklanak: ha egy másik, egészséges atlétanő produkál olyan magas tesztoszteronszintet, mint amilyennel Semenya versenyez, ő már kérdés nélkül doppingvétséget követ el, és hosszú eltiltásra számíthat.”

“Azt mondanám, ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval állnál rajthoz egy Formula 3-as versenyen. Minden sportág szabályrendszerének megvan a maga keretrendszere, amikbe a szabályok szerint mindenkinek bele kell férnie. Ami a technikai sportokban a köbcenti, vagy az ökölvívásban a súlycsoport, az lett a női futóknál a tesztoszteronszint.”

Szuronyt szegező álfeministák

“A nők egyenjogúságának kérdése nagyon fontos vitatéma számomra is, hiszen látom az egyenlőtlenségeket akár díjazásban, akár elismertségben.” - mondta Szabó.

“De azt gondolom, sok álfeminista is megszólal Semenya ügyében, akik egy buta álláspontot védenek nagy hangon, és ezzel sokkal többet ártanak az ügyüknek, vagy mondhatnám, ügyünknek, mint amennyit használnak. Az, hogy engednék Semenyát így versenyezni, nem más, mint több tízezer egészséges futónő diszkriminálása egy maroknyi csoport érdekében.”

Szabó az atlétika mellett teniszt közvetít a leggyakrabban, nem véletlen, hogy onnan emelt át egy hasonló példát. “Pont ugyanez játszódott le Serena Williams ügyében, aki a 2018-as US Open döntőjében viselkedett minősíthetetlenül. Aztán előhúzta az ügyhöz érintőlegesen sem kapcsolódó feminista kártyát, mondván, hogy a bíró férfisoviniszta volt, és annak rendje és módja szerint felsorakozott mögötte az ilyesmivel elég könnyen manipulálható nagyközönség. Onnantól egy szó sem esett arról, hogy Serena legegyszerűbben fogalmazva bunkón viselkedett.

Az emberek könnyen manipulálhatókAz emberek könnyen manipulálhatók Fotó: Europress/AFP


A szakkommentátor szerint az sem véletlen, hogy a Semenya oldaláról véleményt formálók az érzelmekre próbálnak hatni, de itt megint csak elfelejtik a másik oldalt. “Hogy érzik magukat az egészséges futónők, akik becsülettel felkészültek, edzettek, képezték és fejlesztették magukat, mégsincs szemernyi esélyük sem a győzelemre?”

Kontraszelekció és történelmi igazságok

Szabó elmondta, fájdalmas volt látnia a kontraszelekció első jeleit a riói olimpián, ahol a dobogóra csak interszexuális sportolónők állhattak, ugyanakkor magának az ügynek sokat használt, hogy a közvélemény is rádöbbent, milyen veszélyeket rejt a helyzet elégtelen szabályozása.

“Nekem egyébként ez a része azért is furcsa, mert nyilván ezek a versenyzők is tudják, hogy nagyon komoly előnyből indulnak a rajtnál társaikhoz képest. Hogy jelenthet kielégülést egy ilyen egyenlőtlen versenyen aratott győzelem? Olyan mintha motorbiciklivel indulnál a Tour de France-on. Nyilván képmutatás azt gondolni, hogy ennek az egésznek nincsenek nagyon súlyos anyagi vonzatai, de azért érdemes a versenysport lényegét jelentő szempontot is megvizsgálni” - tette hozzá Szabó.

Jarmila Kratochvílová - a kontraszelekció egyidős az atlétikávalJarmila Kratochvílová - a kontraszelekció egyidős az atlétikával Fotó: Europress/AFP


“A Semenya-ügy által a nagyközönség elé tárt probléma egyébként egyáltalán nem újkeletű. Édesanyom mesélte, hogy már a 60-as években is beszédtéma volt a versenyzők között egy-egy vetélytárs biológiai neme, de a nemvizsgálatot csak a 60-as évek végén vezették be.”

“Marita Koch 1985-ben futott 47,60-ja 400 m-en a mai napig világcsúcs, és a német futónő nagy vetélytársa, Jarmila Kratochvílová 800-as csúcsát sem döntötték még meg. Mindkét futónő esetében felmerültek hasonló vádak, de sosem érték őket doppingvétségen, ám a közeg azért sok mindent lát, nagyjából mindenki tudta mit szedhettek. A táv 96-os olimpiai bajnoka, Szvetlana Maszterkova azt nyilatkozta, “ez túl gyors, ilyen tempóban nők vagy 100 évig nem fognak tudni futni.” Nem én mondom, hanem az Európa-, világ- és olimpiai bajnok orosz futónő” - magyarázta Szabó.

5000-en már nem segít a magas T-szint

“Lehet, hogy az eljárás maga nem volt a legeredményesebb, és nem sikerült a helyzetet megfelelő cizelláltsággal kezelni, sőt a feltáró jellegű tudományos bizonyítékok is hiányozhatnak, de azt gondolom, Semenya gyógyszeres kezelésre kötelezése az egyetlen helyes megoldása volt a helyzetnek” - szögezte le Szabó, aki szerint bátor menekülőút Semenyának a távváltás.

3000-en már nem segít3000-en már nem segít Fotó: Europress/AFP


Mivel az IAAF friss szabályozása csak a 400 és 1500 méteres távok között indulókat kötelezi az előírt tesztoszteronszint betartására, Semenya bejelentette, hogy a szabályozást némileg megkerülve 5000 méteren fog versenyezni, és már rajthoz is állt hazája nemzeti bajnokságán, amit meg is nyert.

Szabó szerint ha a tudományos bizonyítékok nem is mindig megalapozottak, profán módon pont a doppingesetek bizonyítják, hogy ezeken a távokon már semmit nem ér a magas tesztoszteronszint. “Nem emlékszem olyan esetre, amikor egy 3000-es, vagy 5000-es futó tesztoszteronnal bukott volna le. Ha egy hosszútávfutót akarsz doppingolni, azt nem tesztoszteronnal teszed, ezt az IAAF és a WADA hosszú bűnlajstromokkal tudja bizonyítani.”

“Bátor dolog, hogy beleállt, mert valószínűleg ő is tudja, hogy ez nem az ő pályája. Egyszerűen túl izmos a hosszútávhoz, ráadásul a táv legjobbjai taktikailag is ki tudják golyózni Semenyát ha nagyon gyorsan futnak, úgyhogy ez nem ígérkezik könnyű útnak számára. El tudok képzelni olyan versenyt, ahol eltaktikázzák magukat a többiek, kocogós lesz a verseny és ha az utolsó ezren dől el, akkor Semenya odaver csúnyán, de azért valószínűleg ez lesz a ritkább” - magyarázta a szakkomentátor. 

A sorozat első részében Dr. Tiszeker Ágnes sportorvos-doppingszakértővel beszélgettünk, a másodikban pedig Gregor Anikó szociológus-genderszakértő foglalta össze a gondolatait.. 


Hozzászólások