Atlétika - Semenya-ügy I. rész - A doppingszakértő: nem bűnös, de a sportág érdekében bűnhődnie kell
Semenya-ügy I. rész - A doppingszakértő: nem bűnös, de a sportág érdekében bűnhődnie kell
Fotó: Europress/AFP

Semenya-ügy I. rész - A doppingszakértő: nem bűnös, de a sportág érdekében bűnhődnie kell

Mártha BenceMártha Bence
2019/05/27 11:06

Caster Semenya ügyénél nem folyik érdekesebb jelen pillanatban. Az interszexuális futónő kálváriájával kapcsolatban szinte lehetetlen érzelmek nélkül nyilatkozni, hiszen nemcsak sportorvosi és doppingszakértői vélemények ütköznek, hanem emberjogi kérdések is gazdagon felmerülnek. Látszólag tehát a lehetetlenre vállalkozunk, amikor három szakembert, egy doppingszakértőt, egy genderszakértőt és egy atlétikaszakértőt kérdezünk az ügyről.

Mielőtt belevetnénk magunkat a háromrészes cikksorozat első részébe, talán nem hátrányos áttekinteni a mostani helyzethez vezető eseményeket kronológiai sorrendben.

  • 2009-ben a 18 éves Caster Semenya rommá veri a berlini vb-mezőnyt 800 m-en. A futónő férfias megjelenése miatt a mezőny nemvizsgálatot követel, amit az IAAF el is végeztet, de az eredményt soha nem hozzák nyilvánosságra.
  • A 2011-es vb-, illetve 2012 olimpiai győzelme (második lett, az elsőt kizárták dopping miatt) után a szövetség 2013-tól gyógyszeres kezelésre kötelezte az ekkorra már bizonyítottan interszexuális, hiperandrogenizmussal élő futónőt, hogy tesztoszteronszintjét az ekkor meghatározott, 5 nm/l szint alatt tartsák.
  • A Sportdöntőbíróság (CAS) 2015-ben az indiai Dutee Sand fellebbezésének helyt adva hatályon kívül helyezte Semenya gyógykezelésre kötelezését, és átfogó vizsgálatra kötelezte az IAAF-t. A futónő teljesítménye azonnal javulni kezdett, 2016-ban újabb olimpiai-, 2017-ben újabb világbajnoki címet szerzett 800 m-en.
  • A vizsgálat lezajlott, 2018 áprilisában az IAAF már orvosi bizonyítékok ismeretében kiterjesztette a hiperandrogenizmussal élő versenyzők gyógyszerezési kötelezettségét a 400, a 800 és az 1500 méteres távokon induló női versenyzőkre. Semenya utolsó kezelés előtti versenyén, a dohai Gyémánt Liga-versenyen versenycsúccsal nyerte a 800 méteres síkfutást.

“Inkább sportorvosként, mint doppingszakértőként lehet érdekes a véleményem ebben a kérdésben, hiszen annak ellenére, hogy tulajdonképpen azt igyekszünk meghatározni, szabályos vagy szabálytalan előnyszerzés-e Caster Semenya teste, valójában nincs kívülről behozott teljesítménynövelő szer a történetben, így inkább egy orvosi kérdésről vitatkozunk” - mondta a Hosszabbításnak dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport elnöke.

Tiszeker Ágnes, a MACS elnökeTiszeker Ágnes, a MACS elnöke Fotó: Délmagyar

A két dolog nem válik el egymástól szükségszerűen, hiszen akárhogyan nevezzük is a Semenya-ügyet, mindenképpen egy szigorúan betartandó szabályt hoz meg a szövetség. Ha úgy nézzük, a természetes doppingot próbálja szabályozni. Tiszeker szerint mielőtt ilyesmiről egyáltalán beszélni kezdünk, jó volna pontos keretek közé szorítani a szabályozási kört.

“Nem tagadható, hogy a kérdéskör a doppingolás határmezsgyéjén mozog, és szándékosan nem a határvonal kifejezést használom, mert akármerre nézünk, precedenseket látunk ennek a bizonyos határnak az elmosódására. A Caster Semenya-ügyben először is érdemes egyet hátra lépnünk, és a nagy képet vizsgálnunk."

"Egy doppingszakértő számára itt elsősorban az a kérdés, hogy meddig beszélünk istenadta tehetségről, vagyis inkább honnan számítunk valamit jogosulatlan előnyszerzésnek.”

“Nézzünk rá orvosi szemmel Usain Boltra. Egészen különleges izomzata van, és ha hozzávesszük a testfelépítésének köszönhető lépésnagyságát, kiderül, hogy nagyjából egymillióból egy ember születik ilyen adottságokkal. Mondok egy másikat: sífutók és kerékpározók vérképző rendszerében igen gyakori, hogy az átlagnál jóval magasabb a hematokrit- és hemoglobin-szintjük. Minél magasabb a vörösvérsejt-szintjük, annál több oxigént tud szállítani a vér, ami elengedhetetlen az állóképességi sportokban versenyző versenysportolóknál. Ebből a célból szedik az EPO-t, amely ugyanezt a hatást erősíti fel.”

Az utolsó verseny gyógyszer nélkülAz utolsó verseny gyógyszer nélkül Fotó: Europress/AFP

“Akkor a fenti példák most zseniális sportolói adottságok, vagy jogosulatlan előnyszerzések a mezőny többi, orvosilag az átlagember fizikai adottságaihoz közelebbi tagjával szemben? Azért fontos ezt a kérdést megválaszolni, mert Caster Semenya sem produkált soha pozitív doppingmintát. Így született.”

Hol vannak az orvosi bizonyítékok?

Caster Semenyát újra gyógyszeres kezelésre kötelezte az IAAF, és Tiszeker sem gondolja úgy, hogy a Svájci Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott újabb fellebbezésnek helyt adnának, a bíróság most úgyis inkább magát az eljárás menetének jogszerűségét vizsgálja, mint szakmai kérdéseket.

“Sokat gondolkodtam ezen azóta, hogy először beszéltünk, és mondta, mi lesz a téma, és mivel én magam is arra jutottam, hogy ezzel a döntéssel szemben azért elég sok kérdés merül fel, meg is fogalmaztam a legfontosabbat: hol vannak a tudományos bizonyítékok arra, hogy Semenyánál mekkora jogtalan teljesítményt okoz az emelkedett tesztoszteron szint, illetve milyen mennyiségű ösztrogént kell kapnia, hogy pont az említett tesztoszteronszintre csökkentsék a saját termelődését? 

Ilyesmire nyilván nincs példa a történelemben, más szóval nincs precedens, aminek az eredményeire támaszkodni lehetne, hiszen egy egészséges embernek nem adunk gyógyszert, ha egyébként nincs rá szüksége.”

“És hát beteg Caster Semenya? Nem beteg, mert ha az lenne, nem verné el ilyen csúnyán a mezőnyt szinte minden versenyen.” - mondta a MACS elnöke.

Nem tudjuk számokkal leírni

A tudományos vizsgálatok eredményei nem egy mintavételből születnek. Tiszeker szerint az orvosi precedens teljes hiánya miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni a szabályozáshoz szükséges határértékeket.

“Mondok egy példát: a kerékpározók között véletlenül elég sok az asztmás, viszont a sportorvosoknak éveken át zajló mérések és kutatások eredményeképpen minden adat a rendelkezésükre áll azzal kapcsolatban, hogy mikor mondhatjuk ki az asztma diagnózisát, kinek kell szalbutamolt szednie az egészsége helyreállításához, és ki az, aki csak egy kis extra oxigénhez szeretne jutni. Megvannak a számok, pontosan tudjuk, mi az a szint, ami fölött tiltott teljesítményfokozásról, tehát doppingvétségről beszélünk.”

Nincs kívülről behozott szerNincs kívülről behozott szer Fotó: Europress/AFP

“De az interszexuális sportolókkal kapcsolatban semmiféle vizsgálati anyagunk nincs, minden részletre kiterjedő meg végképp, hiszen olyan kicsi volt eddig a merítés, ami nem tette lehetővé a pontos számításokat. A Semenya-ügy miatt elvégzett kutatás kimondta, hogy 400 m és 1500 m (1 mérföld) közötti távokon jogtalan (unfair) előnyt élvez a dél-afrikai futónő, de azt még mindig nem tudjuk számokkal leírni, mennyi jogtalan plusz teljesítményt jelent önmagában a magas tesztoszteronszint. Nem állítom, hogy pontatlan az IAAF által kért 5 nanomol/literes tesztoszteron határérték, de felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján mennyire pontos ez a szám.”

Tiszeker szerint még az sem egyértelmű, hogy melyik oldalnak erősebbek a bizonyítékai a saját igaza alátámasztására, szerinte például sokan elmennek amellett a tény mellett, hogy Semenya ha férfias is, a férfiak versenyében nem indulna győzelmi esélyekkel.

“Azt gondolom, kicsit a gombhoz varrják a kabátot. Van egy feltevés, amire számos nem orvosi jellegű bizonyíték van, és ezekre kell a kutatásokkal számszerű magyarázatot adni, vagyis nem a kutatás a lényeg, hanem hogy bizonyítékot szolgáltassanak, hiszen óriási a nyomás a sport részéről, mert a női mezőny az említett távokon, gyakorlatilag "fellázadt". 

Sokak szerint már az bizonyíték volt, hogy amikor az első döntés után gyógyszerezni kezdték, drasztikusan romlott a teljesítménye, de ez nem igaz, mert ha egy bármilyen tesztoszteron-szintű futónak ösztrogént adok, annak is romlani fog a teljesítménye. Ha úgy nézzük, a legfontosabb bizonyíték nem ez, hanem a másik oldalon az, hogy Caster Semenya a férfiak versenyében esélytelenül indulna.”

Az egyetlen helyes út: megszoksz vagy megszöksz!

Tiszeker szerint akkor működik jól az orvosi kontroll egy sportág felett, ha a szabályok világosak, és mindenkire vonatkoznak, még ha ehhez néha morálisan fájdalmas döntéseket is kell meghozni.

Nem kell mindenkinek versenyeznieNem kell mindenkinek versenyeznie Fotó: Europress/AFP

“Az élsport csak hideg szabályokkal működtethető, és mivel minden esetben a sportág és a többség érdekeit kell szem előtt tartani, néha előfordulnak emberjogi kérdéseket feszegető ügyek is. Találkoztunk már sok muszlim sportolóval, akik arra hivatkoztak, hogy a vallásuk miatt nem adhatnak vért, de ha indulni akartak egy nemzetközi sporteseményen, a doppingellenőrzésen mégis alá kellett vetniük magukat a szabálynak, és vettek tőlük vérmintát. Láttunk olyanokat, akiknek valóban növekedési hormont kellett szedniük egy veleszületett betegség miatt, de mivel az erő-sportágukban nagyon népszerű doppingszer volt a növekedési hormon, így gyógyászati mentesség engedélyt nem kaphattak, viszont anélkül így nem versenyezhettek. Hosszú éveken át jártunk hajnalban sportolók lakására mintát venni, mert a növekedési hormon hajnalban ürül a legjobban a szervezetből, és ilyenkor a leghatékonyabb a vizsgálat, és nyilván utálták a sportolók is, és a doppingellenőrök is a hajnali vizsgálatokat, de mégis meg kellett tenni és el kellett viselni".

“A szenvtelen, sőt néha szívtelen szabályokat a WADA úgy foglalja össze, hogy “mi megértünk és elfogadunk mindent, de ha valaki nem tartja be a szabályt, az sajnos nem szerepelhet az általunk ellenőrzött versenyeken”. Másképp nem is lehet, és a Semenya-ügy erre is keményen rámutatott.”

Legalább olyan súlyos etikai vétség a kontraszelekció

Tiszeker Ágnest egyáltalán nem lepte meg, hogy alig néhány évvel Semenya felbukkanása után már nem a dél-afrikai futónő volt az egyetlen interszexuális versenyző, és azt is valószínűnek tartja, hogy megfelelő szabályozás híján gyorsan divat lett volna a kiválasztásnál direkt keresni a hiperandrogenizmussal élő futókat.

A londoni befutóA londoni befutó Fotó: Europress/AFP

“Nem tagadom, szomorúan láttam a kontraszelekció első súlyos megnyilvánulását a 2016-os Rio-i Nyári Olimpiai Játékok atlétika versenyén, ahol a női 800 m-es versenyszám dobogójára három inteszerxuális futónő állhatott. Számunkra nyilván nem volt kérdés, hogy több országban azonnal elkezdik kontraszelektálni a versenyzőket. A morális kérdések nem csak az emberjogi aktivisták oldalán merülnek fel, elég csak a dél-afrikai szövetség handabandázására gondolni, amikor hosszú időn keresztül nem voltak hajlandóak kiadni Semenya orvosi vizsgálatainak eredményeit.”

“Véleményem szerint az interszexuális sportolók tudatos keresése és kiválasztása legalább olyan súlyos etikai vétség, mint amilyen súlyosnak az emberjogi aktivisták Caster Semenya gyógyszeres kezelésre történő utasítását tartják” - szögezte le Tiszeker.

Fájó szívvel én sem engedném indulni Semenyát.

“Először is nagyon örülök, hogy orvos és doppingszakértő vagyok, és nem a CAS egyik jogásza” - mondta nevetve a MACS elnöke, amikor feltettük az utolsó kérdést: helyes döntés született?

“Sportorvosként azt mondom, Caster Semenya egy egészséges ember, aki nem követ el semmiféle szabálysértést, ezért versenyezzen ott, ahol versenyezni akar. 

Doppingszakértőként azonban az a véleményem, hogy egy versenyrendszer irányítóinak mindig a fair playt kell szem előtt tartaniuk, és a többség, vele a sportág érdekét nem előzheti meg semmi, ezért fájó szívvel én sem engedném a nők között indulni Caster Semenyát.” 

Sorozatunk második részében dr. Gregor Anikó szociológus, genderszakértővel beszélgetünk, a harmadik pedig Szabó Gábor atlétika szakkomentátor foglalta össze a gondolatait.

Hozzászólások