Atlétika - Negyedszázados az atlétika legőrültebb és legkáprázatosabb világcsúcsa
Negyedszázados az atlétika legőrültebb és legkáprázatosabb világcsúcsa
Fotó: Europress/AFP

Negyedszázados az atlétika legőrültebb és legkáprázatosabb világcsúcsa

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/08/16 18:00
"Volt egy pillanat még a lépésfázis közben, amikor ki kellett várnom egy kicsit az ugrás előtt. Már akkor tudtam, hogy jobb lesz, mint az eddigi összes ugrásom" - mondta Jonathan Edwards.

Az a bizonyosságérzés, ami ott egy másodperc töredékére hatalmába kerítette, azóta egy negyedszázados uralkodássá fejlődött.

Idestova 25 éve már annak, hogy Edwards azt a máig megdönthetetlen 18.29-et ugrotta az 1995-ös göteborgi világbajnokság hármasugró döntőjében. 

"Ahogy visszatekintek rá, olyan nem e világi az egész. Majdhogynem olyan, mintha valaki mással történt volna."

Már ott tartunk, hogy Edwards világcsúcsa régebb óta áll fenn, mint Bob Beamon legendás távolugró világrekordja, melyet az 1968-as olimpián állított föl. Azt Mike Powell javította meg 1991-ben. 

Beamon eredménye akkor gyakorlatilag a semmiből jött, a formája ugyanis nem indokolt egy akkora ugrást. Edwards ezzel szemben úgy érkezett a világbajnokságra, hogy komoly elvárásokat támasztottak vele szemben.

Hat héttel korábban ugyanis már sokkolta a világot Lille-ben. 18.43-at ugrott, ami majd' félméterrel volt nagyobb, mint Willie Banks érvényben lévő 17.97-es világcsúcsa. Mivel azonban a hátszél nagyobb volt, mint a megengedett (2,4 m/s), az ugrását nem hitelesítették világcsúcsként.

5 nagy pillanat az atlétikai vb-k történetéből | Eurosport

Augusztus 4-én, pénteken kezdődik Londonban a 16. atlétikai világbajnokság. Azt még csak sejthetjük, kik lesznek az idei év legnagyobb alakjai, és, hogy mely versenyszámokban láthatjuk majd a legnagyobb küzdelmet. Kedvcsinálóként álljon most itt egy kis múltidézés. Felelevenítünk öt nagy pillanatot a világbajnokságok történetéből.

Ez az eredmény azonban kétségkívül egy másik ligába helyezte Edwardsot, akinek a szezon elején még csak 17.44 volt a legjobbja.

"Egy délután alatt 17.50-es ugróból egycsapásra 18.50-es ugró lettem. Emlékszem, visszaültem a versenytársaim közé, akik hitetlenkedve néztek rám."

Edwards már világcsúcstartóként érkezett Göteborgba, ugyanis időközben 1 cm-rel megdöntötte, így 17.98-ra javította Banks rekordját. Ő azonban ezzel korántsem elégedett meg. További célja volt ugyanis, hogy 18 méter fölé kerüljön, valamint, hogy minimum 60 lábnyit, azaz 18.29-et ugorjon. 

A vb-n az első ugrásával az első célját már ki is pipálta, ugyanis 18.16-ra repült, amivel gyakorlatilag a világbajnoki címet is megszerezte. És a verseny még csak épp, hogy elkezdődött. 

"Egy nagy ugrás után, ami jó eséllyel elegendő a verseny megnyeréséhez, általában egy kicsit kiengedek, lecsökken az adrenalinszintem. Ezúttal azonban nem így történt."

"Elképesztő formában voltam a világbajnokságon, a körülmények tökéletesek voltak, és a közönség is maximálisan mögöttem állt. Ez egy soha vissza nem térő alkalom volt a számomra. Visszatekintve azt mondhatom, nem volt még egy ilyen tökéletes nap az egész karrierem során."

"Ha megnézik az arcom a második ugrás előtt, van egy kis mosoly a szám szegletében. Azt mondtam magamnak, "Lássuk, mire vagy még képes itt.' "

Volt egy másik, igencsak beszédes arckifejezés az arcán az ugrását követően is. Kikászálódott a homokól, karjait a magasba emelte, megnézte a nyomot, majd hitetlenkedve megrázta a fejét

"Amikor befejeztem az ugrást, rögtön tudtam, hogy egy újabb világcsúcs. Ennyire egyszerű volt. Nem kellett, hogy lemérjék, nem kellett a visszajátszás, tudtam, hogy nagyobb, mint az előző."

"Amikor a 18.29 megjelent a kivetítőn, tudtam, hogy elértem, amit akartam. Tudtam, hogy sikerült a 18 méter és a 60 láb egy napon belül. Tíz percen belül."

A hármasugrás egycsapásra az atlétika első számú versenyszáma lett. Edwards sajtótájékoztatója több embert vonzott, mint Donovan Bailey előző napi győzelme 100 méteren.

A szezon végén őt választották az év atlétájának, annak ellenére, hogy Haile Gebrselassie is óriási évet futott. A BBC-nél pedig ő lett az év sportolója, pedig Frank Bruno akkor lett nehézsúlyú bokszvilágbajnok. 

Edwards lett tehát a világ legjobb atlétája, hazája legjobb sportolója, saját városában azonban nem ért fel a csúcsra. 

"Az Evening Chronicle Les Ferdinandot választotta az év sportolójának 1995-ben. Ezt az egy díjat nem kaptam meg" - mesélte nevetve Edwards. "Ez volt Kevin Keegan csapatának legszebb időszaka, és errefelé a foci az első számú sportág."

A következő években csak üldözni tudta ezeket az eredményeket. Erősebb és gyorsabb is lett, de valahogy ilyen szintű ugrásokat nem tudott többé összerakni. 

Jonathan Edwards húsz éve ugrotta korszakos rekordját | Eurosport

18 méter és 29 centiméter. Ennyit ugrott Jonathan Edwards az 1995-ös göteborgi világbajnokságon, ami azóta is világrekord férfi hármasugrásban. Ennek idestova már húsz éve. De induljunk egy kicsit korábbról. A vb-t megelőzően - a Lille-ben megrendezett Európa Kupa viadalon - ugrott egy egészen elképesztő 18,43-at, csak hát a szél nagyobb volt a megengedettnél.

A mostani generáció azonban már rendkívül közel került a rekordjához. Az olimpiai bajnok Christian Taylor legjobbja 18.21, honfitársa, Will Claye 18.14-ig jutott, a portugál Pedro Pablo Pichardo pedig ötödik az örökranglistán. Ráadásul ő a legfiatalabb közülük a maga 27 évével. 

"Hogy komolyan fenyegetik-e a rekordomat? Ki tudja!? Ők hárman nagyon jók, és talán a köztük lévő versengés még messzebb is repítheti őket."

"De az azért szép tőlük, hogy meghagyták nekem ezt a 25 évet. Ez egy szép mérföldkő. Így majd sokkal nagyvonalúbban fogom tudni átengedni a rekordomat."

BBC

Hozzászólások