Atlétika - Egy transzparens atlétika vb-rendezés a városfejlesztés miatt akár meg is érhetné 
Egy transzparens atlétika vb-rendezés a városfejlesztés miatt akár meg is érhetné 
Fotó: MTI

Egy transzparens atlétika vb-rendezés a városfejlesztés miatt akár meg is érhetné 

Mártha BenceMártha Bence
2019/11/11 10:31
Sokan próbálnak politikai tőkét kovácsolni a budapesti atlétika-világbajnokság rendezéséből, és az ellenzőket segíti, hogy úgy láttunk neki, mint egy részeg milliomos, pedig a világ harmadik legnagyobb sporteseménye egy teljes városrész rehabilitását hozhatná el. Mérlegeljük az érveket, és a transzparens rendezésről szőtt álomszerű vágyunknak is hangot adunk. 

Annak, hogy ellenzéki főpolgármester került Budapest (és Ferencváros) élére, az első kézzel fogható jele az atlétika-vb ügyének napirendre kerülése lett, miután Karácsony Gergely közölte, az összes, jogerős építési engedéllyel még nem rendelkező építkezést felülvizsgálják.

Ezzel a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság, illetve a 2023-as atlétika-vb rendezése is veszélybe került, illetve előbbi talán kevésbé, hiszen a jelenlegi infrastruktúrával is megrendezhető a szlovákokkal közösen gründolt esemény. Atlétika-vb viszont nem lesz, ha nem épül meg a Kvassay-zsilip melletti területen a negyvenezres atlétikastadion.

Nem az a kérdés, kell-e atlétika aréna

A magyar atlétikának nincs igazi otthona, és nem kérdés, hogy az olimpiai érmek számát tekintve az ötödik legsikeresebb sportágnak lehetne illő otthona Budapesten. A Baji Balázs Facebook-posztjában taglalt állítások mind igazak (csatlakozott hozzá Márton Anita is), de az egész életét az atlétika bűvkörében élő Szabó Gábor gondolatait inkább tartjuk megfontolásra érdemesnek.

Dobjuk-e az atlétika vb-t a kismillió futballstadion miatt? | Hosszabbítás

Túlzás volna azt állítani, hogy Magyarország elmúlt tíz éve a konszenzusokról szólt volna, az, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazó bármiben is egyetértsen, csak a legritkább esetben fordult elő.

Hiába a legerősebb kérdés, hogy lenne-e jobb helye a közpénznek egy atlétikastadionnál (mondjuk a romokban heverő egészségügy, vagy az oktatás területén), ezt most engedjük el. Felejtsük el a tényt, hogy az atlétikastadion nem más, mint Orbán Viktor álma, a budapesti olimpia felé suttyomban tett lépés, hiszen az egy pillanatra sem volt kérdés, hogy a kormány úgy kapaszkodik az olimpiarendezés eszméjébe, mint Floki a lábtörlőbe.

Ha kétség lett volna, Fürjes Balázs a pályázat visszavonása utáni hetekben csípőből közölte, hogy mindent megépítenek, ami tervben volt, és az atlétikastadion is bekerült a Kemény Ferenc Programba. A jövőbeni projektnek a része az atlétika-vb, aminek a rendezésére úgy választották ki Budapestet, hogy a többi érdeklődő sorban visszalépett.

Bedobták a Nyereséges Rendezés bombát is

Az olimpia és a foci-vb után a világ harmadik legnagyobb sporteseményét nem kis dolog megrendezni, ám a nagy képet nézve felmerülhet a kérdés, hogy ha már az olimpiára gyúrunk, miért nem olyan fejlesztésekkel állt bele a sztoriba a kormány, amiket most esze ágában nem lenne megfúrni az ellenzéki főpolgármesternek sem. Miért nem új híd épül a Dunán? Miért nem oldják meg végre Ferihegy összekötését a várossal? Miért nem a közlekedés infrastruktúrája az első?

Erre a ki nem mondott felvetésre reagált a napokban a Gyulai-Gyulai páros (Miklós a MASZ elnöke, Márton a vb-pályázat ügyvezető igazgatója), akik káprázatos városfejlesztési tervekkel szőtték össze az atlétikastadion projektjét. Baji Balázs Facebook-posztja, és több sportolónk hasonló megnyilvánulásai után tehát előkerült a városfejlesztés is, aminek azon a környékén valóban lenne keletje.

A rendkívül értékes terület jelen pillanatban egy dzsuvahegy, a makettek szerint viszont már Manhattan, aminek talán van köze ahhoz, hogy a 24-es játékokra is pont ide álmodták az olimpiai falut.

Gyulaiék ellövik az összes töltényt a többi témában is: Budapestnek büntetést kellene fizetnie, ha visszalépne a vb-rendezéstől, az atlétika az ötödik legsikeresebb magyar sportág, majd ledobták az atombombát is, amely nyereséges rendezésről szólt. Ezt megtámogatta Kósa Lajos is egy tv-interjúban, a tárca nélküli miniszter csípőből ötszörös megtérüléssel számol. Utóbbi nyilvánvaló agyrém, de a nyereséges rendezés valójában nem elérhetetlen. Lássuk, nekünk miért nem fog mégsem sikerülni.

A Duna Aréna gonosz ikertestvérei

Nem lehet elégszer leírni a legfontosabb problémát a budapesti atlétika-vb-vel - vagyis inkább kb. az összes hazai rendezésű nagy sporteseménnyel - kapcsolatban: azoknak, akik eldöntötték helyettünk, akarunk-e monumentális sportrendezvényeket, nem a sportág fejlesztése a céljuk, hanem csak a biznisz, azaz maga az építkezés. Mindegy, mit, csak építeni kelljen.

Bár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség simán belement volna egy 30 ezres stadion építésébe is, a kormány végül egy 40 ezres aréna építését fogadta el, amit majd 20 ezresre bontanak vissza. Ez a sztori ismerős lehet Tatabányáról, ahol maga a polgármester könyörgött, hogy kisebb csarnokot építsenek a városban, mert a nagyot se kihasználni, se fenntartani nem fogják tudni.

Az eredmény: természetesen megépül a hatezer férőhelyes csarnok (a Szegedé jelenleg 4000-es, a Veszprémé 5200-as), az egyetlen változás, hogy nem a 2017-ben beígért 17 milliárdért, hanem 24,2-ért, holott a 2022-es Eb-n csak tartalékhelyszín lesz a Bányász csarnoka.

A makettben nincs hibaA makettben nincs hiba Fotó: masz

Kézenfekvő a Duna Aréna, illetve a vizes-vb példáján keresztül bemutatni, mi történne az atlétika-vb-vel. Először jönnek a káprázatos makettek és koncepciórajzok, hogy aztán valami egészen más épüljön meg helyettük: így lett egy ocsmány parkolóház a Dunapartra álmodott uszodából, de a néhány héten belül átadásra kerülő Puskás-stadion sincs köszönőviszonyban az eredeti tervekkel.

A közös a kettőben az, hogy az elfogadott és kommunikált költségénél nagyságrendekkel többe kerültek. A vizes-vb költségei két évvel az esemény után is növekednek, így már négyszer annyiba került az egész, mint azt ígérték, a Puskás-stadion pedig az első kapavágás környékén hangoztatott 100 milliárdos összeg helyett (minimum) 180-ba fog fájni az adófizetőknek.

Épüljön csak meg, de ne akárhogyan!

Visszatérve a nyereséges rendezés gondolatára, volt Gyulaiék közleményében egy fontos (és hiteles) részlet: “A vb várható hatásáról kiemelte, hogy egy felmérés szerint a 2017-es londoni világbajnokság gazdasági haszna átszámítva 60 milliárd forint volt és a résztvevők 81 százaléka két éven belül újra visszatért az angol fővárosba.”

Szép makettekkel, szemétlerakóra épült csodavárossal és nyereséges rendezéssel kampányol az atlétika-vb a főpolgármesternél | Hosszabbítás

Egy városrész revitalizációjáról is szól a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra tervezett stadion építése, a létesítmény a vb után közösségi célokat is szolgálna. Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója a terveket ismertetve elmondta, a tervezett helyszín, a Csepeli-sziget északi részén a Duna-part jelenleg nem elérhető a lakosok részére.

A fent részletezett, költségvetés megcsapolását célzó projektekhez képest nemcsak az szól az atlétika-vb mellett, hogy egy egész városrészt rehabilitálnának, hanem hogy a sportcélú ráfordítás valóban nem vészes összeg, alig 30 milliárd forint, amit onnan tudunk, hogy ennyire vállalt garanciát az IAAF felé a magyar kormány.

A vb alatt a sportolóknak és a nézőknek szerzett öröm, illetve az országimázs szempontjai mellett tehát sokkal kézzel foghatóbb haszna is lenne a rendezésnek. Érdemes megnézni, mi van jelenleg a tervezett vb-helyszínen, és ha innen közelítjük meg a kérdést, már sokkal kevesebb protestszavazatot kapna a vb-rendezés visszaadása. Főleg, ha teljesül egy nagyon fontos szempont.

Ha az első kapavágástól a szalag átvágásáig minden az építkezéssel kapcsolatos szerződés nyilvánosságra kerül, az összes kiadás transzparens, és lesz rá garancia, hogy nem szállnak el a költségek, akkor a nagyjából 100 milliárdos városfejlesztési beruházás még akkor is megéri, ha a vb-re közvetlenül költött 30 nem térül meg a londoni világbajnoksághoz hasonló mértékben. 

Nem tudom, létezik-e módszer, ami az összes kiskaput becsukja az ügyeskedés előtt, de legyen mondjuk egy ilyen rendszer a legalapvetőbb elvárás a budapesti vb-rendezés megkezdése előtt. A most működő sportfinanszírozási rendszerben óriási hiba lenne belevágni.

Hozzászólások