Atlétika - Ezúttal alaposan túltolták a genderbiciklit a liberális jogvédők
Ezúttal alaposan túltolták a genderbiciklit a liberális jogvédők
Fotó: Europress/AFP

Ezúttal alaposan túltolták a genderbiciklit a liberális jogvédők

Mártha BenceMártha Bence
2018/07/27 12:17

A liberális ideológia sarokpontja, hogy a szélsőségeket - amik szükségszerűen inkább valami ellen, mint valami mellett határozzák meg maguk - leszámítva minden vélemény elfogadható. De mi van akkor, ha a liberális megközelítés válik szélsőségessé? Nyugi, sportról lesz szó. 

Caster Semenya esete a létező összes szempontból komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak. Adott egy herékkel született, de magát nőként definiáló, dél-afrikai leányzó, akivel a világon semmi gond nem lenne, ha nem lenne sportoló. Az interszexualitás amilyen komoly lelki és érzelmi stresszt okozhat egy átlagembernek, olyan jól jön a sportpályán egy férfias testi jellegekkel rendelkező nőnek. 

Semenya a 2009-es atlétika-vébén robbant be, és egyből heves vitákat váltott ki a közvéleményből. A gond csak az volt, hogy a két vitázó fél teljesen másról beszélt: a jogvédők azt mondták, Semenya nőnek érzi magát, elsődleges nemi jellegét tekintve is nő, ezért jogosult a női versenyeken szerepelni, míg a sportszakmai oldal azt mantrázta, hogy igazságtalan a többi női versenyzővel szemben indulnia, hiszen a heréi által termelt tesztoszteronnak köszönhetően óriási előnyt élvez velük szemben. 

Véget ér a herékkel élő női atléták aranykora | Hosszabbítás

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség kérésére elvégezték a világ legfeleslegesebb kutatását, így részben elhárultak a bürokratikus akadályok a genetikai előnyszerzés tisztességes szabályozása elől. Újra kinyílt a herékkel született futónő, Caster Semenya aktája. A 2009-es atlétika-vébén berobbant Semenyával kapcsolatban lassan nyolc éve folyamatosan zajlanak a viták.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) úgy gondolta, ez nem genderelméleti, hanem sportszakmai kérdés, ezért gyógyszeres kezelésre kötelezte Semenyát, aki a mesterségesen lecsökkentett tesztoszteronszintje miatt egészen 2015-ig meg sem tudta közelíteni a korábbi időeredményeit. Ekkor azonban csatát nyertek a jogvédők: a CAS úgy döntött, az IAAF-nek először be kell bizonyítania, hogy a tesztoszteronszint döntően befolyásolja egy atléta teljesítményét. 

Fun fact: 2016 decembere és 2017 júliusa között 116 női sportolót értek doppingvétségen, ezek több mint fele, 64 sportolónő tesztoszteronnal bukott le. 

Ha az olvasó ezen a ponton hiperliberális hablatyot orrant, nem csal a szimata. A 70-es, 80-as évek keletnémet atlétanőinek sem véletlenül nőtt szakálla, hiszen már akkor pontosan tudták, hogy a férfi nemi hormonnal alaposan feljavíthatók a sportolónők eredményei. Az IAAF mégis kénytelen volt lefolytatni egy két és fél éven át tartó vizsgálatot, ami alatt Semenyának nem kellett gyógyszereket szednie. Az eredmény: a 2016-os riói olimpián, és a 2017-es londoni világbajnokságon is rommá verte a mezőnyt. 

Az IAAF elvégezte a vizsgálatot, amely nem meglepő módon bebizonyította, hogy a tesztoszteron igenis óriási előnyt biztosít az interszexuális sportolónőknek. Igen ám, csakhogy a CAS kavarásán felbátorodva más országok is meglátták a lehetőséget a hermafrodita sportolónőkben, így fordulhatott elő, hogy a riói olimpia 800-as dobogóján Semenya mögött a szintén herékkel született, burundi Francine Niyonsaba, illetve a kenyai Margaret Wambui állt. 

Az olimpiai dobogóAz olimpiai dobogó Fotó: Europress/AFP

A tavaly nyári világbajnokság óta (valójában csak november 1-től lépett életbe a szabály) Semenyának újra gyógyszereket kell szednie, de csüggedésre nem volt oka, hiszen a Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet felkarolta az ügyét. A vita lényegét tekintve semmit nem változott: a jogvédők magasról tojnak a sok száz, genetikailag hátrányba hozott atlétanőre, akiknek esélyük sincs a Semenyához hasonló adottságokkal rendelkezők ellen, és a nagy képet teljesen figyelmen kívül hagyva csak azt mantrázzák, hogy a dél-afrikai futónőt negatív diszkrimináció éri. 

Szélsőséges ostobaság 

Semenya maga is jelezte, hogy lépéseket tervez az IAAF döntése ellen, és a napokban a Human Rights Watch női jogokért felelős igazgatója Liesl Gernholtz egy nyílt levelet írt a szövetségnek, amelyben azt írja, “az IAAF női versenyengedélyt korlátozó szabályozása a női nemiség, illetve a nemi jellegek alapján diszkriminál sportolónőket.” 

Ennél szélsőségesebb ostobaságot elképzelni is nehéz, hiszen tulajdonképpen pozitív diszkriminációért kampányol a többség kárára. Nem vitatéma, hogy Semenyát illesse meg minden jog, ami egy nőt megillet, de az IAAF-nek csak egy feladata van: a verseny tisztaságának szavatolása, és ez jelen esetben csak így érhető el. 

Mivel ugyanúgy egy sportszakmai kérdés áll szemben egy emberjogi felvetéssel, a felek továbbra is kilométerekkel beszélnek el egymás mellett. Pedig az IAAF a válaszul küldött állásfoglalásában a térdére ültette a jogvédőket, és mint egy kisgyereknek, úgy magyarázta el, hogy ez a szabály pont olyan, mint a küzdősportokban a súlycsoport, vagy az utánpótlásban a korcsoport: pont az egyenlő versenyfeltételek fenntartása miatt vezették be. 

Balra a diszkriminált versenyzőBalra a diszkriminált versenyző Fotó: The Brewer

Vajon mit mondana a HRW az olimpiai negyedik helyezett Melissa Bishopnak, aki óriási kanadai rekordot repesztve végzett a negyedik helyen az interszexuális futónők mögött, ha jelezné feléjük, hogy őt éri diszkrimináció pusztán azért, mert nincsenek heréi? Azt, hogy növesszen egyet? 

Hozzászólások