Atlétika - Az ember, aki túlszárnyalta Bubkát
Az ember, aki túlszárnyalta Bubkát
Lavillenie új korszakot nyithat rúdugrásban (Fotó:Europress/Getty)

Az ember, aki túlszárnyalta Bubkát


2014/06/02 08:13

Kevés olyan atléta akad manapság, akinek a neve azok számára is ismerős, akik keveset foglalkoznak a sporttal. Usain Bolt, Ben Johnson, Carl Lewis, Szergej Bubka. Talán ők négyen az elmúlt három évtizedből, akiket az átlag hírfogyasztó is tud hova tenni. Ebbe a kasztba ugyan még nem került be egy ifjú francia rúdugró, ám idén február 15-én megtörte az olimpiai és világbajnok Szergej Bubka mítoszát. A rúdugrás királya (ha maradunk a szovjet gyökereknél, cárja) ugyanis emberemlékezet óta a szakág világrekordere volt. Bubka 35 alkalommal döntött világcsúcsot és talán sokan tudják, 1985-ben elsőként járt hat méter fölött. Ez utóbbi dimenzióba ugyan többen is eljutottak már azóta, de Renaud Lavillenie érkezéséig kellett várni, hogy valaki végre a világrekordot is elvegye az időközben már sportdiplomáciai babérokra törő Bubkától.

A 27 esztendős francia rúdugró egyfajta családi örökségként kezdett el foglalkozni az atlétika egyik legösszetettebb mozgásával (öccse, Valentin is rúdugró, 570-es egyéni csúccsal), hiszen annak idején édesapja, Gilles is rúdugró volt, így egyértelmű volt, hogy a kis Renuad kezébe is előbb-utóbb - már négy évesen egy fából készült - rúd kerül majd. A szürkeségből egy 2009-es verseny emelte őt ki, a portugáliai Leiriában ugrott ugyanis Lavillenie először hat méter felett (601 cm), amivel egyrészt megdöntötte a nagy előd Jean Galfione francia csúcsát, másrészt pedig egy csapásra a hat méteres ugrók exkluzív klubjának tagja lett. Azóta már szinte (a szabadtéri vb-t leszámítva) mindent megnyert a versenyszámban, fedett pályás világbajnok, Európa-bajnok és olimpiai bajnok is lett, természetes lépcsőfoknak számított tehát számára a világcsúcs (615 cm), ami sokaknak örökre elérhetetlen cél ebben a műfajban.

Renuad a sikeres londoni olimpia után döntötte el, hogy itt az idő arra, hogy szintet lépjen, egykori nevelőedzőjével, Damien Innocencióval úgy döntött, hogy a francia szövetség alkalmazásában álló korábbi rúdugró, Philippe D'Encausse irányításával kezdett bele a roham- és az ugrótechnika átalakításba. A moszkvai vb-n (ahol a német Holzdeppe legyőzte) úgy tűnt, hogy túl kockázatos volt az "átalakulás", a bizonytalan francia nem érte a kívánt eredményt (bár az ezüstre az 589-el így is jó volt), őszre azonban kezdett fejlődni a technikája. Akkoriban már a jóval keményebb 520 cm-es rúddal (ez tíz centivel hosszabb, mint az addig használt) tudott ugrani, amelyet Bubkához hasonlóan  magasabban tudott fogni, így természetesen más erőhatások érték ugrás közben. Az első jelentős eredmény a tavaly decemberben elért 592 cm-es ugrás volt, amelyet a 16 lépéses, rövidített rohammal tudott átjutni - a szabadtéri versenyeken általában a 20 lépéses, magasabb végsebességű rohammal ugrik a francia.

Mindössze 18 olyan ember van a Földön, aki valaha rúddal átjutott a hat méter felett. A klubtagok közül viszont 606 cm felett csak hárman, Bubka és Lavillenie mellett a világbajnok ausztrál Steve Hooker tudott ugrani. Rajtuk kívül az alábbi atléták jutottak át a mitikus magasság felett:

605 cm - Maxim Taraszov (RUS), Dmitirj Markov (AUS)

604 cm - Brad Walker (USA)

603 cm - Okkert Brits (SAF), Jeff Hartwig (USA)

602 cm - Rogyion Gataulin (SOV/RUS)

601 cm - Igor Trandenkov (RUS), Timothy Mack (USA), Jevgenyij Lukjanyenko (RUS), Björn Otto (GER)

600 cm - Tim Lobinger (GER), Jean Galfione (FRA), Danny Ecker (GER), Toby Stevenson (USA), Paul Burgess (AUS)

Idén januárban aztán Rouenben jött a 604, pár napra rá Lengyelországban egy 608 cm-es ugrás (mindkét alkalommal ugrott háromszor a 616-ra is, de sikertelenül), majd a donyecki versenyen (az azóta fájdalmasan leégett csarnokban) a Bubka jelenlétében ugrott új fedett pályás világcsúcs (616 cm). Huszonegy évvel az ukrán klasszis után jött tehát valaki, aki képes volt túllépni a legendán. Persze kérdés, hogy vajon fénykorában Szergej cár mire ment volna, ha annak idején a vaskos pénzjutalmak érdekében nem a centiméterenkénti csúcsdöntések taktikáját választja (ezért jöhetett össze neki összesen 35 rekord) - állítólag edzéseken állítólag a 630 cm sem volt neki lehetetlen vállalkozás.

Szergej Bubka (balra) képes volt jó képet vágni, amikor letaszították a rekordlista éléről.

Idén akár Bubka szabadtéri rekordja (614 cm- 1994) is veszélyben foroghat, ehhez azonban mindennek stimmelnie kell. A hétvégén például Eugene-ban erősen fújt a szél, az pedig ebben a versenyszámban különösen zavaró, így Lavillenie is megrekedt a Gyémánt Liga versenyen 580-nál. A francia atléta kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a szakágban egyedi testalkata van (176 cm, 69 kg), ami egészen eltér a Bubka által képviselt korábbi, inkább erőteljes, masszív izomzatú ugrótól. A szabadidejében szívesen motorozó Lavillenie erőssége a gyorsaság (11,04-e van száz méteren) és a ruganyosság (737 cm-es egyéni csúcs távolugrásban), így a teljes, húsz lépéses roham után valóságos katapultként lőhet ki felfelé.

A magyar rúdugró rekord (592 cm) 1991 óta Bagyula István nevéhez fűződik, aki abban az évben volt csúcsformában, hiszen a tokiói világbajnokságon 590 cm-es teljesítménnyel éppen Szergej Bubka mögött szerzett világbajnoki ezüstérmet

És hogy mire mehet Renaud Lavillenie a jövőben? Kiindulva abból, hogy Donyeckben milyen magasan ugrotta meg a 616-ot, (itt volt 621-re is egy kísérlete, ami azonban saroksérüléssel végződött) még sok lehet benne. Igaz kérdés, hogy nagyszerű technikáját szabadtéri versenyekre is át tudja-e menteni. Ott ugyanis eddig "csak" 602 cm a legjobbja. Ahhoz viszont, hogy az atlétika igazi szupersztárjai közé emelkedjen, egyetlen fedett pályás világcsúcs és az olimpiai bajnoki cím még kevés. Szabadtéren is évekig bizonyítani kell, hogy visszavonulása után a Lewisnak, Boltnak vagy éppen Bubkának kijáró áhítattal és tisztelettel beszéljenek róla - még az átlagemberek is...

Hozzászólások