Kézilabda - Minden szempontból a tesztelésről szól a női kézilabda Európa-bajnokság
Minden szempontból a tesztelésről szól a női kézilabda Európa-bajnokság
Fotó: Europress/AFP

Minden szempontból a tesztelésről szól a női kézilabda Európa-bajnokság

Rév DánielRév Dániel
2020/12/03 11:39
December 3-án rajtol a női kézilabda Európa-bajnokság Dániában. A torna eredetileg az olimpia után lett volna, azaz egy négyéves ciklus első világversenyeként leginkább a 2024-es csapatok alapjainak lerakása lett volna a szövetségi kapitányok célja. Így viszont, hogy a tokiói játékok jövőre lettek halasztva, ez lesz az utolsó lehetőség összerakni a csapatokat az olimpiára, vagy a sokak számára még hátra lévő olimpiai selejtezőkre. Ja, és mindez egy világjárvány közepén.

Előzmények

2014-ben kapta meg a társházigazda Dánia és Norvégia az Európa-bajnokság megrendezésének lehetőségét. A cél az volt, hogy az első - egyébként nagyon sikeres - közös rendezésű Eb 10. évfordulóján ugyanazok a nemzetek lássák vendégül Európa legjobbjait. A vírusjárvány viszont közbeszólt, és Norvégia két héttel a torna rajtja előtt visszalépett a rendezéstől.

Két héttel a kézi Eb rajtja előtt visszaléptek a rendezéstől a norvégok | Eurosport

A koronavírus-járvány miatt visszalépett a december 3-án kezdődő női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésétől a társházigazda Norvégia. A döntésről hétfőn számolt be a skandináv ország sportági szövetsége azután, hogy múlt pénteken Erna Solberg norvég miniszterelnök kijelentette, nem támogatja, de nem is tiltja meg a sportesemény lebonyolítását. Az Eb az eredeti tervek szerint december 3.

A dánok viszont készen álltak, sőt, az ország kiváló kézilabdás infrastruktúrájának köszönhetően problémamentesen tudták vállalni, hogy a Norvégiába tervezett csoportok küzdelmeinek is otthont adnak. 

Helyszín

A tornát két városban, két sportcsarnokban bonyolítják le. A központi helyszín a dán kézilabda Maracanája, a herningi Jyske Bank Boxen, amely számtalan alkalommal bizonyított már. Sajnos ezúttal nem élhetjük át azt az élményt, amikor a dán válogatott mérkőzésein a himnuszuk első néhány üteme után 15 ezer szurkoló éneklésétől hangos a csarnok, de ízelítőül íme egy videó arról, hogy milyenek lehettek volna a hazaiak meccsei a Boxenben.

A másik helyszín a kézilabda világában szintén jól ismert Kolding városa lesz, az egykoron a legjobb dán férfi csapatnak számító KIF Kolding otthonába ötezren férnének be, ezúttal azonban 500 főben lesz limitálva a csarnokban tartózkodók száma, a sajtó munkatársai és a csarnok üzemeltetői illetve a rendezéshez szükséges egyéb személyzet mellett csak az EHF meghívottai lesznek jelen a mérkőzéseken.

Covid-19-intézkedések

A dán rendezők mindent megtettek azért, hogy a lehető legbiztonságosabban bonyolítsák le a tornát. A Dániába érkezett csapatok játékosai már a közös munka kezdetén átestek egy környi tesztelésen. A torna során legfeljebb 72 óra telhet el a játékosok tesztelései között, és ha valaki tüneteket vagy pozitív teszteredményt produkál, azt azonnal karanténba fogják helyezni, az érintett csapatokat pedig újratesztelik. Az egész torna során buborékban élnek majd a csapatok, lényegében a szálloda és a csarnok a két helyszín, ahol lehetnek.

Ez természetesen lelkileg nagyon megterhelő, hiszen a sokáig jutó csapatok játékosai több mint három héten át élnek majd teljes elzártságban. Könnyen elképzelhető, hogy azok a csapatok jutnak majd sokáig a tornán, amelyek keretében a pályán kívüli kohézió is rendben van.

A két éve remeklő Pintea is a koronavírusos játékosok közé tartozikFotó: Europress/AFP

Abban az esetben, ha egy csapatban felütné a fejét a vírus, elég megengedő az Eb szabályzata. A szokásos 28-as helyett 35-ös bő kereteket lehetett leadni hat héttel ezelőttig, és erről a listáról bárki becserélhető abban az esetben, ha egy játékos pozitív vírustesztet adna. Ilyen okból akárhányat lehet cserélni, taktikai cserékre körönként (csoportkör, középdöntő, helyosztók) maximum két cserelehetősége van a szövetségi kapitányoknak.

Csapatok, csoportok

Mielőtt mélyebben belemennénk, hogy hogy néz ki az Eb lebonyolítása, egy dolgot tisztázni kell, és ez talán az Eb legfontosabb kérdése: kinek fontos ez az egész?

A következő évek tornái közül természetesen a (reméljük) jövő nyári olimpia a legfontosabb, erre az európai csapatok közül csak az Eb-címvédő Franciaország és a világbajnok Hollandia kvalifikálta már magát. További nyolc európai csapat lesz érdekelt a márciusi olimpiai selejtezőtornákon, számukra ez az Eb egyértelműen a legfontosabb felkészülési állomás a sorsdöntő márciusi hétvégék előtt.

Az Eb a szokásoknak megfelelően a következő világbajnokságra is kvalifikál, az első négy helyezett automatikusan utazhat Katalóniába (a már kvalifikált házigazda Spanyolországon és címvédő Hollandia mellett), további 10 csapat pedig az európai selejtezőkön vívhatja ki a vb-részvételt. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a 14 "izguló" csapatból a legjobb négy már most, a maradék 10 pedig júniusban egy elvileg jóval gyengébb csapat legyőzésével kijuthat a 21-es vb-re - ami még mindig nem sokat jelent a 2024-es olimpia szempontjából.

Úgyhogy egyfajta tesztverseny jellege lehet ennek az Európa-bajnokságnak: maga a torna azért fontos, hogy a) önbizalmat szerezzenek a csapatok az előttük álló fontosabb feladatok előtt, és b) kipróbáljanak olyan játékosokat, játékrendszereket, amelyeket korábban nem sikerült. Ha mindehhez hozzá vesszük, hogy mekkora különbség lehet egy ereje teljében lévő és egy frissen felgyógyult játékos erőállapota között, akkor nehéz jobban megfogalmazni a helyzetet annál, mint ahogy Elek Gábor tette néhány napja:

Orosz rulett-szerű lehet az Európa-bajnokság | Eurosport

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nem fogalmazott meg számszerű elvárást a női válogatott szereplésével kapcsolatban az egy hét múlva kezdődő dániai Európa-bajnokság előtt. Az MKSZ csütörtöki, online sajtótájékoztatóján Görbicz Anita elnökségi tag elmondta, hogy rendkívüli év az idei, a koronavírus-járvány miatt megjósolhatatlanok az eredmények, nem lehet tudni, melyik csapat milyen formában van.

Az első csoportkörben 4x4 csapat kap szerepet, ezek közül három jut tovább a középdöntőbe. Szokás szerint az igazi szelekció itt jön, hiszen a legjobb 12-ből már a négy közé lehet csak jutni, illetve a középdöntők harmadikjai játszhatnak egymással az Eb ötödik helyéért, aminek a vb-kvalifikáció szempontjából lehet jelentősége.

A sorsolás alapján nem mondhatjuk azt, hogy egyik vagy másik ág erősebb lenne a másiknál. A herningi ágon elvileg a címvédő Franciaország és az olimpiai bajnok Oroszország emelkedhet ki, de előbbi tavaly - szintén címvédőként! - ugyanakkorát betlizett a világbajnokságon, mint a magyar válogatott, utóbbinál pedig hiányzik a jelenlegi mezőny egyik legjobb játékosa, a hátsérüléssel bajlódó Anna Vyakhireva, márpedig őt nem nagyon lehet pótolni.

A franciák csoportjában ott vannak a házigazda dánok, akik nézők nélkül is nyilván a szokásosnál felfokozottabb hangulatban játszhatják le a tornát, és van még egy szereplője a csoportnak, aki otthon érezheti magát: a montenegrói válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitánya, Kim Rasmussen. (Azért az egy elég érdekes helyzet, hogy a dán egy olyan kerettel dolgozhat, amelyet nem ő válogatott össze magának.) Montenegró azok közé a csapatok közé tartozik, amelyek az olimpiai selejtezőre készülnek, máskülönben nem valószínű, hogy egy világversenyhez ennyire közel edzőt váltottak volna az ottani szövetség vezetői. A csoportot Szlovénia egészíti ki, ahol ugyan vannak kiemelkedő játékosok (Gros, Lazovič), de meglepetés lenne a csapattól a továbbjutás.

Az oroszok mellé került két másik olyan csapat, amely olimpiai selejtezőt játszik márciusban: Svédország és a tavalyi vb ezüstérmese, Spanyolország, ráadásul ez a két csapat akkor is egymás ellen küzd majd (bár talán inkább kéz a kézben válthatja meg a tokiói meghívót Szenegál és Argentína ellen). A csoport negyedik tagja Csehország, amely ugyan korábban okozott meglepetéseket (emlékszünk, ugye?), de továbbjutása nagyon valószínűtlen.

Hasonló a helyzet a C-csoportban is, ahol Magyarország és Szerbia játszik majd előzetes felmérőt a márciusi, minden bizonnyal ki-ki jellegű olimpiai selejtezős mérkőzés előtt. A csoport favoritja a vb-címvédő Hollandia, azonban sem a pályafutását hamarosan befejező Nycke Groot, sem pedig a tavalyi vb MVP-je, Estavana Polman nem áll Mayonnade edző rendelkezésére, a hollandok ráadásul már olimpiai- és vb-résztvevőként nyugodtan építkezhetnek. A szerbeknél sem különösebben alakult jól a felkészülés, hiszen kedden nem tudtak elutazni Dániába, mivel többek Covid-tesztje volt eredménytelen. Az egész csapatot stábostól újratesztelték, így csütörtökön, egy nappal a hollandok elleni nyitómeccsük előtt utaznak csak az Eb helyszínére. A csoport negyedik tagja Horvátország, amely talán az Eb leggyengébb csapata.

oftedal-hergeirsson.jpgHa Oftedal a győri formáját hozza az Eb-n, Hergeirsson homloka sem lesz ennyire ráncosFotó: Europress/AFP

A mieink ágán található másik négy csapat közül egyértelműen Norvégia emelkedik ki. A norvégok szintén az olimpiai selejtezőre készülnek, ráadásul az egyik mostani ellenfelükkel, Romániával találkoznak majd márciusban is (Montenegróban, ahol a házigazdával egyértelműen számolni kell, különösen, ha lehetnek már nézők a meccseken). Érdekes, hogy a norvég keretbe három csapat is legalább négy játékost ad (Győr, Esbjerg, Vipers Kristiansand), úgyhogy a játékkapcsolatokkal nem valószínű, hogy gond lenne. A keret kialakítása viszont itt sem ment a legsimábban, a kapusok közül Katrine Lunde azért lehet csak ott a tornán, mert elvesztette a babáját, a tragikus esemény ellenére azonban azonnal visszakerült a válogatottba, mert Silje Solberg karanténba került.

A románoknál sokkal több a kérdőjel, főleg, hogy Pintea és Moisă is kiesett pozitív tesztek miatt. Utóbbi ráadásul a valószínűleg első számú kapus, Dedu szobatársa volt, így elképzelhető, hogy a korábbi siófoki játékos is kiesik a keretből, és még az se kizárt, hogy Bogdan Burcea egy 17 éves lányt nevez be a helyére. A csoportban ott vannak még a németek, összeszokott, korban ideálisnak mondható kerettel, és a holland női kézilabdát a világelitbe juttató Henk Groenerrel a kispadon. Már ha Groener kiszabadul a karanténjából, ő ugyanis az Eb szempontjából elég kellemetlen módon két hete produkált pozitív teszteredményt, és mivel még nem érkezett meg a torna rajtjára, Alexander Koke másodedző vezethei a németeket a románok elleni nyitó meccsen. És akkor még nem beszéltünk a lengyelekről, akiknél a két legjobb játékos, Kudlacz (sérülés) és Achruk (gyermekáldás) sem lesz ott a tornán, padjukon viszont a kétszer is az év norvég edzőjének megválasztott Arne Senstad ül.

És mikor lesz már szó a magyarokról?

Most. Kezdjük ott, hogy egy éve a magyar válogatott 14. lett a világbajnokságon, ami - kirohanásával együtt - Kim Rasmussen állásába került. Az MKSZ komoly imázskampányt épített fel az olimpiai selejtezőre létrejött #összefogás-ra, ami a két kiemelkedő magyar klubcsapat edzőjének társkapitányi kinevezését is indokolta. Danyi és Elek Gáborok köztudottan nagyon jó viszonyban vannak egymással, a közös munka lakmuszpapírja azonban egyértelműen ez az Európa-bajnokság lesz. Abból a szempontból jó a helyzet, hogy ha neadjisten nem működik a dolog, az még nagyjából tét nélkül kiderülhet, és akár közmegegyezéssel is lehet változtatni az olimpiai selejtező előtt. A stáb tagja még az a Görbicz Anita, aki Nagy Lászlói magasságokba vitte a poszthalmozást: Győrben még játékos de már az edzői pálya felé kacsintgat, a válogatottnál másodedző szakmai tanácsadó (van olyan, hogy harmadedző?), a szövetségben pedig elnökségi tag is. Ő jelentheti a hidat az edzők és a játékosok között, persze jó kérdés, hogy erre mekkora szükség van. Az biztos, hogy a férfiaknál januárban elég jól működött egy kispadi triumvirátus szerepeltetése.

Ha végignézünk a mostani, 19 fős kereten, nyolc olyan játékost találunk, aki két éve nyáron junior világbajnok lett, ebből a szempontból tehát a Kim Rasmussen által tavaly levezényelt generációbeépítés hasznosnak bizonyult. A pálya három szélén nem nagyon lehetnek problémáink: a jövő nyáron Győrbe igazoló Schatzl és a már győri Lukács mellett a két junior világbajnok, Márton és Faluvégi évek óta rendszeres Bajnokok Ligája-résztvevő, Schatzl a világ legjobb balszélsői közé nőtte ki magát. És rendben lehetünk a kapuban is, Bíró, Janurik és a végre valahára a válogatott keretébe egy világversenyre is bekerülő Szikora ráadásul három elég különböző stílusú kapus, akiket jól lehet majd forgatni.

hafra-noemi.jpgHáfra Noémi formája az egyik legnagyobb kérdőjel az Eb előttFotó: Europress/AFP

A probléma a belső négyesben lehet - mind támadásban, mind védekezésben. Kezdjük előbbivel. Várhatóan a Háfra, Kovacsics, Klujber (Tomori) belső hármas kezdheti a meccseket, Tóvizivel beállóban. Elég valószínű, hogy ebben a felállásban Klujberen múlik majd a támadójáték eredményessége: ha ő azt hozza, amit a Ferencvárosban már másfél éve, és amit a Svédország elleni felkészülési mérkőzéseken láttunk tőle, akkor ez egy potens sor, ha viszont a tavalyi világbajnoki formája jönne elő (az volt a junior világbajnok jobbátlövő első felnőtt világversenye), akkor bajba kerülhetünk. Ráadásul Klujber szerepe azért is különösen érdekes, mert ő az egyetlen balkezes átlövő a csapatban (és egyik szélsőnk se nagyon húzódhat beljebb, ha vele valami történik), védekezésben pedig, bár sokat fejlődött, de még mindig sebezhető pontja lehet a csapatunknak. Éppen ezért várható, hogy sokat játszik majd támadásban is jobbátlövőben Tomori Zsuzsa, aki tavaly a vb-n elég jól megoldotta ezt a feladatot, legyen szó a szélsők töméséről, vagy a betörésből történő befejezésekről. Hátul Tomori hármas védekezése is rendben van, mellette pedig várhatóan az éppen pályán lévő beálló lesz a hármas védő, ha nem cserélünk.

A második sor körül jóval több a kérdőjel. A svédek elleni második mérkőzésen sokat játszott Lakatos Rita, akivel kapcsolatban alulértékelt dolog, hogy elfogadható szinten tud hármasban is védekezni. Valószínűleg fog a csapat úgy játszani, hogy a váci "sor" lesz a pályán, Lakatos mellett a felnőtt világversenyen 20 évesen bemutatkozó Kácsorral és a szintén újonc Helembai Fannyval beállóban. Visszakerült a válogatottba két anyuka is: Szöllősi-Zácsik Szandra abban az esetben kaphat nagyobb szerepet, ha Háfra Noémi formája nem javul fel (talán őt érintette legrosszabbul az elmúlt néhány hónap), míg az egy cserés felállásban Csiszár-Szekeres Klára stabilizálhatja hátul a csapatot. Nem esett még szó két újoncról: az irányító Tóth Eszter 28 évesen, Mosonmagyaróvárról (!) került be a csapatba, Pásztor Noémi pedig beállóban jelenthet mélységet, amire jó eséllyel szükség is lehet, hiszen ez a poszt tűnik a válogatott leggyengébb pontjának elöl is és hátul is.

Védekezésben majdnem biztosan a szokásos hatos falas játék lesz az alap felállásunk, amelyben különösen a ketteseink lehetnek erősek, Kovacsics, Háfra vagy Lakatos is jó megoldás lehet azokon a posztokon. Középen Tomori, Szekeres és a beállók játszanak majd, a Tomori-Szekeres páros szerepeltetése tűnne talán a legjobbnak, de erre valószínűleg nem, vagy csak ritkán kerülhet sor, hiszen ehhez a belső hármas másik két tagja közül kellene cserélni valakit, és a pályán lévő beálló húzódna ki kettes védőnek. Az viszont alapjaiban határozhatja meg a csapat esélyeit, hogy Tomori/Szekeres és a beálló védekezésben mennyire tud harmonikusan együtt dolgozni. Abban az esetben, ha Klujber a pályán van hátul is, szóba kerülhet az 5-1-es zavaróval felálló védekezés is, ezzel a Svédország elleni felkészülési meccseken próbálkoztak is a kapitányok, de hagyományosan ezt a felállást csak vész esetén szokta elővenni a válogatott.

kovacsics-aniko.jpgKovacsics két éve sérülten is vezér voltFotó: Europress/AFP

Ahogy a szövetség sem mondott ki számszerű célkitűzést a csapat szereplése szempontjából, úgy elég nehéz is megmondani, hogy hova érhet ez a keret. Főleg úgy, hogy ezen sorok írója minden évben iszonyú optimista (volt legalábbis Rasmussen idején), hogy aztán rendszeresen csalódjon. A kivétel a két évvel ezelőtti Eb volt, ahol szép skalpokat gyűjtött a magyar válogatott. A csoportkörben a szép skalp narancssárga lenne, és a hollandokkal játszottunk az elmúlt években kifejezetten jó meccseket is, úgyhogy álomszerű módon még a csoportelsőséget sem zárhatjuk ki, azt viszont talán igen, hogy a tavalyi vb-hez hasonlóan a csoportkörben ragadjunk. A középdöntőben elvileg a norvég-román-német hármas jöhet, pont, mint két éve, amikor a norvégoktól érkező menetrendszerű óriási zakó mellett a másik két csapatot sikerült legyőzni, a végjátékokban magunk felé fordítva a meccsek alakulását.

Azt talán könnyebb megmondani, hogy mit szeretnénk látni:
- jó védekezést: a magyar válogatott nem úgy fog meccseket nyerni, hogy 35 gólokat lő, hanem úgy, hogy 20-25 között kap.
- koherens támadójátékot: ne az legyen, hogy majd passzívnál Kovacsics bravúrgólokat lő, és életben tartja a győzelmi reményeinket, hanem legyen minden támadás úgy felrajzolva és lejátszva, hogy abból jó eséllyel gól szülessen.
- a fiatalok fejlődését: itt az ideje, hogy azok a 21-22 éves játékosok, akik az utánpótlás tornáikon brillíroztak, megtegyék ezt a felnőttek között is.
- az edzői feladatok világos elosztását: nem arra gondolunk, hogy legyen egy támadó-, meg egy védőkoordinátor, mint az NFL-ben, de az időkérésekből is derüljön ki, hogy kinek mi a dolga a stábban, és abból hozza ki a maximumot.
- és ami a legfontosabb: mosolygó, vidám játékosokat, akik ezt az Európa-bajnokságot annak tekintik, ami, egy lehetőségnek, hogy három hónap múlva tökéletesen felkészülve fussanak ki az Audi Aréna talajára.

A magyar válogatott csoportmérkőzései:
december 4. 18:15, Magyarország - Horvátország
december 6. 16:00, Szerbia - Magyarország
december 8. 20:30, Hollandia - Magyarország

Hozzászólások