Vízilabda - "Nem hiányzik sok, de az nagyon"
"Nem hiányzik sok, de az nagyon"
Fotó: MTI/Illyés Tibor

"Nem hiányzik sok, de az nagyon"

Takács MártonTakács Márton
2016/08/08 21:32

A magyar válogatott 9-9-es döntetlent játszott az ausztrál csapattal hétfőn, a riói olimpia férfi vízilabdatornájának második fordulójában.

A 2013-as barcelonai világbajnokság csoportkörében 9-9-es döntetlent játszott a magyar férfi vízilabda-válogatott Ausztráliával. Három évvel később a riói olimpia pólótornájának második játéknapján Magyarország-Ausztrália 9-9. Akkor és most is Decker Attila állt a magyar kapuban, és több nagy védéssel járult hozzá a mieink teljesítményéhez. Az ausszik meglepetésre kikaptak Brazíliától az első körben, mi ugye 13-13-ra végeztünk a szerbekkel. Az olimpiai mezőny kiegyensúlyozottságára jellemző, hogy Szerbia hétfőn a görögökkel is ikszelt, vagyis ők és mi is két döntetlennel rajtoltunk. Ez is mutatja, hogy nem csak a B-csoport nagyon kemény - ahol a Montenegró, Horvátország, Olaszország, Spanyolország, USA ötösből az egyik nem lesz ott a legjobb nyolc között -, hanem a mi hatosunk is.

A BENU-kupán a saját bőrükön tapasztalhatták Szivós Mártonék, hogy Elvis Fatovic csapata nagyon erős, 16-15-re győztünk akkor ellenük, igaz, nálunk Hárai Balázs és Varga Dénes nem játszott. Ezúttal viszont igen, remekül. Mindketten dupláztak, Hárai egy pazar svédcsavarral is jelentkezett, ötméterest harcolt ki, és szokás szerint szállította az emberelőnyüket. A csapatkapitánynak egy szenzációs mozdulata is volt a kilencedik találatunk előtt, amikor Erdélyi Balázsnak tette ki a labdát úgy, hogy két ausztrál is rajta volt már a fején.

Az ausztrálok háromszor vezettek a találkozón, 1-0, 2-1-re és 8-7-re. Közben 6-4-nél kettővel is mentünk, és emberelőnyben játszhattunk a háromgólos különbségért, Zalánki Gergő lövése azonban kimaradt. Fél perc volt hátra, amikor fórban támadhattak az ausszik, és Cotteril lövése a két gólig jutó Vámos Márton blokkja mellett utat talált a kapuba, ezzel lett 9-9. A zöld sapkások úgy szereztek egy pontot, hogy egyik legjobbjuk, a Szolnokon pólózó Aaron Younger 5/0-val zárt, igaz, nálunk Varga Dániel lőlapján szerepel 6/0, Hosnyánszky Norbert pedig egy lövésig jutott. Ezúttal kevesebb jó egyéni teljesítmény akadt csapatunkban, mint a szerbekkel szemben.

Két döntetlennel rajtoltunk, szerdán a vb-bronzérmes Görögország következik, talán még egy ennél is nehezebb parti vár a mieinkre.

Rio 2016, férfi vízilabda, A-csoport, 2. forduló

Magyarország-Ausztrália 9-9 (4-3, 2-2, 1-3, 2-1) Maria Lenk uszoda. V: Boris Margeta (szlovén), Filippo Gomez (olasz)

Magyarország: Decker A. – Vámos 2, Erdélyi 1, Szivós 1, Varga Dénes 2, Varga Dániel, Hárai 2. Cs: Zalánki, Manhercz 1, Hosnyánszky, Decker Á., Kis G. Szövetségi kapitány: Benedek Tibor

Ausztrália: Stanton-French – Campbell 4, Ford 1, Roach 1, Younger, Kayes 1, Howden. Cs: Cotterill 1, Martin, Gilchrist, Swift 1, Emery. Szövetségi kapitány: Dejan Szavics

Gól/emberelőny: 5/9, ill. 6/10

Gól/ötméteres: 1/1, ill, –

Ráúszás_olimpia

Az olimpia alatt dr. Szabó Zoltán, az UTE korábbi BEK-győztes vízilabdázója értékeli velünk férfi vízilabda-válogatottunk mérkőzéseit. 

"Ugyanazt csináltuk, mint a szerbek ellen, csak most kevésbé örülünk. Jól kezdtük a meccset, úgy tűnt, uraljuk a játékot. Kétszer is vezettünk két góllal, 6-4-re és 7-5-re. De már tendenciának tűnik, hogy a harmadik negyedben visszaesünk. Látható, hogy 90-100%-kal kezdjük a mérkőzéseket, aztán visszaesünk 80%-ra, de ezt a visszaesést megbosszulja az ellenfél. Úgy tűnik, hogy ezen az olimpián egyszerűen senki nem lesz jobb annyira a másiknál, hogy akár egy perces visszaesést megengedhessen magának.

Bevallom őszintén, ilyet még nem láttam világversenyen. Lehet, hogy majd jön nyolc statisztikus, aki megcáfol, de így érzem. Az a tanulság, hogy például a francia csapat csak azért lóg ki egyelőre a mezőnyből, mert kétszer kikapott három góllal. Úgy állunk, hogy nem lehet előre tervezni, a negyeddöntőig sem, tovább pláne. Nincs forma kihegyezése, aki az aktuális mérkőzésnél továbbnéz, az pofára esik. Ez minden idők legkiegyensúlyozottabb mezőnye. Ez olyan helyzetet teremt, hogy nem csak a döntőben kell majd előhúzni azt a kis pluszt, amivel olimpiát lehet nyerni, hanem gyakorlatilag már minden meccsen. Példa nélküli, hogy ennyire csak a következő mérkőzés számítson.

A bírói felfogás is ezt tükrözi, jó meccseket igyekeznek csinálni a játékvezetők, esélyt kínálnak a felzárkózásra, az egyenlő viszonyokhoz próbálnak igazodni. Látható, hogy a gólt kapó csapat a következő támadásánál nem szenved el kontrát. 

Úgy áll a helyzet, hogy az eddigi eredmények alapján az utolsó csoportkörben a brazil-magyar meccs tétje az lehet, hogy a hazai medencében szereplő csapat a negyeddöntőért játszhat. 

Bárki védjen is nálunk, a görögök ellen kiegyensúlyozottabb kapusteljesítmény szükséges. Eddig az első negyedben jók voltak kapusaink, a másodikban olyanok, amilyenek, a harmadikban nem jók, a negyedikben viszont jönnek a bravúrok. Fontos momentum, hogy az utolsó lövéseknél, mármint amiket nekünk lőnek, azoknak a kivédésében 2/0 a mérlegünk. Ez jelzésértékű. Filipovics és Cotterill is gólt lőtt ezekből, ezeket el lehetett volna kerülni. Az ausztrál játékos onnan és akkor lőtt gólt, ami abból a szituációból szükségszerű volt. Aki olimpiát akar nyerni, annak ilyen gólt nem szabad kapnia. Az a helyzet, hogy minden apró szabálytalanságunk sárga lapot ér és minden becsúszásunk pirosat. 

Veretlenek vagyunk, de valami hiányzik tőlünk, nem biztos, hogy szakmai jellegű. A BENU-kupa magyar-ausztrál mérkőzésén láthattuk Varga Dániel és Aaron Younger nagyon jó játékát. Előbbi öt, utóbbi hat gólig jutott akkor. Ma Varga neve mellett 6/0, Younger lőlapján pedig 5/0 szerepel. Vagyis ezek a korábbi teljesítmények nem számítanak, nem jelentenek semmit. 

A harmadik negyed megint nem a miénk volt. Nincs olyan ellenfél, aki ellen az ott látottakat meg lehet tenni. A lövéspontosságunk nem volt megfelelő, egy gólt tudtunk csak lőni. Szivós Márton és később Varga Dénes lövése viszont már erős volt, sarokra vagy fej fölé ment. Kíméletlennek kell lenni, maximumot kell produkálni ebben is. Nem elég három negyeden át nyomni, végig kell, de ez borzalmasan nehéz. 

Két héten át, minden mérkőzésen kell olyat produkálni, amit nem nagyon látott még sem a parton lévő háromszoros olimpiai bajnokunk, sem a vízben játszó több ötkarikás aranyérmesünk. Örülünk annak, hogy sokan tesznek hozzá keveset, de kell egy-két olyan játékosunk is, aki meccsenként rak oda sokat.

A leadott előnyök miatt olyanok vagyunk, mint a fair play-díjas Toldi Miklós. Amikor már az ellenfél a földön fekszik, és következhetne a kegyelemdöfés, akkor inkább odaadjuk a kardot neki, hogy álljon fel. 

Olyanok vagyunk, mint az öreg halász. Kifogjuk a halat, odakötjük a csónakhoz, de mire hazaérünk, a cápák leeszik onnan. Azt a halat haza kell vinni!

Nem hiányzik sok, de az nagyon!"

Kövesd a Ráúszás blogot Facebookon és Twitteren is!

Hozzászólások