Az FTC-ben nevelkedő center szerint nem csak a vízben, hanem PlayStationben is jó csapatot alkot az Eger

shadow

Sánta Dániel Miskolcról érkezett a nyáron Egerbe, a 24 éves vízilabdázó legutóbbi klubváltásáról, a korábbi ferencvárosi és szegedi évekről, a miskolci szezonjáról, az egri idényének eddig eltelt részéről, a Bajnokok Ligájában szerzett tapasztalatairól, edzőjéről, Dabrowski Norbertről és a válogatott centerkérdéséről beszélgettünk vele.

A Ferencvárosban nevelkedtél, több évnyi fradis szereplés után viszont már berendezkedtél a vidéki életre, amely már hatodik esztendeje tart. Mit jelentettek neked az FTC-s évek?
A Ferencvárosba hatévesen vittek le először, még csak úszni, majd ott nőttem fel, 18 éves koromig vízilabdáztam a Fradiban. Nagyon jó közösség volt, mindig jó érzéssel mentünk a népligeti uszodába, kicsit el is voltunk ott zárva a külvilágtól, nem úgy, mint a Margitszigetre járók. 

Egykori edződ, Ambrus Tamás olyan fontos szerepet szánt neked 17 éves korodban az FTC-ben, hogy egyszer még egy OB I-es meccset is elhalasztatott a hiányod miatt. Hogy emlékszel vissza arra az időszakra?
Az egy nagyon nehéz időszak volt nekem. Közeledett az érettségi, játszottunk a junior válogatottal az OB I-ben, a Fradival is szerepeltem az élvonalban, ahogy az OB I/B-ben, plusz az ifiben is. Elég magas szintű leterheltség ért, amit csak megkaphat egy junior korú játékos, az nekem megvolt. 2012 decemberében junior vb-döntőt játszottunk Perthben, időközben lett volna egy BVSC-vel vívandó meccsünk, talán azt rakta át Ambrus Tomi, hogy játszhassak én is. Hazaértünk Ausztráliából egy vb-ezüsttel, én meg a reptérről mentem a Népligetbe edzeni, nyilván valami átmosó jellegű tréningre. Másnap játszottam is a BVSC ellen, mondjuk lezakóztunk. Eleve elég ramaty állapotban érkeztem haza a vb-ről, aztán 18 évesen bárányhimlős lettem, még karácsony előtt, lefogytam tíz kilót. Ambrus Tominak sokat köszönhetek, fölvitt engem a felnőttbe, amikor viszont Szegedre mentem, kis törés állt be a kapcsolatunkban, viharos volt az elválásunk. Még én sem tudtam, hogy kell felnőttként kezelni a dolgokat, talán ők sem tudták, hogy kell bánni egy gyerekkel. De mindig jó szívvel emlékszem Tomira. 

Sánta_Dani_csatakiáltás_Eger_Lénárt_Márton.jpg Fotó: Lénárt Mártonegrivizilabda.hu

Szegeden több odaigazoló fiatal játékos lett veled együtt stabil élvonalbeli pólós, így Jansik Szilárd, Manhercz Krisztián és Sedlmayer Tamás is. Nevezhetjük játékoskeltetőnek azt a Szegedet?
Azt a csapatot, amelyben játszottam, nyugodt szívvel nevezhetjük annak. Fantasztikus volt az a négy szegedi évem. Baromi jó hangulatban, már-már családias légkörben játszhattunk és élhettünk. Még most is tartjuk a kapcsolatot, legalább heti szinten beszélünk. Minden évben szervezünk egy old school Szeged-találkozót. Jobban vallom már magam szegedinek, mint budapestinek. 

Megadatott, hogy Molnár Tamással is együtt játszhass. Milyen volt minden idők egyik legjobb centere mellett/mögött szerepelni?
Rajta nőttem fel, ő volt az egyik oka, hogy Szegedre igazoltam. Úgy voltam vele, hogy oda kell mennem, ameddig játszik, addig sokat tudnék tőle tanulni, ellesni. Akkor is, ha csak egy évről lesz szó. Szerencsére jó kapcsolatot alakítottam ki vele. 

A világbajnok Bedő Krisztiánnal éppen ellentétes utat jártatok be, ő Miskolcra igazolt, te pedig onnan Egerbe. Miért váltottál?
Ha nem jött volna az Eger ajánlata, akkor is váltottam volna, de ennek nem személyes okai voltak. Jó évünk volt, az Euro-kupában elődöntőt játszottunk, a bajnokságban viszont nem jött ki annyira a lépés a hatodik hellyel. Azzal számoltam, amikor Miskolcra kerültem, hogy meghatározó személy tudok lenni a csapatban, úgy éreztem, több volt bennem, de ez nem jött ki. Más rendszerben játszottam, és az nem feküdt nekem. Bedő Krisztiánnal váltottuk egymást, neki most teljesen más a szerepe, mint nekem volt egy éve. Sok mindenki gondolhatta, hogy Egerben még kevesebbet fogok játszani, de nem így érzem, és Dabrowski Norbi sem így gondolkodik az én pozíciómról. Eddig abszolút jól sült el ez a váltás. Élvezem minden percét, és örülök, hogy Egerben lehetek.

Sánta_Dani_gólöröm_Eger_Lénárt_Márton.jpg Fotó: Lénárt Márton/egrivizilabda.hu

„Véleményem szerint, több van benne, mint amit eddig mutatott, és most ez egy nagy lehetőség lesz számára. Megmondom őszintén, nagyon motivált vagyok vele szemben, hogy meddig jutunk együtt, közösen.” - ezt mondta rólad Dabrowski Norbert, miután kiderült, az Egerben folytatod pályafutásodat. Milyen vele együtt dolgozni?
Kevés profibb edzőt tudok nála. Egy évet játszottam Vincze Balázs irányításával, hozzá tudom kicsit hasonlítani, legalábbis a szegedi Vinczéhez. Rengeteg videó és taktika, töviről-hegyire ki van elemezve a saját és az ellenfeleink játéka is. Védekezésben és támadásban is vannak személyorientált taktikai elemzések, például, hogy a kapusaink hogyan tudnának hatékonyabban védeni. Szerintem még nem volt két ugyanolyan edzésünk, az úszásokat leszámítva persze. Megmondom őszintén, abszolúte nem számítottam arra, hogy egy Eger szintű csapat megkeres a miskolci szezonom után. Így egy kicsit ajándéknak tekintem ezt a lehetőséget a karrierem szempontjából. Már most nagyon sokat köszönhetek Norbinak. 

Egerben sok változás történt a nyáron, a tengelyben, kapus-, bekk-, és centerposzton is új emberek érkeztek, a középcsatárok teljesen kicserélődtek, a montenegrói Nikola Murisic a centertársad. Hogy álltok az összecsiszolódással egyéni és csapatszinten?
Nikolával rendkívül jó a kapcsolatunk, két olyan személy állt össze, aki érzi, hogy ha a másiknak jobban megy, akkor nem akarja elnyomni, hanem még jobban segíti a másikat. Abszolút jó összhangban vagyunk szakmailag és emberileg is. PlayStationben is jó csapatot alkotunk, Vlachopoulos és Rasovic alkotja az egyik, mi ketten Muróval a másik csapatot, és bucira verjük őket FIFA-ban. Nagyon jó csapat állt össze Egerben, motiváltak vagyunk mindannyian. Fontos cél a győzelem, de az még inkább, hogy jobb csapat legyünk meccsről meccsre. A pontenciál megvan bennünk, ott van Hosi rutinja, Decker Ádi lelkesedése, és a külföldiek tudása. 

Cseh Sándor azt mondta az FTC-Eger BL-csoportmeccs tévés közvetítésében rád és Murisicra célozva, hogy "ez a két center nem Bajnokok Ligája-szintű center még, vagy nem az eleje". Mit szólsz a világ egyik legjobb edzőjének értékeléséhez?
Nem esik jól, de természetesen van hova fejlődnünk. De például az FTC-ben játszó Nikola Jaksic a világ egyik legjobb bekkje, vele nem csak nekünk gyűlik meg a bajunk, hanem mindenki másnak. Mi még nem vagyunk olyan jók, mint mondjuk a Fradi, de dolgozunk rajta, szeretnénk azok lenni. 

Sánta_Dani_Eger_Fehér_Anna_MVLSZ_2.jpg Fotó: Fehér Anna/waterpolo.hu

24 évesen szerepelsz először a Bajnokok Ligájában. Milyen tapasztalatokat szereztél a legrangosabb nemzetközi kupasorozatban?
Sokkal gyorsabb, ez a top vízilabda. Egyszerűbb maga a játék, a sebesség miatt nem férnek bele nagy flikk-flakkok. Nyilván Varga Dumi és Stefan Mitrovic képes megszínezni az egészet, hogy ne menjünk messze. De ők is nagyon magas szinten játsszák az alap vízilabdát. A magyar bajnoksághoz és az Euro-kupához képest is gyorsabb a játék, néha nehéz követni. BL-szinten tejfelesszájúként megyünk majd például a Reccóhoz, ők elég gyorsan fogják járatni a labdát. De nagyon szép feladat, és ezekért a meccsekért sportolunk. 

Kiknek a játékát szereted a posztodon, kiket figyelsz régóta?
A Dinamo Moszkvában pólózó Dusko Pijetlovicot tartom jelenleg a világ legjobb centerének. Ha Hárai Pufi 100%-os, akkor ő vetekszik vele erősen. Pijetlovic nagyon tudja, mikor mit kell játszani. Mikor kell esetleg jobban kiállításra játszani - akár labda nélkül is -, mikor kell akár abstósz árán elmenni, mikor kell akciózni. Nagyon jól védekezik, fantasztikusan játszik a kapufánál. Ha ő labdát kap, akkor 80%-ban gól jön.

Egy korábbi válogatott pólós úgy fogalmazott, hogy „nem tudom, Sánta Daninak mit kéne még tennie a válogatott meghívóhoz”. Az elmúlt évek és az egri ősz után számítasz Märcz Tamás figyelmére?
Az elmúlt évek alapján nem, mert soha nem lehet nézni egy játékosnál, hogy mi volt korábban. Ha Vámos Marci mondjuk nincs formában, nem lehet azt nézni, hogy világbajnok, ha éppen Gyárfás Tamás jobb nála, akkor őt kell behívni. Mezei Tomit leszámítva Bedő Krisztián, Német Toni és jómagam képviseljük a '93/94-es korosztályt, akik próbálunk beférkőzni a válogatottba. Nekik már sikerült, nekem még nem adatott meg az a légkör. Dolgozom rajta, ez a cél. 

Szerinted miben kell még fejlődnöd ahhoz, hogy esetleg odaférj Hárai Balázs, Mezei Tamás és Német Toni mellé, mögé?
Erről szoktunk beszélni Dabrowski Norbival. Ahol egy center a legtöbbet tud fejlődni, az a védekezés. Ha le tudok hozni úgy egy BL-meccset, hogy nem csinálok hibát hátul, elöl biztos lesz valami. Egyszer csak kapok egy kiállítást, vagy egy labdát a falban. Fontos, hogy visszaérjünk védekezésben, hogy ne legyen lefordulás. Lehetnék akciódúsabb, gólerősebb center. Bár én úgy vagyok vele, hogy Vlachopoulos vagy Hosi gólja az enyém is, mert nem az van fölírva a táblára, hogy Gyárfás Tomi játszik a Honvéddal, hanem hogy az Eger a Honvéd ellenfele. A nagy egészt kell néznem, és én jobban tudok örülni, ha más belövi. A Fradi elleni bajnokin - amin Hosi nem játszhatott - volt egy kis fellángolásunk, egy fórunkat átadtam Decker Ádinak a fából a fára. Úgy örültem neki, hogy gól lett, hogy bejött, mert működött amit előzőleg megbeszéltünk, megpróbáltuk még egyszer, csak akkor leverték Ádi kezéről a labdát. Nekem olyan volt, mintha én lőttem volna gólt.

Sánta_Dani_kispad_Eger_Lénárt_Márton.jpg Fotó: Lénárt Márton/egrivizilabda.hu