Röplabda - Aranygenerációk utolsó előtti csatája
Aranygenerációk utolsó előtti csatája
Fotó: Europress/AFP

Aranygenerációk utolsó előtti csatája


2014/09/23 09:28

Nadia Centoni, Francesca Piccinini, Eleonora Lo Bianco, Antonella Del Core, Carolina Costagrande, Fabiana, Dani Lins, Jaqueline Carvalho, Sheilla Castro, Fabíola, Natasa Krsmanovic, Maja Ognjenovic, Jelena Nikolic, Demir Neslihan, Manon Flier, Jekatyerina Gamova, Nicole Davis, Juko Sano.

E tizennyolc hölgyet négy dolog is összeköti: mindannyian ott vannak a világ legjobb női röplabdázói között; mindannyian 10-15 éve űzik a legmagasabb szinten ezt a sportágat; mindannyian ott lesznek a válogatottjukkal keddtől Olaszországban, a világbajnokság helyszínén; mindannyian vélhetően utoljára lépnek pályára vb-n, azaz ez az utolsó lehetőségük arra, hogy aranyérem kerüljön a nyakukba.

Vannak, akiknek ez már megadatott pályafutások során: az oroszok kétszeres címvédők, míg 2002-ben az olaszok nyertek – az 518-szoros (!!) válogatott Lo Bianco és a nemzeti csapat mezét 505-ször magára öltő Piccinini már akkor ott voltak a talján csapatban. Ezzel szemben például a brazilok hiába nyerték degeszre magukat felnőtt- és utánpótlásszinten is az elmúlt évtizedben, a világbajnoki cím még hiányzik Zé Roberto csapatának páratlan gyűjteményéből, így ők – még friss World Grand Prix győztesként is – vélhetően kifejezetten motiváltak lesznek az olaszországi seregszemlén.

ropi_noi_ita2012

Az olasz női válogatott a londoni olimpián. Fotó: Europress/AFP

Az elmúlt négy világbajnokságból hármat is Japánban rendezett az FIVB (sőt, a következő, 2018-as is ott lesz), így aztán igen csak meg kell becsülni az európai helyszínt – aki megteheti, feltétlenül menjen át Olaszországba megnézni a helyszínen egy-két meccset, mert vb-n a tengerentúli csapatokat jó idei nem lesz lehetősége ismét látni!

Az egyszeres világ- (2002), kétszeres Európa-bajnok (2007, 2009) Olaszország most először látja vendégül a világ legjobb csapatait, és a férfi vb-házigazda lengyelek hasonlóan arra készülnek, hogy legalább döntőt játszanak! Az olasz aranygeneráció tagjai lassan 10 éve játszanak együtt, és bár a londoni olimpia előtt és után is elkezdődött egyfajta fiatalítás (többen is lemondták a válogatottságot), a hazai vb-n ismét a nagy öregekben bízik Mario Bonitta szövetségi kapitány, akinek nem volt különösebben nehéz dolga, amikor össze kellett őket trombitálnia egy utolsó előtti nagy feladatra: ő volt az az edző, akinek első kapitánysága alatt világbajnokok lettek az azzurrik. Cardullo, Fiorin, Centoni, Piccinini, Arrighetti, Lo Bianco, Del Core és Costagrande is vélhetően az utolsó vb-jükön lépnek pályára, nyilván szeretnének egy utolsó nagyot dobbantani.

A házigazdák mellett itt, a hölgyeknél is ugyanaz a három válogatott számít a fő esélyesnek, mint a férfiaknál: a brazilok, az oroszok és az amerikaiak a favoritok.

VOLLEY-JPN-PRIX

A brazil válogatott. Fotó: Europress/AFP

Az olimpiai bajnok, világranglista-vezető brazil válogatott az elmúlt tíz évben, mióta José Roberto Guimaraes (népszerűbb nevén Zé Roberto) a szövetségi kapitányuk, szinte minden megnyertek, amit csak lehetett. 2003 óta két olimpiai arany (2008, 2012), két Grand Champions Cup győzelem (2005, 2013), hét World Grand Prix cím (2004, 2005, 2006, 2008, 2009, 2013, 2014), mellett számtalan dobogós helyezés teszi majdnem teljessé edzői munkásságát. Ami nagyon hiányzik a braziloknak, az a világbajnoki arany. Az elmúlt két világbajnokságon mindkétszer döntőt játszottak, ám hiába meneteltek például legutóbb veretlenül a fináléig, az oroszok mindkét alkalommal 3:2-re legyőzték őket. Fabianáék a legutóbbi vb-döntős vereségért a londoni olimpián álltak méltó bosszút, amikor a negyeddöntőben minden idők egyik legjobb és legizgalmasabb női mérkőzésén 3:2-re legyőzték a riválist – később meg sem álltak a bajnoki címig.

Ami a braziloknak az olimpia, az az oroszoknak a vb – és fordítva. Az európaiak hiába kétszeres vb-címvédők, hiába álltak 1990 óta mindig ott a vb-dobogó valamelyik fokán, hiába négyszeres olimpiai-, hétszeres világ- és tizennyolcszoros Európa-bajnokok, az ötkarikás cím sehogyan sem akar összejönni Jekatyerina Gamovának és generációjának. A tatár származású feladóátló (aki lassan 15 éve posztja legjobbjának, és a világ legjobban fizetett röplabdásának számít) a csalódást keltő londoni olimpia után mondta le a válogatottságot, ám most, a vb-felkészülés hajrájában jelezte: ha szükség van rá, ismét a csapat rendelkezésére áll. Jurij Maricsev szövetségi kapitány természetesen egy pillanatot sem hezitált, és azonnal küldte a 202 centis óriásnak a repülőjegyet, főleg azok után, hogy az idei WGP-n nélküle csak a harmadik helyen végeztek, és igen sebezhetőnek tűntek az oroszok. Amennyiben a többiek megfelelően alá tudnak játszani a Dinamo Kazany friss BL-győztes, 231-szeres válogatott klasszisának (aki már a 2000-es sydney-i olimpián ezüstérmes válogatottban is ott volt, és aki az előző vb-döntőben egymaga 35 pontot szerzett), akkor az oroszok megvédhetik címüket. Ehhez azonban jó nyitásfogadásra lesz szükség – ebben a játékelemben nagyon fog hiányozni Gamova régi harcostársa, Ljubov Szokolova, aki 36 évesen nem vállalta be a vb-szereplést.

VOLLEY-CUP-JPN

Az amerikai válogatott és edzője, Karch Kiraly. Fotó: Europress/AFP

A vb-címre a három felsorolt együttesen kívül még az amerikaiaknak van reális esélye – igaz ez annak ellenére is, hogy a World Grand Prix-et leszámítva soha, sehol nem nyertek még aranyérmet nagy világversenyen. A legutóbbi vb-n negyedik helyen végző amerikaiak az elmúlt két olimpián döntőt játszhattak, ám mindkétszer kikaptak a braziloktól, így extra bizonyítási vágy éghet bennük a javításra, főleg, hogy az idei WGP-döntőbe be sem jutottak. A tengerentúliaknak van magyar vonatkozásuk is: kispadjukon a magyar származású, élő legendának számító Karch Kiraly ül. A szakember, aki maga játékosként háromszoros olimpiai bajnok, az egyetlen olyan röplabdázó, aki mind teremben (1984, 1988), mind pedig strandon (1996) ötkarikás aranyat tudott nyerni. Az FIVB a 20. század legjobb röplabdázójának választotta meg, 45 évesen is nyert még strandröplabda versenyeket. 2012-ben vette át a kapitányi szerepkört, már kezdetektől fogva négy éves ciklusban gondolkozott, éppen ezért eddig nem volt baj, hogy az eredmények elmaradtak. Az idő fele azonban eltelt, most már eredményt is elvárnak tőle a tengerentúlon, főleg, hogy játékosai kivétel nélkül európai sztárcsapatokban játszanak.

A négy már tárgyalt együttesen kívül kiemelten oda kell figyelni a japánokra. A háromszoros világbajnok, világranglista-3., 2010-ben bronzérmes távol-keletiek történetük során először nyertek érmet (egy ezüstöt) az idei WGP-n, így önbizalommal telve várhatják az olaszországi tornát. A 60-as, 70-es években a szovjetekkel párban uralták a sportágat, zsinórban hat világbajnoki- és négy olimpiai bajnoki döntőt játszottak, régi sikereikhez Manabe Maszajosi kinevezésével tértek vissza. A posztját 2008 decembere óta elfoglaló szakember szinte csak otthon játszó játékosokra építve a női mezőny legjobban mezőnyöző, leglelkesebb csapatát rakta össze, amellyel azóta vb-bronzot, olimpiai bronzot, és WGP-ezüstöt is nyert, ráadásul a londoni olimpián 11 év után először győzték le nagy világeseményen az ősi rivális Kínát.

A kétszeres olimpiai (legutóbb 2004-ben, Athénben) és kétszeres világbajnok kínaiak most is, mint mindig, igazi sötét lóként érkeznek Olaszországba. Edzőjük a legendás Lang Ping, aki játékosként olimpiai- és világbajnok volt, edzőként 2008-ban vb-ezüstig vezette az Egyesült Államokat, és aki második ciklusát tölti a kínai kispadon. A mindössze 23 éves átlagéletkorú csapat tele van Európában ismeretlen játékosokkal, nem igazán lehet tudni, hogy mire lesznek képesek. Tavaly WGP-ezüstöt nyertek, az idei hatos döntőben szinte mindenkitől kikaptak...

VOLLEY-JPN-PRIX

Lise Van Hecke. Fotó: Europress/AFP

Ha nem az eddig felsorolt hat csapat közül kerül ki a két döntős (illetve a négy elődöntős), akkor francia férfiválogatott meneteléséhez hasonló meglepetésnek lehetünk részesei. Akiknek lehet esélye odaférni a legjobbak közé, azok a világranglista-8., 2006-os bronzérmes szerbek (akinek legnagyobb fegyvere az lehet, hogy hosszú évek óta először egyetlen nagy sztárjuk sem sérült, így van kiből válogatnia Zoran Terzic szövetségi kapitánynak); a legendás Massimo Barbolini irányította, az elmúlt hat-nyolc évben szenzációs utánpótlás-neveléssel (és persze rengeteg pénzzel) remek válogatottat felépítő törökök, a Giovanni Guidetti vezette németek (akik az elmúlt két Európa-bajnokságon egyaránt döntőt játszottak); valamint az év szenzációját szolgáltató belgák, akik történetük legnagyobb sikerét elérve a tavalyi Eb-bronz után idén bejutottak a World Grand Prix hatos döntőjébe, és akik 1978 óta először vesznek részt világbajnokságon.

A világbajnokságot legnagyobb örömünkre ezúttal magyar szemüvegen át is nézhetjük, hiszen amellett, hogy a tavalyi-idei selejtezősorozatban női válogatottunk az utolsó csoportkörig eljutott (hosszú évek óta nem volt erre példa), a májusi, Európa-bajnoki kvalifikáción kiharcolta a kontinensbajnokságon való részvételt, így jövőre a belga-holland közös rendezésű viadalon a vb-n szereplő európai válogatottak közül szinte bármelyikkel összefuthat! Jó lesz tehát szemmel tartani, meddig jutnak, hogyan teljesítenek az európai csapatok, hiszen egy év múlva ilyenkor akár mi is játszhatunk akár az olaszokkal, akár az oroszokkal...

A vb csoportbeosztása (zárójelben a világranglistás helyezés)

A-csoport: Olaszország (4.), Dominikai Köztársaság (10.), Németország (9.), Argentína (19.), Horvátország (23.), Tunézia (28.)

B-csoport: Brazília (1.), Szerbia (8.), Törökország (11.), Kanada (21.), Kamerun (27.), Bulgária (35.)

C-csoport: Egyesült Államok (2.), Oroszország (5.), Thaiföld (12.), Hollandia (20.), Kazahsztán (24.), Mexikó (26.)

D-csoport: Japán (3.), Kína (5.), Puerto Rico (16.), Kuba (22.), Belgium (17.), Azerbajdzsán (37.)

A világbajnokság helyszínei

Róma (PalaLottomatica, 10710 fő, A-csoport)

Trieszt (PalaTrieste, 6972 fő, B- és E-csoport)

Verona (PalaOlimpia, 6200 fő, C- és F-csoport)

Bari (PalaFlorio, 4540 fő, D- és E-csoport)

Modena (PalaPanini, 5100 fő, F-csoport)

Milánó (Mediolanum Forum, 11500 fő, kieséses szakasz)

Az első nap programja

A-csoport: Argentína – Horvátország 10.30, Dominika – Németország 17.00, Olaszország – Tunézia 20.00

B-csoport: Kanada – Kamerun 10.30, Szerbia – Törökország 17.00, Brazília – Bulgária 20.00

C-csoport: Hollandia – Kazahsztán 10.30, Oroszország – Thaiföld 17.00, Egyesült Államok – Mexikó 20.00

D-csoport: Kína – Puerto Rico 10.30, Japán – Azerbajdzsán 17.00, Kuba – Belgium 20.00

Hozzászólások