Kézilabda - Öt pillanat, amit sosem feledünk Nagy László csodálatos életművéből
Öt pillanat, amit sosem feledünk Nagy László csodálatos életművéből
Fotó: Europress/AFP

Öt pillanat, amit sosem feledünk Nagy László csodálatos életművéből

Rév DánielRév Dániel
2019/06/04 18:13

Június 2-án, egy elvesztett Bajnokok Ligája döntővel véget ért Nagy László profi sportpályafutása. Az egyetemes kézilabdázás egyik legjobb játékosától személyes emlékekkel búcsúzom, mert nem tudok mással: Laci volt a kedvencem akkor, amikor beleszerettem a játékba, és maradt egészen vasárnapig az a sportember, akire mindig érdemes volt odafigyelni.

2000 decemberében kezdtem el kézilabdázni, nulladik órában az Eötvös gimiben. Ekkor 15 éves voltam, és ugyan általános sportrajongóként nyilván megnéztem a magyarok meccseit, de ezután kezdtem csak el igazán beleszeretni a sportágba. Ekkor még nem volt olyan szerencsés a helyzet, mint manapság, amikor egy-egy sűrűbb héten 6-8 elég jó kézimeccset meg lehet nézni, ekkor még csak a magyar klubok egy-egy mérkőzése, és persze a válogatott volt. Az a válogatott, amelyben 10+6 éven keresztül volt meghatározó játékos Nagy László.

2004, Athéni olimpia

Már az olimpiára kijutásban is elévülhetetlen szerepe volt az akkor 21 éves jobbátlövőnek. A 2003-as világbajnokságon, amelyen kétszer is úgy tűnt, hogy a kívántnál korábban búcsúzik válogatottunk (a csoportkör végén a szaúdiak megverték a horvátokat elkapó Argentínát, majd a középdöntő végén csak egy minimum háromgólos győzelem volt elég Szlovénia ellen, 28-25-re nyertünk), Jugoszlávia volt az ellenfél a helyosztón, amelyet végül kétszeri hosszabbítással sikerült legyőzni. Annak a meccsnek egyértelműen a vb-t gólkirályként záró Carlos Pérez volt a hőse, 13 gólt szerzett, de a végül hatodikként záró és olimpiai szereplést kivívó magyar csapat alighanem a világ legjobb átlövőpárosával rendelkezett: Pérez 64 gólja mellett Nagy Laci 51-et tett bele a közösbe, és a góllövőlista negyedik helyén zárt.

Athénban két egészen szenzációs meccse volt Nagynak. A csoportkörben az egyetlen nagyobb bravúr Németország, a későbbi ezüstérmes legyőzése volt. A 30-29-es győzelem során 17 védésig jutó Fazekas Nándi mellett Laci elképesztő teljesítménye kellett a győzelemhez: 12 lövés, 11 gól, ebből hét átlövés. Egészen félelmetes statisztika a későbbi világbajnok Henning Fritz ellen. Nagy teljesítményének nagyságát mutatja az is, hogy szó szerint végigjátszotta a meccset, védekezésben is a csapat kulcsembere volt. A nagy győzelem után a magyar szurkolók a kézilabdacsarnok mellett körben állva, ostort csattogtatva ünnepelték a győzelmet.

Négy nappal később Dél-Korea volt a mieink ellenfele a negyeddöntőben. Az akkoriban sorozatos Bundesliga-gólkirályi címeket szerző Yoon vezette ázsiaiak a második félidő első felében fölénk kerekedtek. Laci tartotta támadásban a csapatot, negyed óra alatt öt gólt szerzett (rajta kívül ebben az időszakban csak Gál Gyula volt eredményes), majd a hajrára beszálló Szathmári parádéjával sikerült végül elég simává tenni a negyeddöntőt. Nagy ezt a meccset is végigjátszotta. Másnap készült az alábbi kép.

Nagy Laci és 19 éves rajongójaNagy Laci és 19 éves rajongója Fotó: Rév András (családi archívum)

2007-es világbajnokság, a magyar-dán meccs hajrájában lőtt gól

A 2007-es vb a pekingi olimpiai selejtező szempontjából volt nagyon fontos a magyar csapatnak. Lacinak nem ez volt élete tornája, rendszeresen azt kapta kritikaként, hogy keveset lő vagy tör kapura, de az első csoportmeccsen lőtt egy olyan gólt, amit soha nem fogok elfelejteni. 

A videóban 1:30 körül kezdődő jelenet elképesztő volt, ahogy a passzolni akaró, lefelé eső 210 centis ember még az utolsó pillanatban összeszedett valamennyi erőt, hogy kapura dobja a labdát, amit az akkoriban a világ legjobb kapusai közé tartozó Kasper Hvidt benyelt. Aki nem látta még a borzalmas minőségű videót, nézze végig, Méhes Gábor és Nenad Puljezevics is élete legnagyobb nettó öt perceinek egyikét hozza!

2012, Londoni olimpia negyeddöntőjének a hosszabbítása

Az utóbbi 10 év talán legemlékezetesebb magyar válogatott meccse volt az Izland elleni olimpiai negyeddöntő. A csoportkörben Mocsaisan leginkább a szerbek elleni meccsre koncentrált a magyar csapat, amivel összejött a továbbjutás. A négy évvel korábbi ezüstérmes Izland nem tűnt verhetetlennek, főleg úgy, hogy ebben az időszakban, néha még a válogatottból két évig hiányzó Nagy nélkül is sikerült nagy bravúrokat elérni.

Maga a meccs sok esemény miatt lehet emlékezetes. Az utolsó percben Fazekas büntetőt védett, Lékai pedig másodpercekkel később mentette hosszabbításra a csatát. Ott pedig jött Nagy László ideje. Már az első 10 percben is érezhető volt, hogy nagyon akarja vinni a csapatot, de a másodikban aztán mindenhol ott volt. Lőtt gólt indulásból, átlövésből, középen és kettesben is védekezett. Öt gólt lőtt a ráadás 20 percében - mondani sem kell, hogy nem kért pihenőt - miközben a rendes játékidőben csak négyig jutott. 

Ezen a meccsen éreztem rajta talán a legjobban azt, ami a legjobban fog hiányozni a csapataiból a visszavonulásával, azt, ami miatt kiemelkedett a generációjából: a természetes, veleszületett vezérszellemet.

A hosszabbítás második félideje 1:59:55-től látható a videón.

2018, Szlovénia - Magyarország vb-selejtező, Koper

A magyarországi Vranjes-korszak talán egyetlen pozitív mérkőzéséhez is kellett Nagy Laci. A válogatottól egy évvel korábban visszavonult, ekkor 37 éves klasszist sikerült meggyőzni arról, hogy a tokiói olimpia szempontjából kulcsfontosságú, nagyon nehéznek ígérkező vb-selejtezőre térjen vissza a nemzeti csapatba.

A koperi meccsen játékban már természetesen nem Laci volt a vezér, de abban a szűk negyed órában, amikor eldöntötte a magyar csapat a vb-szereplés sorsát, 23-23 után az ő két gólja indította a 6-0-s sorozatunkat, amely során Székely Márton földöntúli bravúrjaival szerzett akkora előnyt a csapatunk a visszavágóra, amelyet már nem tudott elveszteni.

A meccs során együtt szerepelt a magyar falban Ilyés Feci és Nagy Laci, akik 15 évig határozták meg a magyar válogatott védekezését, és akik a klubokban váltották egymást: Ilyés akkor érkezett Szegedre, amikor Nagy Barcelonába került, és Feci második veszprémi időszaka után érkezett vissza Magyarországra Laci.

2011-es Bajnokok Ligája döntő, Köln

Nem lehet úgy elbúcsúzni Nagy László sportolói pályafutásától, hogy ne beszéljünk a barcelonai évekről, hiszen itt lett belőle világklasszis játékos. 19 évesen költözött ki Spanyolországba, és 2011-12 környékén közel került ahhoz, hogy spanyol válogatott is legyen. Szerencsére a döntéshozók felismerték, mit veszítene a magyar kézilabda, és sikerült meggyőzni Lacit arról, hogy térjen vissza Magyarországra, igaz, nevelőegyesülete helyett a nagy álmokat szövő Veszprémbe.

Nagy két Bajnokok Ligáját nyert Barcelonában, az elsőt 2005-ben, a csapata egyik legjobbjaként. A Ciudad Real elleni visszavágón 8000 néző előtt egy gólos hátrányt kellett ledolgoznia a Barcelonának, Laci pedig 9 gólt lőtt a 29-27-es győzelem során, egyértelmű, hogy nélküle nem lett volna esélye csapatának.

Én mégis a másik győzelmet szeretném kiemelni, hiszen 2010-ben, amikor David Barrufet visszavonult, Nagy László lett a Barcelona csapatkapitánya. Korábban egyetlen külföldi játékos sem viselte az aranysárga-vörös karszalagot a nagy hagyományú klubnál, Laci pedig első kapitányi szezonja végén, a döntő után felemelhette a Bajnokok Ligája trófeáját. Veszprémiként három vesztes döntő részese volt, és csak abban bízhatunk, hogy sportigazgatóként legalább el tudja hozni a kupát Veszprémbe.

Nagy László, a Barcelona csapatkapitánya kezében a BL-trófeávalNagy László, a Barcelona csapatkapitánya kezében a BL-trófeával Fotó: Europress/AFP


Hozzászólások