Kézilabda - Miért menekülnek a játékosok onnan, ahol a világon a legjobb kézilabdázónak lenni?
Miért menekülnek a játékosok onnan, ahol a világon a legjobb kézilabdázónak lenni?
Fotó: MTI

Miért menekülnek a játékosok onnan, ahol a világon a legjobb kézilabdázónak lenni?

Mártha BenceMártha Bence
2019/03/02 16:48
Yvette Broch, Nycke Groot és Nora Mörk is távozik/ott Győrből, jövőre egyik sztárjátékos sem a magyar kézibajnokot erősíti. Egyiküket sem kirúgta a klub, mindegyik önszántából távozik, és bár az okok szerteágazóak, érdekes fejlemény, hogy menekülnek a játékosok onnan, ahol talán az egész világon a legjobb kézilabdázónak lenni.

A Győri Audi ETO az utóbbi évtizedben mindig meghatározó szereplője volt a nemzetközi női kézilabdának. Az elsősorban elbukott döntőiről elhíresült klub aztán a TAO-mennyország beköszöntével nemcsak megkerülhetetlen tényező, hanem olyan powerhouse lett, amelynek nem lehetett nemet mondani, ha megkeresett valakit.

A győriek nyomasztó dominanciája a játékospiacon elsősorban annak volt köszönhető, hogy itt nem egy 1-2 szezonos fellángolásra elengedő pénz volt, és nem is egy unatkozó oligarcha tartotta fenn a klubot, hanem a sportba csatornázott közpénznek köszönhetően gránit stabilitású működést biztosított a magyar sportfinanszírozási “szabályozás”, illetve a városban székelő Audi.

Amíg az Audi itt van, nem lesz gondAmíg az Audi itt van, nem lesz gond Fotó: MTI

Ha egy játékos Győrbe szerződött, nem kellett attól tartania, hogy egy év után megbicsaklik a klub (erre számtalan példát láttunk Európában az utóbbi években), mindenki tudhatta, hogy a fizetése fillérre és napra pontosan landol a számláján. Ez már önmagában elég a női kézilabdában ahhoz, hogy a világ legjobbjai önként, dalolva vegyék Győr felé az irányt.

Norvég sztárok rossz ízű távozása

A héten minden idők egyik legjobb jobbátlövője, Nora Mörk jelentette be, hogy nem marad Győrben, hanem Bukarest felé veszi az irányt. A norvég világsztár nyilatkozatában nem kertelt, érezni lehet, hogy nem a legjobb szájízzel hagyja el Győrt, és nem ő az első északi sztár, aki hasonlóan távozik.

Szögezzük le gyorsan: ahogy Mörk, úgy Katrine Lunde esetében is abszolút védhető volt a győriek álláspontja, még ha könnyű is a klubra mutogatni, hogy nem a legszebben bánik a partvonalra szorult játékosokkal. Lundénak abban akadt - a távozásával záruló - vitája a klubbal, hogy szülési szabadsága után mikortól jár neki a teljes fizetése. Szerinte onnantól, hogy elkezdett edzeni, a klub szerint onnantól, hogy meccseket játszik.

Másképp értelmezték a szerződéstMásképp értelmezték a szerződést Fotó: NSO

Mörk esete teljesen más, őt sajnos elátkozott térdekkel verte meg a sors, és teljesen védhető a győriek részéről, hogy mielőtt hosszabbítanak vele, kíváncsiak rá, képes lesz-e egyáltalán még élsportolóként visszatérni. Bukarestben zokszó nélkül bevállalták a kockázatot, lelkük rajta.

„Szép időszakot töltöttem a Győrnél, de a sérüléseim után megváltozott valami. Marasztaltak, de előbb szerettek volna újra a pályán játszani látni, de úgy éreztem, nekem már nem kell semmit bizonyítanom” - mondta a norvég játékos.

A képességeit illetően valóban nem kell semmit bizonyítania, de a klub sem arra volt kíváncsi, hogy képes-e kapura lőni. A norvég jobbátlövő pályafutása során nyolc térdműtéten esett át, ráadásul a 2018 februári szakadásra októberben újra rásérült, így nem pusztán indokolt a győriek óvatossága, de felelőtlenség lett volna részükről, ha nem így tesznek.

Mörk és Kurtovic is világsztárMörk és Kurtovic is világsztár Fotó: EHF.com

Az már más kérdés, hogy a norvég válogatottban Mörk helyettesének számító Amanda Kurtovic mennyire lesz megbízható utód, hiszen a jelenleg a CSM-ben játszó jobbátlövő is súlyos térdsérüléséből lábadozik. Igaz, nem a nyolcadikból.

A hollandok adják meg a választ

A csapat két holland sztárja, Nycke Groot és Yvette Broch úgy int(ett) búcsút Győrnek, hogy nem más klubok csábítják el őket mesés fizetésekkel, hanem egyszerűen távoznak. A beálló vélhetően befejezi a pályafutását, az irányító pedig egy klasszisokkal szerényebb célokért küzdő csapathoz igazol (valószínűleg Dániába).

A címben feltett kérdésre több válasz is kínálja magát. A győri klub közelében lévők beszéltek arról is, hogy talán Danyi Gábor vezetőedző személyét nem érzik garanciának a győzelmekre, és volt olyan is, aki szerint a klubot irányítók stílusa fekszi meg gyakran a játékosok gyomrát, de ezek csak találgatások. A legvalószínűbb ok, hogy a távozók az egészségüket féltik. 

“Nem kínozhatom tovább a testemet” - mondta könnyek között Broch, amikor bejelentette a távozását (májusig még dönthet úgy, hogy folytatja, de nagyon meglepődnénk, ha így döntene). Groot is hasonló kottából játszott: előbb visszavonult a holland válogatottól, majd közölte, 30 évesen jobban kíván vigyázni az egészségére, és már a nyomás sem hiányzik neki annyira, ezért nem hosszabbít Győrben.

Térdszalagtemető nyomáskabin

Ha végignézzük az utóbbi években a győrieket sújtó sérüléshullámot, azt látjuk, hogy szinte alig akad játékos, aki megúszta volna súlyos térdsérülés nélkül a győri időszakát. Amorimtól és Tomoritól Görbiczen át Mörkig mindenkinek volt egy, esetenként több sérülése, és ezt már nem lehet a véletlen számlájára írni.

A rengeteg sérülés miatt nem menthető fel Ambros Martín sem, aki úgy játszatta a legjobbjait, mintha nem lenne holnap (ezt azóta Rosztovban többen, illetve a román válogatottnál a világ legjobbja, Cristina Neagu bánta, aki pont ellenünk szakította szét a térdét, miután az Eb kvázi összes játékpercét a pályán töltötte), de nem is verhető le rajta az egész ügy. Hallgassuk csak, mit mondott a női válogatott kapitánya, Kim Rasmussen:

“A magyar bajnokság a világ legerősebb ligája. Még a tabella alján lévő csapatok ellen sem mehet biztosra senki, óriási a harc a helyezésekért, ezért a legjobb játékosok iszonyatos terhelésnek vannak kitéve. A hirtelen megnyíló források miatti ugrásszerű fejlődést pedig nem egyszerű fizikailag lekövetni, márpedig ha a motor hiányzik, akkor jönnek a sérülések. Nincs ezen mit csodálkozni. (...) A bajnokság mindig erős volt, de most a világ legjobb játékosai játszanak itt, sokkal nagyobb lett a küzdelem, és ehhez a harchoz nagyon erős fizikum kell."

Ezek annak a kapitánynak a szavai, aki az Eb előtti utolsó hónapokban veszítette el mindkét középső védőjét, két évvel korábban pedig úgy utazott ki az Európa-bajnokságra, hogy alig volt egy csapatnyi egészséges játékosa.

Akinek fontos az egészsége, veszi a sátorfáját

Lehet mondani, hogy a Győrben kiutalt fizetésekért meg is kell dolgozni, de egy magyarnál mértékletesebb, egészségesebb társadalomból érkező sportoló inkább képes túllátni a kártyáján landoló összegnél. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a magyarok nem képesek rá, Planéta Szimonetta példája is mutatja az ellenkezőjét, de míg például a 35 éves Görbicz Anita két évet hosszabbított idén januárban, addig néhány hónappal korábban Broch fogta magát, és 28 évesen visszavonult.

A nagy trófeákat továbbra sem adják könnyenA nagy trófeákat továbbra sem adják könnyen Fotó: MTI

A magyar tényleg a legerősebb bajnokság abból a szempontból, hogy itt még a középcsapatokban is találunk világbajnok játékosokat. Csalóka lehet, hogy a Győr sokszor nagy különbséggel nyer, mert ehhez még nekik is komoly energiákat kell mozgósítaniuk, nem is beszélve a Bajnokok Ligája-meccsekről, és a legjobbakat igencsak komolyan érintő válogatott tornákról. 

Győrben ehhez jön még a klub presztízséből fakadó nyomás, hogy mindig, mindenhol nyerni kell, és ha a csapat nem végez az élen az összes sorozatban, az már súlyos csalódás. Mintha az iszonyatos fizikai igénybevételhez hiányozna ez a fajta pszichés nyomás. Nem véletlenül tapadt meg az a mondás a magyar sportban, hogy mi két dologgal nem tudunk mit kezdeni: a sikerrel és a kudarccal.

Hozzászólások