Kézilabda - Kim Rasmussen elmondta, mennyit ér a felnőtt válogatottnak az U19-es Eb-siker
Kim Rasmussen elmondta, mennyit ér a felnőtt válogatottnak az U19-es Eb-siker
Fotó: Europress/AFP

Kim Rasmussen elmondta, mennyit ér a felnőtt válogatottnak az U19-es Eb-siker

Mártha BenceMártha Bence
2019/07/30 15:28
Minden utánpótlásban aratott sikernél ott lebeg a levegőben a kérdés: mit sikerül ebből átmenteni a felnőtt válogatottba? Az U19-es női kézilabda-válogatott Eb-győzelme, kivált egy évvel az U20-as vb-győzelem után szép jövőt ígér, de a felnőtt válogatott kapitánya, Kim Rasmussen szerint a junior és a felnőtt szint között akkora a különbség, mint a női és férfi kézilabda között. 

Miközben az U19-es női kézilabda-válogatott sorra hányta kardélre az ellenfeleket az Európa-bajnokságon, Kim Rasmussen Törökországba vonult a felnőtt csapattal, ahol egyhetes edzőtábort vezényelt a kb. legerősebb csapatunknak.

A vb-cím után az Eb-aranyat is megnyerte a női junior kézilabda-válogatott | Hosszabbítás

A magyar válogatott 27-20-ra legyőzte Hollandiát vasárnap a Győrben rendezett női junior kézilabda Európa-bajnokság döntőjében. Telt ház és kiváló hangulat fogadta a csapatokat az Audi Arénában, a magyarok Herczeg Lili bravúros védéseire alapozva jól kezdtek, így a meccs negyedénél három góllal vezettek (7-4).

A szövetségi kapitány természetesen követte a juniorcsapat frenetikus menetelését, és a közvéleményhez hasonlóan elalélt a mutatott teljesítménytől, de azonnal igyekezett lehűteni a kedélyeket. “Tavaly az U20-asok nyertek vébét, idén az U19-esek Európa-bajnokságot, ami sok szurkolónak egyet jelent azzal, hogy a következő évtizedben a magyarok uralják majd a női kézilabda mezőnyét. Ha a lányokban rejlő potenciált nézzük, erre meg is van minden esély, de addig még nagyon-nagyon sok mindennek kell klappolnia” - mondta a Hosszabbításnak Kim Rasmussen.

Hatalmas ugrás a felnőtt szint

“Örülök, hogy ilyen nagy érdeklődés mellett zajlott az U19-es Eb. Egyrészt, mert mutatja, mennyire szeretik a magyarok a kézilabdát, másrészt, mert a lányok is szokhatták azt a fajta nyomást, amit egy nagy torna jelent. De persze a legjobban annak örülök, hogy ilyen minőségű játékosok jönnek ki a magyar utánpótlásból" - tette hozzá nevetve a kapitány.

Rasmussen szerint lehet és kell örülni a juniorválogatott sikerének, de nagyon fontosnak tartotta leszögezni, hogy az utánpótlásban aratott sikereknek távolról sem egyenes következménye a felnőtt tornák sorozatos megnyerése. “Dánia az elmúlt 12 évben szerzett 40 érmet az utánpótlástornákon. Felnőtt szinten ehhez egyet tudott hozzátenni.

Az utánpótlás és a felnőtt szint között akkora a különbség, mint a férfi és a női kézilabda között. Nem összehasonlítható a kettő, egyszerűen nem ugyanaz a sportág” - jelentette ki Rasmussen.

“Az mindenképpen remek, hogy a saját korosztályukban a lányok nagyon jók. Hozzák a szokásos magyar erősségeket, például technikailag… te jó ég, mindent tudnak a labdával már 18 éves koruk előtt! Erősek, tudnak küzdeni, és magabiztosak is. Ezek mind-mind fontos tényezők, de ahhoz, hogy felnőtt szinten is hasonló játékerőt adjanak a csapatnak, még nagyon sok tanulnivaló áll előttük. Jól állnak, de nem szabad elhinniük, hogy már kész játékosok. Munka, munka, munka - ez vár most rájuk, mert egyelőre törékeny dolog, hogy nem veszíti-e el őket a sportágunk.”

Még messze van a felnőtt szintMég messze van a felnőtt szint Fotó: MTI

"Ami most van, az káprázatos. Szeretném kiemelni a csapat edzőjét, hiszen Golovin Vlagyimir nagyszerű munkát végzett a csapattal, és nemcsak taktikailag! Az a győztes mentalitás, ami a lányokon minden meccsen érezhető volt, nagyrészt szintén az edző érdeme" - tette hozz Rasmussen. 

Láttuk, hogy lehet elrontani

Egy korábbi beszélgetésünkben már szóba került a téma, hogy miként hathat kontraproduktívan egy válogatottra a nemzeti bajnokságba ömlő rengeteg pénz, de most újra átrágtuk magunkat a skandinávokat hosszú éveken át sújtó problémán.

Láttam a dánokat, aztán a norvégokat ugyanabba a csapdába lépni. Hiába ontotta az utánpótlás a kiváló alaptudással érkező játékosokat, a bajnokságban a túl sok pénz miatt óriási volt a győzelmi kényszer, így a klubok nem tudták türelmesen beépíteni a fiatalokat. Jöttek az extraklasszis légiósok, az utánpótlásból kikerülők pedig ültek mögöttük a padon, és megtört a fejlődésük. Erre mondom, hogy elveszítette őket a kézilabda.”

Ez mestermunka voltEz mestermunka volt Fotó: MKSZ

Egyelőre nem sok jel mutat rá, hogy mi tanultunk volna a skandinávok hibáiból. A TAO-pénzeknek köszönhetően a magyar lett a világ legerősebb bajnoksága, már a középcsapatainknál is feltűnnek világ-, és Európa-bajnok játékosok, és a fiatalok közül többen is kénytelenek voltak klubot, sőt néhányan országot váltani, hogy ne törjön meg a fejlődésük a nagy bőségben érkező sztárok miatt.

“Látjuk, mekkora potenciál van ebben a csapatban, és láthattuk, hogyan lehet a legígéretesebb alapanyagot is elrontani, tehát most az a legfontosabb célunk, hogy ne kövessük el őket. A kluboknak és a szövetségnek is gondosan, a játékosok érdekeit is figyelembe véve kell döntéseket hozniuk.”

Kell a nyomás, de az edzéseken az nincs

Rasmussen egyáltalán nem a sztárjátékosok igazolása ellen kardoskodik, véleménye szerint nagyon is jót tesz a bajnokság színvonalának, hogy sok nemzetközi klasszis szerepel az NB I-ben, hiszen edzéseken is sokat lehet tanulni tőlük. De meg kell találni az egyensúlyt, mert nem lehet mindent edzésen megtanulni.

A tétmeccsek nyomásaaA tétmeccsek nyomásaa Fotó: MKSZ

A válogatott játékosoknak a klubjukban ott kell lenniük a pályán, amikor a meccsek eldőlnek. Érezniük kell, hozzá kell szokniuk a nyomáshoz, amit a felelősség jelent! Hiába tud egy játékos mindent a labdával, hiába felkészült taktikailag és fizikailag is, ha nyomás alatt összeomlik. Ezzel nincs mit tenni, egyszerűen meccsrutin kérdése a dolog: aki játszik, annak van, aki nem, annak nincs” - vonta le a következtetést a kapitány.

“Ebben a mostani U19-es csapatban egyébként ez pont nem okoz gondot, hiszen többen is vannak, akik nemhogy az EHF-kupában, de egyenesen a Bajnokok Ligájában is pályára léptek már. Igaz, még többen nem első számú játékosok a posztjukon, de már hasznos nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek.”

“Nyilván nem kisebbítve az U19-es lányok érdemeit, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy míg ők erős bajnokságban, a világ legjobbjai ellen játszanak, és belekóstoltak már a nemzetközi felnőtt mezőnybe is, az ellenfeleik jobbára még utánpótlásszinten kézilabdáznak, és sokszor csak hasonló korú gyerekek ellen játszanak” - tette hozzá a kapitány.

Minden idők egyik legfiatalabb válogatottja

A tavalyi Európa-bajnokságon nagyszerűen szereplő magyar felnőtt válogatott talán minden idők legfiatalabb középdöntős csapata volt, és Kim Rasmussen továbbra is eltökélt az elkerülhetetlen generációváltás levezénylése mellett.

“A fiatalítás normális üteme úgy néz ki, hogy a stáb minden évben felhoz egy játékost az utánpótláskeretből a felnőttek közé. Mi a tavalyi Európa-bajnokságra hét olyan játékost hoztunk fel, akik még szerepelhetnek U-korosztályokban is” - kezdte Rasmussen.

Jönnek a fiatalokJönnek a fiatalok Fotó: MKSZ

“A Törökországban edzőtáborozó felnőtt válogatott keretének 80 százaléka 23 évesnél fiatalabb, ami ékesen bizonyítja, hogy bízunk a magyar utánpótlásból kikerülő tehetségekben. Ugyanakkor mi is tisztában vagyunk vele, hogy 19 éves játékosokkal felállva nem tudod megverni a norvégokat és a franciákat. Egyszerűen képtelenség.”

“Sem fizikailag, sem mentálisan nincs, mert nem is lehet készen egy játékos ilyen fiatalon. Ha egy nemzetközi klasszissal szemben van 12 évnyi hátrányod rutin tekintetében, akkor nagyon nehéz dolgod van.”

Jöhet 1-2 szerényebb év

Ramussen elmondta, a tehetség önmagában még soha nem nyert semmit, szükség van mellette számtalan olyan tényezőre, amik nem esnek maguktól a játékosok ölébe. A dán kapitány szerint most elsősorban türelemre van szükség, mert óriási érték van a kezünkben, amivel kötelességünk jól sáfárkodni.

Rájuk épül a jövő csapata?Rájuk épül a jövő csapata? Fotó: MKSZ

“Egy generációváltás soha nem könnyű dolog, ezért hangsúlyozom, hogy most kell türelmesnek lennünk. Káprázatos alapanyagból dolgozunk, de időt kell adnunk nekik, hogy fejlődjenek, erősödjenek, és felépítsék a saját játékukat, ami bizony előfordul, hogy az eredmények rovására megy.”

“Nem szabad túlságosan nagy nyomást tenni a fiatalokra! Meg kell tapasztalniuk a felnőtt nemzetközi mezőny sebességét, keménységét és ritmusát, és mindenük meg is van hozzá, hogy helyt álljanak. Nekünk két dolgunk van: az egyik, hogy biztosítsuk számukra a fejlődési lehetőséget, a másik, hogy óvjuk őket a túlságosan nagy elvárásoktól. Ha mi sikerrel járunk, ők is sikerrel fognak járni, és a végén mindenki nyer” - zárta gondolatait a dán kapitány.

Hozzászólások