Kézilabda - Ahogy a németek fütyülnek, úgy táncol az európai kéziszövetség, és vele a magyarok
Ahogy a németek fütyülnek, úgy táncol az európai kéziszövetség, és vele a magyarok
Fotó: Europress/AFP

Ahogy a németek fütyülnek, úgy táncol az európai kéziszövetség, és vele a magyarok

Mártha BenceMártha Bence
2019/07/01 15:37

Alaposan belekavar a férfi és női Bajnokok Ligájába az Európai Kézilabda Szövetség (EHF), a 2020-21-es szezontól életbe lépő változások nemcsak a csúcssorozatot érintik, megváltozik a második- és harmadik számú európai sorozat lebonyolítása is. A döntések között van ésszerű, van jogos, és van, ahol durván kilóg a lóláb.

Meg sem melegedett a világ leghülyébb lebonyolítási rendszere a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában, máris lecserélik, sőt ha már belejöttek, egységesítik a női és férfi küzdelmeket, valamint átdolgozzák a második-, és harmadik számú európai klubsorozatokat is. Itt már érintettük a témát egyszer: 

Nyerhető csoportban női, nagyon erősben férfi kéziválogatottunk | Hosszabbítás

Az elmúlt bő egy hétben sorsolásoktól volt hangos a kézilabda világa. Nagyjából egy hete sorsolták ki a decemberi, az olimpiai kvalifikáció szempontjából kulcsfontosságú női világbajnokság csoportjait, csütörtökön elkészült a férfi és a női Bajnokok Ligája csoportjainak sorsolása, majd pénteken jött a 2020-as férfi Európa-bajnokság csoportkörének kisorsolása. Nézzük, mi vár csapatainkra a következő szezonban.

A második számút úgy hívják, Európa-liga, amely a nőknél 16, a férfiaknál 24 csapatos lesz, és a futballból megismert néven kívül további hasonlóság, hogy egy csapat innen is bejut a Bajnokok Ligájába (az elmúlt három év győzteseit veszik figyelembe, az az ország kap plusz egy helyet, amelyik a legtöbb győzelmet aratta az adott időszakban). Az EHF-kupa a harmadik számú sorozat lesz, azaz a Challenge Cup-ot váltja, onnan pedig az Európa-ligába lehet bejutni.

Ez nekünk, magyaroknak nem lesz rossz, hiszen több olyan csapatunk is van a nőknél és a férfiaknál is, akik a BL-ben nem sok sót ennének meg, de ezekben a sorozatokban kvázi minden évben győzelmi esélyeink lehetnek. De maradjunk most egy kicsit a Bajnokok Ligájánál, mert ez a legfontosabb.

Kezdjük az elején: hány magyar csapat lesz?

A férfi és a női Bajnokok Ligája hasonló rendszerben bonyolódik a 2020-21-es idénytől. MIndkettőben két nyolcas csoport, összesen tizenhat csapat lesz, ami bitangerős tornát jelent a férfiaknál, míg a nőknél a már eddig is teljesen értelmetlen első csoportkört kukázza ki, és kvázi egy kibővített középdöntővel indul az így már tényleg elég erős sorozat (tegyük hozzá: nincs 16 női csapat sem, szóval pofozógépek így is lesznek).

Rutinból megyRutinból megy Fotó: MTI

A BL-be jutás azonban csak a bajnokoknak jár alanyi jogon, elvben a bajnokságaink második helyezettjei csak az Európa-liga megnyerésével verekedhetnék be magukat a következő évi Bajnokok Ligájába. Az EHF azonban nem (teljesen) hülye, ezért magánál tartja a varázspálcát:

Az európai ranglista első kilenc országának bajnokai, valamint az Európa-ligából feljutó csapat mellett fennmaradó hat hely sorsáról a végrehatjó bizottság dönt. Nevezzük ezt amolyan szabadkártyának.

Erről a hat helyről (a korábbi nyolc helyett) öt szempont alapján döntenek. A csapatok csarnoka, a nézőszám, a televíziós nézettség, a digitális média, illetve a klub eredményessége adja ki azt a kritériumrendszert, ami alapján az EHF szabadkártyát adhat a Bajnokok Ligájába vágyó csapatoknak.

Bár több kérdés is felmerülhet a két magyar másodikkal kapcsolatban úgy a csarnokok, mint az eredményesség, illetve a közösségi média-jelenlét ügyében, azért talán nem kell nagyon idegeskednünk: lesz két magyar csapat mindkét sorozatban, ahogy a Szeged és a Fradi is megkapta a jövő évi szabadkártyát.

A németek szája íze szerint alakul

Az EHF-nél is pontosan tudják, hogy amíg Németországban a leginkább eladható a sportág, addig úgy kell táncolni, ahogy a németek fütyülnek. Ez elsősorban a férfiak mezőnyére igaz, még akkor is, ha a német csapatok többször is deklarálták, hogy számukra a Bundesliga a legfontosabb, a BL csak utána következik.

A lebonyolítás egyik legfontosabb változását is a németek miatt hozták be, ez pedig nem más, mint a meccsek időpontja. A 20/21-es szezontól kezdve a Bajnokok Ligája-meccsek szerdán és csütörtökön lesznek, méghozzá 18.45h és 20.45h időpontokban. Úgy látszik, a németektől jobban tart az EHF, mint a combos konkurenciának mondható futball BL-től, és EL-től. Valószínűleg abban bíznak, hogy kicsi az átfedés a két sportág követői között, ami meglehetősen bátor alapállás.

Tavaly után idén sem volt német csapat KölnbenTavaly után idén sem volt német csapat Kölnben Fotó: Europress/AFP

A hétközi meccsekkel két gond is van. Az egyik, hogy a legtöbb csapatnak a BL-meccsek a legfontosabbak. Ha végignézzük az európai rangsor első kilenc bajnokságát, a németen kívül mindenhol maximum két csapat küzd a bajnoki címért, de például a spanyol (2.), a francia (4.) a macedón (8.) és a horvát (9.) bajnokságban nyugodtan oda lehet előre adni a bajnoki címeket. Itt a hétvégéket kevés kivétellel a méla unalom lengi majd körbe.

A második gond a hétközi meccsekkel, hogy gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítik a vendégszurkolók utazását. Ez vélhetően néhány kivételtől eltekintve olyan alacsony szám, hogy az EHF-nél nem tartották megfontolásra érdemes tényezőnek, mindenesetre az általában nagy számban utazó lengyel és magyar szurkolókat érzékenyen érintheti. A Veszprém egyébként ebben rekorder: egy két évvel ezelőtti, celjei meccsre 1200 veszprémi szurkoló utazott el.

Ettől eladhatóbb lesz? 

A szövetség közleményében hangsúlyosan szerepel a pályaborítás központosítása is, ami azért furcsa, mert eddig is a szövetségtől kellett megvenni a Gerflort. Az újdonság az, hogy 2020-tól már az Európa-ligában is kötelező lesz a térdfaló burkolat alkalmazása. A férfiaknál 2020-tól már szabályozzák a csarnokok méretét és elrendezését is: minimális befogadóképességet 2500-ról 4000-re növelték, és előírták azt is, hogy csak olyan csarnokban lehet játszani, amelynek mind a négy oldalán van lelátó (ez csak a férfiakra vonatkozik, a Fradi tehát továbbra is játszhat Dabason). 

A magyar csapatoknak azért sincs okuk aggódni, mert az EHF jó viszonyt ápol a magyar partnerekkel, ami nem is csoda, hiszen kevés olyan ország van, ahol ennyi pénzt fektetnek a kézilabdába. 

A női Final4 nagyon jó helyen van Budapesten, egy darabig nem valószínű, hogy a románok, vagy újabban az oroszok eredményesen próbálnák meg magukhoz édesgetni a rendezvényt. A férfiaknál pedig rendszerint sok szurkoló, és komoly médiaérdeklődés mellett zajlanak a magyarországi meccsek. 

A lebonyolítás változásai között nemigen találunk olyat, ami egyértelműen hátrányosan érinti a magyar csapatokat, és nem túl merész tipp, hogy a kisebb létszám ellenére a magyar csapatok szereplése biztosított az átalakított rendszerű kupákban is.

Hozzászólások