Kézilabda - 5+1 ok, amiért megint nem sikerült a Veszprémnek
5+1 ok, amiért megint nem sikerült a Veszprémnek
Fotó: Europress/AFP

5+1 ok, amiért megint nem sikerült a Veszprémnek

HosszabbitásHosszabbitás
2019/06/06 22:12
A hétvégi kézilabda Bajnokok Ligája Final4 győztese nagy meglepetésre a HC Vardar lett a Telekom Veszprémet legyőzve a döntőben. A bakonyiak már a negyedik BL-döntőjüket veszítették el, így ismét csak az maradt a feladat, hogy kielemezzük miért nem sikerült a királynék városába hozni a serleget.

1.     Elődöntős győzelem vezéráldozattal

A döntő előtti órák legnagyobb kérdése az volt, hogy mi lesz az elődöntőben vállsérülést szenvedő csapatkapitány Nagy Lászlóval, illetve az elődöntőben megsérüléséig (20 perc alatt) 9 védést bemutató Sterbik Árpáddal. A szombati mérkőzés után két fiatal, a 20 éves jobbátlövő, Szűcs Bence, illetve a 2002-es születésű kapus, Palasics Kristóf itthonról utazott a csapat után. Vasárnap 13 óra után nem sokkal azonban érkezett a hivatalos megerősítés, miszerint mindkét sztár marad a keretben, és vállalja a játékot. Nagy Laci játékán nagyon látszott, hogy nincs minden rendben, hiszen már az első támadásainak egyikében labdavezetés közben esett ki a kezéből a labda és valószínűleg védekezésben sem volt segítségére a sérült válla. Sterbik viszont jól szállt be, de végig látszott rajta, hogy nagy fájdalmakkal küzd.

043_dpa-pa_190602-99-481930_dpai.jpg Fotó: Europress/AFP

2.     Nem a Vardarra készült a Veszprém

Akárhogy nézzük, a mai kézilabdaklubok felkészülése már legalább akkora részben áll fizikai felkészülésből, mint a következő ellenfél gyenge pontjait vagy erősségeit bemutató videók elemzéséből. Egy ilyen négyes döntő előtt nincs könnyű dolga a stábnak, hogy az elődöntős ellenfél mellett melyik lehetséges döntős ellenfélre készüljön többet. Nem férhet kétségéges, a kézilabda-társadalom nagyobb része mondta volna, hogy a döntőt a másik ágról a Barcelona játszhatja, azonban borult a papírforma, így a Vardar Szkopje került a fináléba, a rekordbajnok pedig csak bronzmeccset játszhatott. Leginkább védekezésben voltak jelei annak, hogy a Vardar elleni felkészülésre kisebb hangsúly jutott, hiszen az észak-macedónok a döntőben rendszeresen meg tudták játszani beállóikat, a következő szezontól a Veszprémet erősítő Rogerio Ferreira Moraest, és Stojanche Stoilovot. Erre a Veszprémnek sokkal jobban oda kellett volna figyelnie, hiszen ez a két játékos 100%-os hatékonysággal, 8 góllal zárta a döntőt.

3.     Márpedig az irányítótól klasszis játék kell 

Egy kézilabdacsapat szíve és lelke az irányító, így egyetlen csapat sem engedheti meg magának, hogy a legjobb irányítója játéka árnyéka legyen a korábbi teljesítményének. Kentin Mahéra - aki nem mellesleg a mögöttünk hagyott Bajnokok Ligája-szezon legjobb irányítója is lett - így nem akcióban, hanem a hétméteresek értékesítésében hárult döntő szerep. Ez utóbbit egyébként hibátlanul végezte (6/6 a fináléban), azonban a BL legjobb irányítójától ez kevés. A Veszprém másik irányítója, Lékai Máté sem élete formájában játszott az elmúlt hétvégén Kölnben, hiszen a döntőben elmaradt a tőle rengetegszer látott fantasztikus játék, mindössze 2 gólt szerzett az utolsó meccsen. 

000_1H78X6.jpg Fotó: Europress/AFP

4.     Ez a beállósok fekete hétvégéje volt

A szokásos felállás a BL idei szezonjában az volt, hogy a mérkőzések elején Blaž Blagotinšek kezd beállóban, majd nagyjából az első félidő közepén érkezik Andreas Nilsson és bravúrosnál bravúrosabb gólokat szerez a már fáradtabb védők között. Ez sajnos a Final4-ban elmaradt. Annak ellenére, hogy az elődöntő 39. másodpercében már eredményes volt Blagotinšek, nem sok babér termett a beállóknak Kölnben, hiszen nyilván mindkét ellenfél nagyon felkészült ezen játékelem semlegesítésére. A szlovén óriás az elődöntőben 2, míg a döntőben 1 gólig jutott, Nilsson pedig csak a döntőben volt eredményes, akkor is csak kétszer.

5.     Hiányzott a klasszikus balátlövő  

A Telekom Veszprém keretében a klub hivatalos kiadványa szerint Borut Mačkovšek és a visszavonuló Momir Ilić volt a két balátlövő. Mačkovšek nagyszerűen kezdte a döntőt, hiszen 8 perc után már két gólt szerzett, ami annak fényében, hogy az elődöntőben nem talált a kapuba, és inkább a védekezésre helyezte a hangsúlyt, nagy dolog. Mivel Ilić már nem bír olyan sok játékpercet, mint régebben, így szükség lett volna (lenne) egy olyan klasszikus balátlövőre, aki a hátára tudná venni nehéz helyzetekben a csapatot úgy, mint régebben Carlos Perez tette. Azonban ilyen játékos nem volt. Pedig mégiscsak a balátlövő volt a pozíció, ahonnan mindenki a csodát várta, hiszen az irányítóból balátlövővé avanzsált Petar Nenadić elődöntőben lőtt 12 góljával betöltötte az előbb említett űrt.

000_1H66VH.jpg Fotó: Europress/AFP

5+1. Elmaradt a Nenadić-show

Ez az utolsó pont nem az, amire a cím alapján gondolhatnánk. Egyetlen Veszprém-szurkoló sem várhatta reálisan, hogy a szerb (papíron) irányító a döntőben megismételje szombati 12 gólos teljesítményét, hiszen így is örökre belopta magát a veszprémi szívekbe. Azonban ez a deficit nemcsak a hiányzó gólokat, hanem egy olyan vezér hiányát is mutatja, akinek minden megmozdulása bejön, a nehéz helyzeteken átlendíti a csapatot egy-egy fontos góllal, jó helyzetkialakítással. Ezek a Nenadićnál mind megvoltak az elődöntős párharcban, és hiába dobott 3 gólt a fináléban, hiányzott a szombati ellenállhatatlanság, és senki nem nőtt fel mellé, hogy kirángassa a csapatot a gödörből.

Akármi történt ezen a hétvégén, szeptembertől új szezon kezdődik (már Nagy László és Momir Ilić nélkül, míg Mikler Roland Szegedre, René Toft Hansen a Benficához szerződik) ahol a Telekom Veszprém és a MOL-Pick Szeged is harcba szállhat a Bajnokok Ligája megnyeréséért.

(Szöveg: Szalóky Boldizsár)

Hozzászólások