Jégkorong - Pat Cortina: Amit a fiúknak csak kiadtam utasításba, arról a lányokat meg is kellett győznöm
Pat Cortina: Amit a fiúknak csak kiadtam utasításba, arról a lányokat meg is kellett győznöm
Fotó: MTI

Pat Cortina: Amit a fiúknak csak kiadtam utasításba, arról a lányokat meg is kellett győznöm

Mártha BenceMártha Bence
2019/05/09 09:18
Kicsit elege van a csoda emlegetéséből, de azért nem boldogtalan Pat Cortina, akinek kétszer is megadatott, hogy az elitcsoportba vezesse a férfi és a női jégkorong-válogatottat. A kanadai szakemberrel a két feljutás különbségeiről és hasonlóságairól, a női válogatott sikerének előhírnökeként is felfogható szapporói csodáról, illetve genderelméleti kérdésekről is beszélgettünk. 

Pat Cortina az újkori magyar jégkorong egyik legfontosabb szereplője. A kanadai-olasz szakember 2003-10 között a férfi válogatott edzője volt, így ő volt a kapitány akkor is, amikor 2008-ban bődületes sikert elérve kiharcolta csapatával az A-csoportba jutást, majd 2019-ben a női válogatottal tette meg ugyanezt.

Aranyérmes a női jégkorong válogatott a hazai vb-n | Hosszabbítás

A magyar női jégkorong-válogatott aranyérmesként végzett a budapesti divízió I/A világbajnokságon, miután - már biztos feljutóként - a szombat esti zárómérkőzésen 2-1-re legyőzte az osztrák együttest. A dánok norvégok felett aratott délutáni sikere nyomán már az utolsó mérkőzése előtt biztosan az A csoportba jutott a magyar válogatott, amely így felszabadultan lépett jégre.

A női jégkorong-válogatott feljutása talán kisebb meglepetés volt, mint a férfiaké, és Cortina is egyetért azzal, hogy a szapporói csodának közvetve komoly szerepe volt a nők bombasztikus sikerében, de egy kicsit elege van a csoda szó állandó emlegetéséből.

“Egészen más körülmények között született meg a két feljutás. Először is a lányokkal hazai jégen játszhattunk, ráadásul a szövetség támogatásával olyan felkészülést tudhattunk magunk mögött, ami megalapozta a sikert. Tizenegy évvel ezelőtt a fiúkkal még egészen más volt a helyzet, a felkészülésünk is más volt, és persze át kellett utaznunk a világ másik felére egy olyan tornára, ahonnan csak egy csapat jutott fel” - mondta a Hosszabbításnak Pat Cortina.

Bravúr 2.0Bravúr 2.0 Fotó: MTI

“Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a női csapat a körülményeknek köszönhette a feljutást. A lehetőség adott volt, de meg kellett ragadni, és roppant büszke vagyok a lányokra, hogy nem hagyták kicsúszni a kezükből.

A nőkben még több a potenciál

Mindkét feljutás meglepetés, és mint ilyen, óriási eredmény volt Cortina csapataitól. A szakember szerint nehéz megmondani, melyik csapata volt közelebb az elit szintjéhez, azt viszont már könnyebb, hogy melyikben van nagyobb potenciál.

Úgy gondolom, a férfiak komplettebb, készebb játékosok voltak, mint ez a fiatal női válogatott. A 2008-as csapattal kapcsolatban elmondható, hogy kijátszotta magából a maximumot, ami nem is meglepő annak fényében, hogy a játékosaim közül többen pályafutásuk vége felé tartottak már. A lányoknál más a helyzet, ők még távolról sem érték el a határaikat, azaz a fejlődési potenciál szempontjából még nagyon sok van bennük” - magyarázta Cortina.

“Nem szeretném kikerülni a kérdés első felét sem, ezért azt mondom, nagyon bízom benne, hogy a női válogatott útja másképp alakul, mint a férfiaké, és nem esnek ki az elitből. Vagy ha mégis, akkor egyből vissza is jutnak, mert a potenciál megvan bennük ahhoz, hogy folyamatosan a legjobbak között szerepeljenek. Persze alapfeltétel, hogy a versenyeztetési és felkészülési lehetőségek, illetve a kluboknál folyó szakmai munka minősége megmaradjon, mert enélkül hiába van óriási fejlődési lehetőség a női válogatottban.”

A montreali születésű edző szerint is egyértelmű, hogy a 2008-as feljutás által gerjesztett folyamatnak nagyon is komoly köze volt a női válogatott feljutásához, hiszen a magyar jégkorongsport a szapporói hősöknek köszönhetően került be a kiemelt csapatsportok közé (erről korábban a fehérvári hokipápával, Ocskay Gáborral is beszélgettünk), és a hoki presztízsének is nagyon jót tett a tizenegy évvel ezelőtti feljutás.

Budapesten könnyebb voltBudapesten könnyebb volt Fotó: MTI

Remek érzés, hogy sok magyar fiú és lány kezdett el a siker hatására jégkorongozni, ami persze nem csak a kapitányok rendelkezésére álló merítés méretén látszott. A torna során mi is folyamatosan éreztük, hogy egyre több néző kíváncsi ránk, egyre nagyobb a médiaérdeklődés, a lányok pedig mindent megtettek, hogy maguk mellé állítsák a közvéleményt. Ennek a csodálatos csapatnak a karizmája pont olyan fontos a magyar jégkorong töretlen fejlődésének fenntartásához, mint a szövetség által szavatolt háttér. Kötelességünk azon dolgozni, hogy ez így is maradjon” - tette hozzá Cortina.

A lányok már érezték, hogy esélyesek

Tovább boncolgatva a nők és a férfiak feljutása közti párhuzamokat, Cortina elmondta, hogy egyik csapatnál sem tett túlságosan nagy terhet a játékosokra azzal, hogy folyamatosan a feljutással nyomasztotta őket.

“Egyik csapatnál sem volt kimondott cél a feljutás. Nyilván hittünk benne, és ezért dolgoztunk, de nem úgy mentünk neki egyik tornának sem, hogy most aztán nekünk kötelező feljutnunk. Az volt a célunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, a lehető legjobb hokit játsszuk, és a lehető legtöbb meccset nyerjük meg.”

“Hozzá kell tennem, hogy a fiúk a feljutást megelőző években már voltak nagyon közel az elitbe jutáshoz, ami nyilvánvalóan fontos tényező. Ugyanakkor a lányok magabiztosabbak voltak, ők sokkal tudatosabbak voltak a feljutási esélyeikkel kapcsolatban.”

Cortina szerint a női mezőny kiegyenlítettebb a férfiakénál, és ez a budapesti világbajnokságon is abszolút érezhető volt, hiszen itt nem egy-két komoly bravúrt kellett bemutatnia a csapatának az elitcsoport kiharcolásához, hanem minden meccsen keményen oda kellett tenniük magukat.

Nagyon fel akartak jutniNagyon fel akartak jutni Fotó: MTI

Annyira kiegyenlített volt a torna, hogy az utolsó játéknap előtt még mindenféle végkimenetel elképzelhető volt. Elég, ha annyit mondok, hogy a végül kieső olaszok alaposan megszorongatták a szlovákokat, akik egyedüliként tudtak megverni minket, azaz a későbbi győztest. Mi azonban a lehető legjobbkor álltunk össze, a legjobb pillanatokban nyújtottuk a legjobbunkat, és amikor igazán kellett, tökéletesen összeállt a kirakós, amit a torna előtt sok-sok munkával állítottunk össze” - magyarázta a kapitány.

“Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy a lányok milyen fantasztikusak voltak. Le a kalappal a csapat előtt, mert a rengeteg fizikai munka mellett szív és lélek is kell ahhoz, hogy akkor legyél a legjobb, amikor arra a legnagyobb szükség van. Csodálatos sportemberek, nagyon büszke vagyok rájuk” - tette hozzá Cortina.

Genderelméleti kérdések

Nem tudtuk kikerülni a kérdést, hogy mik a legfontosabb különbségek egy női és egy férfi csapat irányításában. Erről egyébként sincs sok információnk, hiszen bármilyen sportágat nézünk, elég ritka, hogy valaki férfi és női csapatoknál is dolgozzon.

“Sok a különbség, de sok a hasonlóság is… először is közös bennük, hogy kiváló sportolók, nagyszerű jégkorongozók, akik imádják ezt a gyönyörű országot. A különbségekkel kapcsolatban pedig először egy olyan tényező jut eszembe, aminek nincs köze a nemhez: a lányok már eggyel modernebb generációba születő sportolók voltak, mint a fiúk.”

Nem utasított, magyarázottNem utasított, magyarázott Fotó: MTI

“Persze azért voltak a nemek közti különbségekre visszavezethető változások is. Próbáltam empatikusabb lenni, és mivel nincs nagy rutinom a női csapatokkal, folyamatosan azt mondogattam magamnak, hogy kétszer is meg kell gondolnom, mit és hogyan mondok. A lányoknak elmagyaráztam, mit és miért szeretnék, mert úgy éreztem, nekik erre volt szükségük, a fiúknak viszont egyszerűen kiadtam az utasításokat” - mondta Cortina utóbbira a “my way or the highway” kifejezést használva (kb: megszoksz vagy megszöksz).

“A lányokat tehát meg kellett győzni, de amint elhitték, hogy az általam kijelölt irány a helyes, úgy odatették magukat a munkában, hogy öröm volt nézni. Elképedve néztem, milyen energiákat mozgósítanak a csapat, illetve a feljutás érdekében, és nagyon boldoggá tett, hogy nem csak kedves embereket, hanem nagyszerű szellemű sportembereket irányíthattam.”

A kapitány bevallotta, nem biztos, hogy az alábbiban igaza van, de volt egy megfigyelése, amit megosztott velünk. “Azt vettem észre, hogy a lányok sokkal szélsőségesebbek. Ezalatt nemcsak azt értem, hogy amikor jók, akkor nagyon jók, amikor pedig rosszak, akkor tényleg nagyon mélyre tudnak menni, hanem azt is, hogy a végletek között sokkal gyorsabban képesek váltogatni, mint a fiúk.”

Kiaknázni, ami a csapatban van

Cortina hangsúlyozta, fiatal csapata az óriási siker ellenére még csapatként és egyénileg is az útja elején jár. A kapitány szerint az első lépéseket megtették, de akkora potenciál van a játékosokban, hogy bűn lenne, ha megrekedne a fejlődésük.

“Az első, és egyben legnagyobb lépés az volt, hogy mindenki megérezte, a csapat a fontos, nem az egyén, és végül mindenki MI-ben gondolkodott ÉN helyett. Az emberek talán nem is gondolják, milyen bitang nehéz az egóról lemondani, de ezek a lányok zokszó nélkül megtették.”

A fejlődés nem állhat megA fejlődés nem állhat meg Fotó: MTI

“A munkabírás és a fejlődés vágya két nagyon fontos szegmens, és ezt bizonyította is a csapatom. Nemcsak hajlandóak voltak az általam elképzelt védekezési formációk elsajátítására, de óriási energiákat fektettek a gyakorlatba ültetésébe. Azt pedig láthattuk, hogy ügyesek a koronggal, bátrak, ha támadásba indulnak, és megvan bennük a sikerhez elengedhetetlenül szükséges magabiztosság is.

“A fejlődés nem állhat meg! Azért kell dolgoznunk, hogy taktikailag, technikailag és csapatként is folyamatosan fejlődjön a csapatunk. Szerencsére tényleg minden adott hozzá, hogy így legyen, és talán elhiszik nekem, hogy ha ez így lesz, akkor még nagyon sok örömöt fog nekünk szerezni ez a fantasztikus csapat” - tette hozzá Cortina.

Hozzászólások