NFL - A védelem ismét győzelemre vezetheti a Seattle-t
A védelem ismét győzelemre vezetheti a Seattle-t
Fotó: Europress/AFP

A védelem ismét győzelemre vezetheti a Seattle-t

Németh DánielNémeth Dániel
2017/09/07 13:28

Pár évvel ezelőtt még simán rávágtuk volna, hogy az NFC West a legkeményebb csoport az NFL-ben, mostanra azonban kezd egyértelművé válni a Seattle Seahawks fölénye ebben a divízióban. A Pete Carroll főedző kezei alatt ligaelitté erősödő védelem ugyan változott az évek során, de lendületükből mit sem veszítve, továbbra is a bajnokság legerősebb egységei közé tartoznak. A tökéletestől a Seattle is messze van, de a labda mindkét oldalán problémákkal küszködő Arizona Cardinals, a támadósorát kétségbeesetten élesztgető Los Angeles Rams és az új rezsim kezei alatt újjáépülő San Francisco 49ers jelenleg nem tűnik életképes kihívónak.

Seattle Seahawks - A siker kulcsa, hogy ne verjék agyon Wilsont

A Seahawks az utóbbi években egyébként sem a támadófaláról volt híres, Russell Wilson ugyanis éves szinten átlagban kb. 40 sacket nyelt be. Tette mindezt úgy, hogy nála bravúrosabban menekülő játékosa nincs a ligának, így a támadófal botrányos teljesítményét még kozmetikázta is valamelyest képességeivel. Előző szezonban már látszódtak a jelei annak, hogy ezt hosszú távon nem lehet így folytatni, az irányító ugyanis az év nagy részében sérülésekkel bajlódott, emiatt teljesítménye is visszaesett az előző évekhez képest.

Nagyobb gond, hogy a csapat védjegyévé váló erős futójátéknak nyoma sem volt, árulkodó adat, hogy a legjobb játékosuk az idény közben kivágott, öt szezon alatt négy csapatot elfogyasztó Christine Michael volt. Ebben az is nagy szerepet játszott, hogy a csapat első számú futója, Thomas Rawls (ismét) megsérült, és a tavaly draftolt C.J. Prosise sem bírta sokáig. A poszt bővítése tehát prioritást élvezett, ennek megfelelően leigazolták az évek óta súlyproblémákkal küzdő, de alapvetően első körös tehetséget, Eddie Lacy-t. Az egészségi állapotával ugyan neki is voltak gondjai, de ha visszatalál két évvel ezelőtti formájához, jelentős javulást hozhat a Seattle támadósorának.

A csapat igazi erősségének (Wilson zsenialitása mellett) továbbra is a védelem számít, ahol most a front seven tűnik megállíthatatlannak. Ez az egység eddig sem volt rossz Michael Bennett-tel, de a drafton Malik McDowell (ő nem futball sérülés miatt sérültlistán van) és Nazair Jonest is ide választották (előbbi az irányítókat, utóbbi a futókat riogathatja), de egy második körös pickért cserébe baráti áron megszerezték a Jetstől Sheldon Richardsont, aki évek óta elit szinten teljesít a védőfalban.

Ne feledkezzünk meg természetesen a legion of boom néven emlegetett secondary megmaradt tagjairól sem, a hírek szerint Earl Thomas, Kam Chancellor és Richard Sherman is egészségesen várja a szezont, ez pedig semmi jót nem jelent az ellenfelek passzjátékára nézve. A nagy kérdést a Sherman túloldalán játszó cornerback személye jelenti, Jeremy Lane játéka ugyanis finoman szólva sem volt meggyőző az utóbbi években, de talán a harmadik körben draftolt Shaquill Griffin megoldást jelenthet ezen a téren is.

Arizona Cardinals - Az utolsó állomás Palmer karrierjében?

Egy évvel ezelőtt ilyenkor még arról beszéltek külföldi szakértők is, hogy a folyamatosan fejlődő, és hiányposztjait feltöltő Arizona Cardinals odaérhet a legjobb csapatok közé, és a Super Bowlért fognak versenyezni. Ehhez képes totális összeomlás produkált a csapat, végül negatív mérleggel (7-8-1) zárták az évet, annak ellenére is, hogy a running back David Johnson egész évben MVP-formában játszott. Tőle idén is hasonló teljesítmény várható, a csapat többi része azonban nem erősödött érdemben, ráadásul elveszítettek néhány fontos kulcsjátékost is.

Különösen a védelem sínylette meg a szabadügynök piacot, innen négy játékos is távozott abból a hatból, akik a legtöbb időt töltötték a pályán, név szerint Calais Campbell, Kevin Minter, Tony Jefferson és D.J. Swearinger. Ebből kifolyólag aligha csodálkoztak sokan, hogy a draft első két választásával a védelmet próbálták erősíteni, két sokoldalú játékost választottak, Haason Reddick linebackert és Budda Baker safety-t. A pintyeknél abban is bízhatnak, hogy az első körben választott, de tavalyi éve alapján méretes bustnak tűnő, de az előszezonban biztatóan teljesítő Robert Nkemdiche végre a tehetségének megfelelően játszik, és betölti a Campbell keltette űrt a védőfalban.

Nincs minden rendben a támadóknál sem, ahol - elsősorban a passzblokkolásban gyengélkedő falnak köszönhetően (egy év alatt megduplázódott a sackek száma) - jelentősen visszaesett a csapat passzjátéka. Ez az irányító Carson Palmer teljesítményén is érződött, aki a 2015-ös MVP-közeli szezonját követően szenvedett a pocsék támadósorban, és idény végén még a visszavonuláson is elgondolkozott. Egy évet végül bevállalt, és az előszezonban biztatóbbnak tűnt a Cardinals támadósora, de talán a 2015-ös szezonhoz hasonló teljesítményt már nem érdemes várni tőlük.

Az elkapók helyzete sem tűnik megnyugtatónak, a veterán Larry Fitzgeraldot leszámítva egyik játékos sem mutatott kiegyensúlyozott teljesítményt, így ha ők nem javulnak jelentősen, akkor 2017-ben is szenvedés vár a Cardinals irányítójára.

Los Angeles Rams - Minden idők legfiatalabb főedzőjével mentenék meg a reménytelennek tűnő irányítót

Az All or nothing címen futó dokusorozatnak köszönhetően egészen közelről láthatták a nézők hogyan végződött kudarccal a Los Angeles Rams tavalyi szezonja. Az idényt egyébként pozitívan kezdő csapat (három győzelem, egy vereség) fokozatosan belekerült egy negatív spirálba, és az irányítócsere sem mentette meg Jeff Fisher vezetőedző állását, Jared Goff ugyanis épp annyira pocsék volt, mint az azóta Vikings-csereirányítójává avanzsált Case Keenum. Valljuk be: már az is csodának számított, hogy Fisher ennyi ideig maradhatott a csapat élén azok után, hogy sorban szállította a negatív, playoff-nélküli szezonokat.

Utódja, Sean McVay több szempontból is izgalmas választás. Egyfelől mindösszesen 30 éves, így ő az NFL történetének legfiatalabb főedzője, másfelől úgy tűnik, ezúttal végre jó döntést hoztak a franchise vezetői. McVay ugyanis Washingtonban kifejezetten izgalmas támadósort rakott össze koordinátorként, amihez ad némi pluszt az a tény is, hogy az ötödik körben draftolt Kirk Cousinsból potens játékost faragott az évek során. (Bár mintha Washingtonban ezt nem akarnák belátni.)

Röviden összefoglalva, McVay tökéletes választás lehet az első szezonjában gyengélkedő 1/1-es irányító, Jared Goff mellé. A fiatal tehetségnek nem volt könnyű dolga, egy olyan csapatban kellett volna maradandót alkotnia, amiben a pocsék támadófal miatt állandóan nyomás alatt játszott, a futójáték akadozott, és emellett a célpontok is maximum - erős jóindulattal - középszerűnek nevezhetőek. Az offseason egyik legfontosabb feladata ezeknek a hiányposztoknak a megoldása volt.

A támadófalba két veteránt is igazoltak, így a Bengals elnyűhetetlen tackle-jét, Andrew Whitworth-t, valamint a Vikings korábbi elit centerét John Sullivant. A tavalyi botrányos falhoz képest mindketten előrelépést jelenthetnek. Goff célpontokat is kapott, az újonc Cooper Kupp már az előszezonban nagyon ígéretes volt, de nagy reményeket fűznek a tight end Gerald Everett játékához is. A legnagyobb erősítés azonban, Sammy Watkins szerződtetése lehet, akiért egy második körös picket adtak a Buffalónak. Watkins képességeket tekintve a liga első feléhez tartozik, de sérülékenysége miatt nagyon inkonzisztens volt.

Az offense-nél egyértelműen vannak fejlődésre utaló jelek, a védelemben azonban a Denverben zseniális védelmet építő Wade Philips érkezése ellenére is akadnak kérdőjelek. A legnagyobb aggodalmat a csapat legjobbjának tartott Aaron Donald holdoutja jelenti, aki addig nem hajlandó játszani, amíg meg nem kapja új szerződését. A klasszis védőt ugyanis a Rams még két évig olcsón a csapatnál tarthatja, közben viszont a játékos piaci fizetése az egeket verdesi (17-18 millió dollár). Mindkét fél motivációja érthető, de igazából senkinek nem jó a helyzet: Donald minden kihagyott nappal pénzt veszít, a Rams pedig a legjobb játékosát kénytelen nélkülözni egy olyan szezonban, amikor azt is bizonyítaniuk kellene, hogy ők Los Angeles legizgalmasabb csapata.

San Francisco 49ers - Még egy franchise, ahol egyelőre a főedző személye a legérdekesebb

A maga 37 évével Kyle Shanahan sem tartozik a veterán edzők közé, ráadásul pályafutása során most először kapott főedzői állást. San Franciscóban nagy reményeket fűznek az elsősorban kreatív támadósorairól ismert szakemberhez, aki többek között a tavaly parádés szezont záró Atlanta Falconsnál hívta fel magára a figyelmet. (Azt persze csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a Super Bowlban néhányszor túlzottan is agresszív hívásokat választott, amivel ő is hozzájárult ahhoz, hogy a Patriots megfordítsa a mérkőzést.)

San Franciscóban megkapja a lehetőséget, hogy teljes mértékben saját képére formálja a csapatot, a 49ers ugyanis sok más csapathoz hasonlóan belekezdett az újjáépítésbe. A lépések egyikeként kirúgták például Trent Baalke general managert, helyét a Buccaneers, a Broncos és a Patriots korábbi safety-je, John Lynch vette át. Az új GM nem is végzett rossz munkát, igaz egy olyan csapatnál, ahol hemzsegnek a hiányposztok, nehéz is rosszul választani. (Nem mindenki lehet Cleveland Browns, ugyebár...)

Az mindenesetre bölcs döntésnek tűnik, hogy nem irányítót választottak (bár a Bears nagyon tartott ettől, fel sem merült náluk), mivel a következő QB-class szakértők szerint sokkal tehetségesebb lesz az idei felhozatalnál. Helyettük az első napon behúztak két remek játékost a védelembe: Solomon Thomas elsősorban a passzsiettetésben lesz hasznos, míg Reuben Fostert korszakos tehetségnek tartják linebacker poszton, őt egyedül a sérülései miatt nem választották ki sokkal magasabb helyen. Amennyiben egyben tudják tartani, a franchise meghatározó arca lehet.

Ami a támadókat illeti, a tehetséges, de pályán kívüli botrányai miatt kétes megítélésű Joe Williams akár kezdő is lehet a futóknál (egyelőre ettől messze van), míg az irányítóknál az újonc CJ Beathard és a korábban Shanahan kezei alatt dolgozó Brian Hoyer küzdenek a kezdőért. Szezon elején biztosan utóbbi lesz a kezdő, de ha nagyon nem megy a csapatnak, ne csodálkozzunk ha a kifejezetten Shanahan kérésére draftolt fiatal QB-t is láthatjuk majd néhány meccs erejéig.

NFC East

Megismételné tavalyi szezonját "Amerika csapata" | Hosszabbítás

Az NFC South és talán az AFC West mellett az NFC East harmadik olyan kvartett, amely lényegében teljesen kiszámíthatatlannak, majdhogynem négyesélyesnek tűnik. A tavaly remek szezont futó Dallas Cowboys lenne természetesen alapesetben a favorit, csakhogy Ezekiel Elliott hat meccses eltiltása komoly kihatással lehet az erőviszonyok alakulására... Dallas Cowboys - Megy Elliott nélkül is?

További beharangozóink:

NFC North – Idén is Aaron Rodgers lenne észak királya az NFC trónjáért folytatott harcban 

NFC South – Mi lesz a legkiszámíthatatlanabb NFL-csoportban?

Beharangozóink az AFC csoportjairól:

AFC North – Lesz-e kihívója a Pittsburgh Steelersnek?

AFC South – A Tennessee Titans lenyomhatja a Houston Texanst AFC West – Komoly csata várható az NFL legizgalmasabb csoportjában AFC East – New England Patriots: címvédésre fel!

Ki nyeri a csoportot szerintünk?

Rév Dániel: Seahawks. Ha Palmer csúcsformában játszik, lehet a Cardinals, de inkább nem.

Jaeger Ákos: Seahawks. A Rams és a 49ers még nincs a másik két csapat szintjén, a Cardinals pedig az idősödő Palmer miatt fog lemaradni a csoportelsőségről.

Szántó Petra: Seahawks. A Seahawks nyer, hogy majd a főcsoportdöntőben elverje őket a Packers. :)

Lasányi Csaba: Seahawks. Ha csak Arizonában nem tesznek csodát Palmerrel, a Pats mellett nálam ez lenne a második lock.

Németh Dániel: Seahawks. Az Arizona nem lesz annyira rossz, mint tavaly, de inkább a wilc card helyekért küzdenek majd, a többiek még attól is távol lesznek.

Hozzászólások