NBA - NCAA kedvcsináló II.
NCAA kedvcsináló II.

NCAA kedvcsináló II.

HosszabbitásHosszabbitás
2014/11/16 22:49

Az első részben tömören leírtam az egyetemi kosárlabda legfontosabb tudnivalóit. Miután mindenki lefektette az alapokat, jöjjön a lényeg, azaz az idei szezon legfontosabb csapatainak rövid ismertetése.

Connecticut Huskies

Bryant v Connecticut

Noha az idei szezon nem egyértelmű esélyesei, a felsorolást nem kezdhetem mással, mint a címvédő UConn-nal.

Az elmúlt négy évben két bajnoki címet is bezsebelő Huskies mindig is sztár hátvédjairól volt híres, elég csak Ray Allenre, Rip Hamiltonra, Kemba Walkerre vagy épp az idei drafton elkelő Shabazz Napierre gondolni. Nincs ez idén sem másképp, a Huskies idén is a kisemberektől várja a megváltást, s noha Napier karizmáját és a meccsek végén tanúsított hősiességét nehéz pótolni, Ryan Boatrightnál jobb embert nehéz találni a feladatra. Boatrighthoz az NBA-ben színes karriert befutó, jelenleg segédedzőként dolgozó Sam Cassell fia (Sam Cassell Jr.), valamint az NC State-ben olykor vezérszerephez jutó Rodney Purvis csatlakozik, a hátvédtrió pedig folyamatos betörésekre építve próbálkozhat a címvédéssel.

Kentucky Wildcats

Grand Canyon v Kentucky

A tavalyi döntőben alulmaradó Wildcats egyértelműen az ország legmélyebb és legtehetségesebb keretével rendelkezik.

Noha Julius Randle rögtön az NBA-t választotta első éve után (és törte is el lábát első profi meccsén), a Wildcats nemcsak a tavalyi magot hozza majdnem teljesen vissza, de új, tehetségtől felrobbanó elsőévesekkel erősített. Jelenlegi állás szerint legalább 7 olyan játékosa van John Calipari mesternek, akiket nagy valószínűséggel NBA parkettán is láthatunk a közeljövőben. A Harrison-fivérek (Aaron és Andrew) továbbra is a motorjai a csapatnak, a palánkok alatt pedig Willie Cauley-Stein és Dakari Johnson mellett a középiskolából halászott Karl-Anthony Towns takaríthat, akire már most odafigyelnek az NBA felderítői, hiszen egyelőre minden szakértő a nyári draft top5-jébe várja.

A probléma ennyi tehetséggel (nem említettem még Alex Poythresst, Marcus Lee-t vagy Trey Lylest), hogy egyszerre csak öt játékos lehet a pályán. A megoldás az ún. "platoon" séma lesz, miszerint nagyjából az összes játékos ugyanannyi játékidőt tölt majd a pályán (20-24 perc). Ez természetesen nagyon jól hangzik, ám a modern kosárlabda érában nem igazán találkoztunk még az elgondolással. Meglátjuk, hogy Coach Calnak mennyire sikerül tartani ezt egy szezonon keresztül.

Kansas Jayhawks

Kansas v Baylor

A tavalyi Jayhawksból két játékos is a draft első három helyén kelt el (Andrew Wiggins és Joel Embiid), ám a nyáron Bill Self alakulata sem maradt ki a tehetség beinjekciózásából. A már tavaly is szárnyát bontogató Wayne Selden idén végre kiteljesedhet, rajta érződött a legjobban az önbizalomhiány. Noha a szezon elején valószínűleg Perry Ellis és Frank Mason jut még vezérszerephez, nem feledkezhetünk meg a Jayhawks recruiting osztályáról. Hátvédnak a már most elég agilisnak tűnő Devonte Graham érkezett, a csatárposztokon pedig Cliff Alexander és Kelly Oubre bizonyíthat, akiket az NBA draftot váróknak mindenképpen érdemes figyelni - noha utóbbi játékosok valószínűleg csak szép lassan kapnak szerepet a rotációban.

Alexandernél érdemes megjegyezni, hogy az Illionis egyetem szurkolók szívét ripityomra törte a nyáron, mikor a sajtótájékoztatón először az ő sapkájukat emelte fel viccből, hogy aztán a Kansast válassza. Ouch.

Arizona Wildcats

University of Arizona McDonald's Red-Blue Game

A sivatagi vadmacskák minden évben veszélyesek a titulusra, ám idén ez talán hatványozottan igaz. Noha Aaron Gordon one-and-done volt az egyetemen, a csapat teljes magja megmaradt. Randae Hollis-Jefferson véleményem szerint az egyik legjobb idényt fogja futni az egyetemi csatárok közt, a sérülésből visszatérő Brandon Ashley szellemi vezére lehet a csapatnak, a freshman Stanley Johnson pedig pont az a nehéztüzér, akire szüksége lett volna tavaly Sean Millernek.

Abban biztosak lehetünk, hogy bármely együttesnek kemény dió lesz az Arizona védelmének feltörése, a Pac12 konferencián pedig akár veretlenül menetelhet át az Arizona, ha épp minden klappol majd nekik. Szerény véleményem szerint tavaly is Ashley sérülése gátolta csak meg őket a bajnokság megnyerésétől, idén remélhetőleg nem kerülnek ugyanebbe a szomorú helyzetbe.

Duke Blue Devils

Fairfield v Duke

Mint eddig a felsorolásban szereplő összes csapat, a Duke is elvesztett egy fontos láncszemet a profik közé, hiszen Jabari Parker már a Milwaukee Bucks játékosa. A vérfrissítés viszont itt se maradt el, Justise Winslow első éves létére is a kiforrottság jeleit csillogtatja, Jahlil Okafor pedig eddig a jövő évi NBA draft konszenzus 1/1-se. Aki az évek, évtizedek alatt megszokott fehér tripladobókat és (elnézést a kifejezéséért) puhapöcsösséget vár a Duke-tól, az könnyen pozitívan csalódhat, hiszen Coach K alakulata egy atletikus, látványosan működő támadógépezetet visz idén a pályára. Az első két meccsükön 100 pont fölött teljesített a Blue Devils, mely küldetés egyetemi szinten ellenféltől függetlenül is ritka számba megy.

A tavalyi első körös kiesésen mindenképpen javítani fognak, ha pedig a szezon végén ők vághatják le a hálót, az senkit ne érjen meglepetésként.

Néhány csapat még, akik megemlítést érdemelnek:

A VCU Rams az egész ország legelszántabb védelmével rendelkezik idén is, Briante Webernek 90 labdaszerzésre van szüksége, hogy egyetemi rekordot állítson be. Fejtörést fog okozni a Syracuse Orange és Jim Boeheim mester  zónája is a csapatoknak, noha idén talán rövidebb paddal lesz majd kénytelen operálni a szemüveges maestro. A "jómunkásembereiről" híres Wisconsin Badgers idén is szeretne borsot törni az orrok alá, a Frank Kaminsky és Sam Dekker vezette csapat gyakorlatilag megverhetetlennek bizonyult az elmúlt években a Kohl Centerben, ez pedig borítékolhatóan idén sem változik majd. Az elmúlt évek meglepetéscsapatának kikiáltott Wichita St. Shockers ugyan elvesztette Cleanthony Early-t, ám idén sem lehet őket alulértékelni. Figyeljünk oda a Pac12-ben vitézkedő, az Arizona legnagyobb ellenlábasaként ismert UCLA Bruinsra, ha más nem, akkor Golomán György játéka miatt. Ha pedig véletlenül a Michigan Wolverines, a Michigan St. Spartans, a Florida Gators, a Virginia Cavaliers vagy épp a Texas Longhorns fut be végül, az csak azt a teóriát bizonyítja, hogy elképesztően megjósolhatatlan és élvezetes szezon előtt állunk.

Jó szurkolást kívánok mindenkinek!

(Fotók: Europress/Getty)

Kun Zsolt twitter

Hozzászólások