NBA - Fab Five – a sosemvolt csapat, amely előbb történelmet írt, majd őket írták ki a történelemből
Fab Five – a sosemvolt csapat, amely előbb történelmet írt, majd őket írták ki a történelemből
Fotó: Europress/AFP

Fab Five – a sosemvolt csapat, amely előbb történelmet írt, majd őket írták ki a történelemből

Farkasvölgyi GáborFarkasvölgyi Gábor
2020/04/16 15:00

Az amerikai egyetemi kosárlabda bajnokság történetében sok legendás csapatot tartanak számon. Van közöttük azonban egy, amelyet szinte mindenki minden idők talán legjobbjaként emleget. Ez nem más, mint a Michigan Egyetem Fab Five-ként elhíresült csapata, amely 1992-ben az NCAA történetében elsőként és azóta is egyedüliként csupa elsőévessel a kezdőötösében egészen a döntőig menetelt, majd 93-ban ismét fináléba jutott. De ugyanez a Fab Five volt az a csapat is, amelyhez az NCAA történetének máig legnagyobb botránya köthető, amelynek következményeként egy tollvonással írták ki őket a történelemből. A Fab Five tagjai igazi sztárok voltak, 18 évesen nem csak a játékukkal, de még az öltözködésükkel is divatot teremtettek, egy egész ország rajongott értük, még az NBA-re is hatással voltak. A történetük azonban dicstelen véget ért, a csapat létezéséről kis túlzással mára csak a visszaemlékezések, a legendák és a youtube videók maradtak. 

Az amerikai egyetemi kosárlabda-bajnokság 1991-1992-es szezonját nagyon várták a Michigan University háza táján. Ebben az idényben mutatkozott be ugyanis a Wolverines csapatában az az öt fiatalember, akikről akkor még senki sem tudta, legfeljebb csak remélte, hogy történelmet írhatnak az egyetem színeiben. Chris Webber, Jalen Rose, Juwan Howard, Jimmy King és Ray Jackson, másnéven a Fab Five. 1991-et írunk, két év telt csak el a Glen Rice fémjelezte ’88-89-es bajnokcsapat sikere óta, ám Michiganben újra ki voltak éhezve a sikerre. A Detroitból, Chicagóból és Texasból összetoborzott ötöstől sokat várt az edzői stáb, ám azt maguk sem gondolták volna, hogy az öt siheder rekordidő alatt ír majd történelmet és rengeti majd meg nem csak az NCAA-t, de kis túlzással egész Amerikát. 

Elsőévesként teremtettek divatot és írtak történelmet, ők lettek a Fab Five 

Chris Webber és Jalen Rose volt a két detroiti – ők 12 évesen játszottak is egymással egy tornán – Juwan Howard Chicagóból – Webber vele is találkozott 16 évesen egy Nike táborban -, míg King és Jackson Texasból érkeztek. A legnagyobb figyelem az elit környezetből, magán középiskolából érkező Webbert övezte, az összes nagy egyetem meg akarta szerezni, nem csoda, hetedikes korában már hatalmas zsákolásokkal vétette észre magát. Rose jóval szerényebb körülmények között nőtt fel, mint Webber, apja a szintén NBA-karriert befutó (a ’67-es draft 1/1-ese) Jimmy Walker még a kis Jalen megszületése előtt elhagyta a családot és bár telefonon többször beszélt fiával, a két férfi sohasem találkozott egymással. Juwan Howard Chicagóban látta meg a napvilágot, Rose-hoz hasonlóan szintén szegény családba érkezett, anyja 17 éves volt csupán, amikor megszülte. Howardot nagyanyja nevelte, az ő szigorának köszönhető, hogy a kölyök Howardot elkerülték az utcai balhék és inkább a kosárlabdára koncentrálhatott. Ennek meg is lett az eredménye, érte is versengtek az egyetemek. Jimmy King Dallas mellől, Planóból érkezett és őt is a legjobb középiskolás játékosok között jegyezték, ahogy a San Antonióból származó Ray Jacksont is.  

A ’91-92-es szezon 1991. december 2-án vette kezdetét és az öt újonc közül mindegyik lehetőséget kapott már az első mérkőzésen a Detroit University elleni idénynyitón. Az első alkalomra, amikor már mind az öten együtt is játszottak az Eastern Michigan elleni találkozón került sor, 1992. február 2-án, majd a Notre Dame Egyetem elleni összecsapáson már a kezdőötöst is az öt elsőéves alkotta. A kohézió az első pillanattól kezdve megvolt a fiúk között és az eredmények sem maradtak el. 

Webberék ugyanakkor nem pusztán a játékukkal tűntek ki a többi csapat közül. Divatot teremtettek. De nem feltétlen az egyaránt kopaszra borotvált hajukkal, bár akkoriban az sem számított hétköznapinak. Ahogy nem volt mindennapos a hosszú és bő szabású nadrágjuk sem, ám nem ezekkel alakították át egycsapásra az akkori divatot.

A fekete zokni, fekete cipő kombináció, amely megbolondította egész Amerikát 

Ha nem a haj és nem a nadrág, akkor ugyan mi? Első blikkre ma már persze semmiségnek tűnik, ám akkor még egyszerre számított polgárpukkasztónak és hivalkodónak a fekete zokni, fekete cipő kombináció. Ez volt az, amiért bolondult egész Amerika és ez volt az a stílusirányzat, amely olyan később korszakos játékosokat is megbabonázott, mint Chauncey Billups vagy akár LeBron James. A stílusra aztán még rá is tettek egy lapáttal azzal, hogy felvettek egy enyhe rosszfiú szerepet is, tökéletesen passzoltak az elképesztő tempóban terjedő és óriási divattá váló hip-hop kultúrával. Egész Amerika meg volt értük kergülve. Az öt újonc dominálta a bajnokságot, ám ezzel párhuzamosan kulturálisan is átformálták az NCAA-t, sőt több gazdasági szakember a mai napig úgy gondolja, hogy az NBA-re is hatással voltak. Nevet is kaptak, és bár önmagukat Five Times-nak akarták nevezni, amely 5X-ként leírva volt inkább sokatmondóbb a fekete polgárjogi harcos, Malcolm X-re emlékeztetve, végül a Fab Five név ragadt rajtuk. Mesés Ötös, körülbelül így lehetne lefordítani szó szerint és bár magyarul kicsit sután hangzik, az öt fiatal valóban mesés produkciót nyújtott már rögtön az első évben.  

Ehhez kellett persze az edző, Steve Fisher is. Gondoljunk csak bele, ölébe hullott öt siheder, öt zabolázatlan tehetség, akik rövid időn belül elképesztően népszerűvé váltak ráadásul még eredményesek is voltak. De Fisher okos volt, jó pedagógusnak bizonyult. Minimális kontrollt gyakorolt csak a fiúkon, nem mondta meg, hogy mit hordjanak, hogy milyen zenét hallgassanak, hogy milyen frizurát vágassanak maguknak, csak az számított neki, hogy a pályán teljesítsenek. Ott pedig teljesítettek, de még hogy! Behozták az arénákba az addig csak a tereken látott stílust, hatalmas zsákolások, alley-oop-ok, „no look” passzok és persze az elmaradhatatlan trash talk ami leginkább jellemezte a játékukat. Na meg az, hogy látványosan élvezték, amit műveltek. Ki ne élvezte volna, meg volt őrülve értük mindenki.

Már első évükben történelmet írtak, bejutottak a bajnoki döntőbe, ráadásul úgy, hogy a fináléig vezető úton az akkor jóval esélyesebbnek számító Ohio State-et is legyőzték, ahol az a Jim Jackson játszott, akit az egyik legjobb egyetemi játékosnak tartottak a szakértők.  A döntőben a Mike Krzyzewski vezette Duke várt rájuk. Az a Duke, amely Christian Laettnerrel és Grant Hillel állt fel. A Michigan kikapott, ám igazából ezt a vereséget nem kellett megmagyarázni, ezért nem kellett szégyenkezniük Webberéknek, jóllehet azért nagyon fájt a vereség. Még Krzyzewski is elismerte a teljesítményüket, jóllehet kiemelte, hogy ezt a játékot általában egy csapat nyeri, a csapatot pedig nem öt, hanem tizenkét játékos alkotja.

Újabb döntő, újabb vereség, a Fab Five szétesik

A ’93-as fináléban a North Carolina várt a Michiganre. Ezúttal már a Wolverines számított favoritnak, a Tar Heels csapatát messze nem alkották olyan egyéniségek, mint mondjuk az előző évben ellenfél Duke-ét. Eric Montross és George Lynch persze kiváló játékosok voltak, ám Webberéktől joggal várhatta már mindenki, hogy ezúttal csúcsra jutnak. Győzniük azonban most sem sikerült, ráadásul a siker egy banális dolgon úszott el. A találkozó vége felé, amikor már csak pár perc volt hátra Montrossék két ponttal vezettek. A Michigan támadását Webber vezette fel. Egy kétszerindulást nem is vettek nála észre, ám amikor a félpályát átlépte időt kért. Az elgondolás nem volt rossz, a gond csak az volt, hogy nem volt már időkérése Webberéknek. A meccs ezzel elúszott, a Michigan technikait kapott, a Tar Heels így büntetőzhetett és végül megnyerte a 93-as bajnokságot. 

Webber összetört, úgy kísérték le a pályáról. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy az volt az a mérkőzés, amelyen utoljára játszott együtt a Fab Five, azt pedig főleg nem, hogy évekkel később Webberék és az egyetem neve az NCAA történetének legnagyobb botrányával lesz összeköthető. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az elvesztett döntő után pár hónappal Chris Webber bejelentette, hogy jelentkezik a 93-as draftra és profinak áll. 1/1-esként az Orlando választotta ki, ám elcserélte még azon nyomban a Golden State Warriorshoz. Webber az év újonca lett, az NBA (is) a lábai előtt hevert.  A Fab Five-ból Jalen Rose és Juwan Howard maradtak még egy évet az egyetemen, Jimmy King és Ray Jackson maradtak mind a négyre. Utóbbi amúgy az egyetlen a Fab Five tagjai közül, akinek nem jött össze az NBA karrier. Egy későbbi interjúban Jackson elmondta, hogy nehezen dolgozta fel azt, hogy míg a társainak sikerült a nagy álom, addig ő nem kellett egy NBA csapatnak sem, ám később megbékélt a sorsával. 

A Fab Five vezérét, a nagyszájú Jalen Rose-t, aki számos rekordot átírt a Michigan színeiben, 13. választottként a Denver vitte el, míg Howard a Washington – akkor még Bullets – játékosa lett 1/5-ösként. Jimmy King egy évvel később érkezett a ligába, a második kör 35. kiválasztottjaként Torontóban kötött ki és bár így neki is összejött az NBA karrier, az nem tartott sokáig. Webber, Rose és Howard közben egyre jobb játékosokká váltak, ám a háttérben ekkor már gyülekeztek a viharfelhők.

Egy autóbaleset, amely mindent megváltoztatott  

1996-ban egy bizonyos Mateen Cleaves látogatott el a Michigan University kampuszára. A játékost hatalmas tehetségként tartották számon, versengtek érte az egyetemek. Cleaves látogatása nem sikerült jól, ugyanis a kampuszon belül autóbalesetet szenvedett. A fiatal játékos balesetét elkezdték vizsgálni ám a vizsgálatból rövid időn belül nyomozás lett, a nyomozásba pedig az FBI is beszállt. Egy ártalmatlannak tűnő autóbaleset, amely az NCAA történetének legnagyobb botrányához vezetett. Kiderült ugyanis, hogy Cleaves és a Michigan University között már régóta volt kapcsolat, sőt támogatást is kapott. Ez persze a szabályokkal ellentétes, az NCAA ugyanis tiltja az anyagi ellenszolgáltatást, az egyetemi sportolók nem fogadhatnak el semmilyen anyagi természetű támogatást. Cleaves végül a Wolverines ősi riválisánál, a Michigan State University-nél kötött ki, ám a nyomozás tovább folytatódott és csontvázak egész sora került elő a szekrényből. 

Az FBI bevonásával zajló nyomozások során kiderült, hogy a kétes hírű Eddie L. Martin egyfajta szponzorként legyeskedett a csapat körül és éveken át pénzelte a kosarasokat. Chris Webberrel például már jóval az egyetemi évek előtt felvette a kapcsolatot és később bebizonyosodott, hogy több százezer dollárral támogatta már általános iskolás (!) évei óta. De a nyomozás különféle pénzmosásokkal, fogadási és adócsalásokkal és több más kisebb nagyobb bűncselekményekkel kapcsolatban is talált bizonyítékokat. Az 1996-ban kezdődő nyomozás a 2000-es évek elejére vádemelésig jutott. Közben Steve Fisher edzőt ’97-ben kirúgták, mondván tudott a háttérben zajló dolgokról. Webbernek, Rose-nak és három másik Michigan-játékosnak az esküdtszék (Grand Jury, vádzsűri) előtt kellett megjelennie. Az hamarjában kiderült, hogy Jalen Rose nem kapott, vagy nem fogadott el pénzt Martinéktól. Webber szintén ezt állította, ám a nyomozás végül kiderítette, hogy ez nem így volt. Chris Webber hazudott az esküdtszéknek, majd később, amikor felvilágosították, hogy akár börtönbüntetést is kaphat a hatóságok félrevezetéséért módosította vallomását. A büntetés így sem maradt el, jóllehet Webber olcsón megúszta, az NBA-től is csak kisebb büntetést kapott. Ami pedig Martint illeti, ő szívrohamban meghalt, mielőtt Webberrel együtt meghallgathatták volna az ügyben.

Viszont az NCAA komolyan fellépett. Az egyetem, hogy mentse a menthetőt természetesen együttműködött az NCAA-vel, ám sokan úgy vélik kizárt dolog, hogy a vezetőség ne tudott volna arról, hogy mi zajlik a kosárlabda csapat körül. Mindenesetre a Michigan University-t megfosztották a Webberékkel elért sikerektől, törölték az egyetem eredményeit, a mérkőzések mintha nem is lettek voltak, eltűntek a jegyzőkönyvekből. Az egyetem visszalépett a 2002-2003-as bajnokság rájátszásától, próbaidőre helyezte a kosárlabda programját, jóllehet az általuk felajánlott kétéves időszakot az NCAA megduplázta, valamint kötelezte az egyetemet, hogy 2012-ig határolódjon el botrányban résztvevő játékosoktól, Webbertől 2013-ig, valamint fizesse vissza azokat a pénzdíjakat, amelyeket a győzelmekért, a bajnokságban elért sikerekért kaptak. A játékosok egyéni címeit is elvették, legalábbis a statisztikák már nem jegyzik azokat hivatalosan.

A botrány után a Michigan University egyszerűen megtagadta a Fab Five tagjait. Webber nevét kihúzták a rekordokat jegyző listákról, a Crisler Arénában pedig levették a divízió győzelmekért kapott drapériákat a stadion plafonjáról. Később Rose-t és Howardot, valamint azokat a játékosokat, akik bizonyítottan nem kompromittálódtak rehabilitálták, ám Webber például csak úgy léphetett be a Crisler Arénába, ha jegyet vett, mint minden más hétköznapi szurkoló. 

A botrány éket vert a Fab Five tagjai közé is. Webber és Rose elhidegültek egymástól, sokáig nem is beszéltek egymással egyáltalán. A jég mostanság kezdett el olvadni közöttük, ebben nagy szerepe van annak, hogy Juwan Howard időközben a Michigan University csapatának edzője lett. Rose szerint Howard kinevezése mutatja igazán azt, hogy a Fab Five-ot végül nem tagadta meg Michigan. A Fab Five tagjai már azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy hosszú idő után ismét összeüljenek és tisztázzák a sérelmeket. 

Ami pedig a főszereplőket illeti, a Fab Five tagjai közül Juwan Howard tudott egyedül bajnoki címet szerezni, mégpedig a Miami Heat tagjaként 2012-ben, jóllehet perememberként. Jalen Rose 1999 és 2003 között az Indiana Pacers színeiben jegyezte karrierje legjobb időszakát, a legponterősebb játékosa volt a csapatnak abban az időszakban, a legendás Reggie Millerrel karöltve döntőig meneteltek. Chris Webber a Sacramento Kings színeiben töltötte el legjobb éveit a ligában, 2002-ben az azóta legendássá vált Kingsszel konferencia döntőt játszottak. A Mike Bibby, Doug Christie, Vlade Divac, Peja Stojakovic és Webber alkotta gárda azonban 4-3-ra kikapott a Kobe Bryant és Shaquille O’Neal fémjelezte Lakerstől. Érdekes, hogy a 2002-es Kings csapatában ott volt az a Mateen Cleaves is, akinek balesete végül is kirobbantotta az egész botrányt.

Nem ez volt az első és nem is az utolsó botránya az NCAA-nek, de talán ez szólt a legnagyobbat. A szervezet sokak szerint már akkor is velejéig korrupt volt és ez mára sem változott sokat. Jóllehet a Fab Five-ot kiradírozták az NCAA történelemkönyvéből, ám a Chris Webber, Jalen Rose, Juwan Howard, Jimmy King és Ray Jackson alkotta csapat történelmet írt és ezt senki sem veheti el tőlük. A Fab Five-nak helye van az egyetemi kosárlabdázás halhatatlanjai között és egyszer talán helyére is kerül majd. 

(A Fab Five történetét az ESPN is feldolgozta, az elkészült alkotás máig a csatorna egyik legnézettebb dokumentum-filmjének számít.)
Hozzászólások