MLB - Snapback #3: 2011, Game 162
Snapback #3: 2011, Game 162
Fotó: Europress/Getty

Snapback #3: 2011, Game 162


2016/08/06 10:39

A Baltimore Orioles, a Toronto Blue Jays és a Boston Red Sox csapatai 3 meccsen belül vannak egymáshoz képest az AL East élén. Ez a helyzet eszembe juttatta 2011-et, amikor is a baseball-történelem legizgalmasabb utolsó alapszakasz napját élhettük át.

Mivel egyik csapat sem nagyon akar hullámvölgybe kerülni, felmerül a gyanú, hogy a következő másfél hónapban hasonló szoros végjáték alakulhat ki, mint 2011-ben a Red Sox és a Tampa Bay Rays között (persze nem ugyanaz a forgatókönyv). Bill Simmons azóta legendássá lett cikkének segítségével idézem fel 2011. szeptember 28-át a Snapback-re keresztelt, (terveim szerint) a múltban történt érdekesebb eseményeket bemutató sorozatom 3. (igazából első) részében.

Kezdjünk bele!

90 perccel a Baltimore Orioles-Boston Red Sox mérkőzés kezdete előtt éppen a bolt pénztáránál álltam Los Angelesben, rajtam Tim Wakefield 49-es számú meze. A szezon háromféleképpen érhet véget: 1. a Red Sox bejut a 2011-es rájátszásba, 2. egy mindent eldöntő 163. meccset kell játszaniuk a Tampa Bay Rays ellen csütörtökön (2011. szeptember 29.), 3. a csapat a baseball-történelem legocsmányabb szeptemberi összeomlását produkálja. Hátulról egy érdes, idősebb női hang ütötte meg a fülemet: "Nyerni fogtok ma?"

Megfordultam. Amy Madigan volt az, aki Kevin Costner feleségét játszotta a Field of Dreams c. filmben.

"Igen." - mondtam - "Ma igen, de holnap? Ki tudja?"

"Ki a kezdődobó?" - kérdezte.

"Lester. Holnap...fogalmam sincs. Lehet épp Kevin Costner."

Viccesnek találta. Még 15 másodpercet csevegtünk, a következő fél órát pedig azzal töltöttem, hogy rájöjjek, jó ómen volt-e ez a találkozás? Amikor a csapatod szezonja éppen romokba dől, próbálsz mindenbe belekapaszkodni. Bármibe. Akármibe. Ray Kinsella felesége? Ez csak jó jel lehet.

A Field of Dreams egy film a reményről, kozmikus erőkről, lezáratlan kérdésekről és a végtelen hitről. A Red Sox két hete érte el ezt a pontot, az egy hónapja tartó összeomlás felénél, mikor továbbra is olyan kezdődobókat küldtek a dombra, mint Lackey, Wakefield vagy Weiland, miközben mindenki arra gondolt "Tényleg nincsenek jobb lehetőségeink?". Szürreális volt ez a hónap a szurkolók számára: a 2004 előtt belénkkódolt DNS miatt úgy reagáltunk, mint azokban az időkben (teljes pánik, lesújtottság, és minden ilyesmi); a 2007 óta megváltozott DNS azt mondta "Kétszer is bajnokok lettetek, ezt tartsd szem előtt, a baseball nem élet-halál kérdés, más csapatoknak még rosszabb a sorsuk". És ott volt még a sima szurkolói vérmérséklet: 6 hónapja egy olyan csapattal kelsz-fekszel, amely épp próbál arcba rúgni....keményen arcba rúgni. Elkerülhetetlen.

Elfogyott a Sox a 2011-es szezon végére

8 csapat (ugyanaznap a St. Louis Cardinals-Houston Astros és a Philadelphia Phillies-Atlanta Braves meccs is playoff helyről döntött), 4 meccs, két rájátszást jelentő hely. Lehet-e ennél jobb forgatókönyv az alapszakasz utolsó napján? Mire a meccs kezdési időpontjához értünk, már nem tudtam mit gondoljak. Végül Daniel barátom házában néztük a Sox-Orioles-t és a Yankees-Rays-t. És igen, naplót vezettem. Íme:

19:00 - Köszönjük NESN, hogy Carl Crawford strikeout-jával reklámozzátok a szezon utolsó meccsét. Pont erre van szükségünk. Jerry Remy is érzi, próbálja is nyugtatni a bostoni szurkolókat: "Jon Lester eddig 17-szer dobott az Orioles ellen, 14-0-ás győzelem-vereség mutatóval." Bocsánat, de nem hiszem, hogy ezen a héten legális a "nyugalom" és a "Boston" szavakat egy mondatban említeni.

19:02 - Egy hónappal ezelőtt Ryan Lavarnway még Triple-A-ben volt. 48 órával ezelőtt nem is játszott. Ma, a 162. meccsen, mikor a rájátszás forog kockán, ő a kezdő elkapó és ötödiknek üt. Fura mód, nem idegesítem fel magam ezen. Nem jut eszembe más, akit ötödiknek tehetnénk be. 2011 Red Sox, Hölgyeim és Uraim!

19:07 - Ahogy a kamera a Red Sox játékosokon pásztáz végig a himnusz alatt, feltűnik egy szőke hajú srác. Daniel azt kérdezi: "Ez meg ki?" Nem jövünk rá. 2011 Red Sox, Hölgyeim és Uraim!

19:08 - Az Orioles kezdődobója Alfredo Simon, aki jól láthatóan egy doboznyi dohánnyal a farzsebében áll ki a dobódombra. Van ennél férfiasabb dolog? Lehet Chaz Bononak is inkább ezzel kellene próbálkoznia, mint azzal a szakáll-kezdeménnyel.

19:14 - Simon kiejti az első kettő bostoni ütőt (Ellsbury és Pedroia) és épp Ortiz készülődik, miközben Remy épp azt meséli, hogy Francona már a milliomodik alkalommal változtatott az ütősoron, hogy "a négy legjobb ütőnek minél több lehetőséget adjon". Tényleg? Ez a cél az alapszakasz utolsó meccsén? Lassan teljesen megutálom Franconát. Nem is olyan lassan.

19:17 - Adrian Gonzalez groundout-ja az első inning végét jelzi. Közben a Yankees-nek futója van az egyesen két kiesőnél -amelyet Daniel iPad-jéről nézünk. Ja igen! Ha 10 évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy Kaliforniában fogok élni és a Yankees-nek fogok szurkolni, azt gondoltam volna, hogy valamilyen bűncselekmény elől menekülök majd és bármit megtennék, hogy ne csukjanak le.

19:22 - A Red Sox-mumus Robert Andino kezd ütésben az Orioles-nál és Daniel odasúgja: "Ez nem egy itt van b...sszátok meg húzás Showaltertől?" Lester simán kiejti. Andinót egész évben a fantasy-csapatomban tartottam - ő a nincstelenek Ben Zobrist-ja. Ő a legesélyesebb arra, hogy végképp romba döntse a Red Sox idei szezonját és belépjen a Bucky Dent/Enos Slaughter/Aaron Boone fémjelezte csoportba.

19:25 - J.J. Hardy kiugróan jó szezonja láttán (30 home run) egyből azt kezdjük kitárgyalni cimborámmal, hogy szednénk-e növekedési hormont, ha profi baseball-játékosok lennénk? Amíg a 30-as éveim közepe felé nem érnék, addig nem szedném, de onnantól már muszáj lenne, hogy lépést tartsak a többiekkel. Dobálnám be, mint a Pez-t. Daniel nem várna eddig: "Biztos, hogy tolnám. Igaz is, már így is gondoltam rá". Komolyan mondja.

19:25 - Lester kiejti Markakis-t és Vlad Guerrero-t is, ezzel vége az első játékrésznek. Amott David Price-nek 29 dobás kell, hogy kievickéljen az elsőből. 1-0 Yankees. Hmmmmm.

19:29 - J.D. Drew egy kiesőnél szimplát üt, majd a bázison Mark Reynolds-szal poénkodik. "Mi van J.D.-vel?" - kérdezi Daniel.  "Tegnap érzelmek ültek ki az arcára, ma nevet. Nem figyelünk oda és még bázist is fog lopni". Hiányozni fognak ezek a pillanatok jövőre, év végén lejár a szerződése. Várjunk várjunk. Nem, nem fognak hiányozni.

J.D. Drew

19:31 - Az NESN továbbra is reklámozza ezt a "Vedd meg a Fenway egy tégláját" lehetőséget, hátha valamelyik barátnő/feleség úgy gondolja, hogy ez jó ajándék lesz az urának. Hölgyeim! Bízzanak bennem, rossz vétel, két hét múlva a pincébe kerül, sose látják többet. Nem vágyunk ilyesmire. Ha már rossz vételekről van szó: Carl Crawford flyout-ja zárja a másodikat.

19:41 - Lester egy necces flyout-tal ejti ki az Orioles titkon veszélyes ütőjét (Matt Wieters), majd felad egy szimplát a köztudottan veszélyes Adam Jones-nak, mielőtt Mark Reynolds duplajátékba ütne, ezzel vége is az inningnek. Bírom Reynolds-ot. Ő az a játékos, aki mind a régimódi (.220 BA, 195 K, 26 védekezési hiba), mind az újhullámos (.321 OBP, -26.2 UZR, 0.5 WAR) statisztikai adatok szerint is szar. Összeköti a különböző korokat.

19:47 - Mike Aviles sétája után az NESN Crawford szomorú kiskutya nézését mutatja, idén kb. a 2500. alkalommal. Tisztázzunk valamit: sajnálom Carl-t, már amennyire egy olyan, milliókat kereső játékost sajnálni lehet, akinek nagy szerepe van a csapatod összeomlásában. Nem hiszem, hogy Bostonba akart szerződni, de aztán annyi pénzt kínáltunk neki, amit nem lehetett visszautasítani....azóta pedig minden rosszul sült el. Mintha a Karma ezt mondaná: "Haver, te is tudod, hogy Anaheimbe akartál igazolni, aztán a pénz elvette az eszedet. Most láthatod, hogy a della nem minden." Még ha idén mentális csődtömeg is volt, és komoly amnéziába kell essek, hogy elfelejtsem a rengeteg gyenge próbálkozását, hiszem, hogy össze tudja szedni magát. Talán még ebben a hátralévő kis időben is. (Kérlek Uram, add, hogy ezt a bekezdést ne tudják később felhasználni ellenem.)

19:49 - Ellsbury és Pedroia közreműködésével megszerezzük a vezetést, 1-0 Red Sox, nincs kieső, David Ortiz következik. Lazán kapcsolódik ide: bárcsak Papi különböző nevekkel illetné a szakáll-költeményeit, mint pl. "Insignia" vagy "Macarena". A mai meccsre leszedte a bajuszt, az állánál két oldalt leborotválta, a többi részt meghagyta és összekötötte a szája alatti pamaccsal. Egyszerűbb lett volna csak ezt mondani: Ortiz ma az Insigniát rokkolja. Nemde?

19:52 - Rossz hír: Ortiz duplajátékba ütött. Jó hír: amott Teixeira épp most vágott egy Grand Slam-et, 5-0 Yankees, második inning, Price lassan 60 dobásnál. Három évbe telt, de végre tudtam örülni egy Tex hazafutásnak.

19:57 - Lavarnway K-ja véget vet a második tetejének, mikor Daniel megszólal: "Végülis, Ortiz szakálla csak a Latino-kultúra leképződése az arcán". Még csak a második sörnél tart, de már olyan érzésem van, hogy ez a 20. Boston 1, Baltimore 0.

20:06 - Chris Davis 196 ütéshez állásból mindössze 10-szer sétált. Jobban mondva már 11-szer, Lester ugyanis megteszi neki ezt a szívességet. Közben pár Yankees/Tampa Bay szurkoló ismerősöm megpróbálja az ördögöt a falra festeni, és gratulálnak a playoff-szerepléshez. Hogy képzelik? Ennek én vagyok a mestere! A próbálkozások leperegnek rólam.

20:06 - J.J. Hardy megzavarja az arról szóló konverzációnkat, hogy kinek van bénább szakálla, Sidney Crosby-nak vagy Clay Buchholz-nak, mikor két kiesőnél kétpontos hazafutást üt. 2-1 Orioles. Nem, nem az ismerősöket hibáztatom, ez egyszerűen csak egy rosszul helyezett dobás volt Lester-től.  Isten ments, hogy Lester vagy Beckett egyszer is a hátára vegye a csapatot a szezon végén....

20:11 - 65 perc alatt lement három inning. Daniel szerint ez jó tempó. Mi történt a baseball-lal? Esküszöm, nem tudom.

20:15 - Scutaro (aki .382/.436/.573 sort hoz szeptemberben eddig) duplája után Amerika kedvenc vetélkedője következik: "Mit csinál most Carl Crawford?". A lehetséges válaszok:

  • A) strikeout egy naaaagyon alacsony labdára
  • B) groundout a shortstop-hoz
  • C) gyenge fly balra
  • D) gyenge fly a kettesre
  • E) gyenge ütés vissza a dobóhoz.

Szerintem A, Daniel szerint C. És a nyertes a.....

20:17 - B! Legalább Scutaro ezzel hármasig tudott szaladni, amely...

20:20 - ...egy pontot érő balk-ba torkollott! Scutaro előkapta az öreg "Úgy teszek mintha ellopnám a hazait" lábmunkát és megzavarta Simon-t. Tetszik. 2-2.

20:22 - Ha azt a srácot keresik, aki képes úgy véget vetni egy játékrésznek, hogy rosszul időzített lopás közben, három lépéssel a bázis előtt kiejtsék, akkor megtalálták. Mike Aviles az. Legalább a Yankees még mindig 5-0-ra vezet Tampában.

20:29 - Lester sima 1-2-3 inninget hoz le. Daniel barátomnak eszébe jut, hogy ma délután a fogadóirodák még mindig 10-1-hez adták a Red Sox bajnoki címét. "Még belevághatunk." Olyan, mintha a Titanic személyzetéből valaki a jéghegynek ütközés után kezdene ékszertolvaj-csapatot toborozni. Kösz, de kösz nem. Nekem elég, ha rájátszásba jut a csapat. A többi már csak hab a tortán.

20:36 - Simon-nak már csak egy strike kellene, hogy kiejtse Pedroiát, mikor....BOOOOM! Hazafutás balra (3-2 Red Sox), pont akkor, amikor Teixeira Tampában is vág még egyet (6-0 Yankees). Karma? Véletlen? Van még egy olyan megállíthatatlan erő, mint Tex? Bár a Yankees már egy hete megnyerte a csoportot...

20:38 - Ortiz egy bárhol máshol home run lett volna szinglit üt ki jobbra, Showalter pedig egyből lekapja Simon-t. Mintha október vége lenne. Bár nem hibáztatom, szegénynek ez az egyetlen lehetősége, hogy rájátszáshoz hasonló intenzitású meccsen vegyen részt. Viszket a tenyere.

20:45 - Az új dobóról, Troy Patton-ról Lavarnway szélsebes ütést küld balra (pont emberhez), aztán Drew gyöngén magasra ütött labdájával ér véget a játékrész. Kevés a pont. Azon kezdek el gondolkodni, hogy "Mi rosszabb lehet annál, ha a Tampa kikap, de mi is elrontjuk és így is-úgy is 163. meccset kell játszani?".

20:57 - Fenébe, tudtam, hogy nem kellene Reynolds-szal viccelődnöm, az ötödik alját duplával nyitja, kb. 40 másodperccel Andruw Jones hazafutását megelőzően (7-0 Yankees). Miután a hármasig is eljutott, Lester kimenekül a szorult helyzetből (Reynolds-ot a hazain dobják ki, Andino groundout). Öt inning után: Daniel 3 (sör), Red Sox 3, Orioles 2.

21:05 - Mindig is szerettem a bostoni akcentust hallgatni az NESN reklámjaiban (mint most a Jordan Bútorszalon eladója). Kár, hogy nem lehet úgy változtatni az akcentusokat, mint ahogy a műsor nyelvét a SAP gombbal. Tuti, hogy a Rhode Island-i akcentust választanám, néha egy kis chicagóival fűszerezve.

21:13 - Troy Patton mutatós 1-2-3 inningje után Lester Hardy-t és Markakis-t is sétáltatja a hatodik alján, majd Scutaro produkál világi védekezést Guerrero ütésénél, Pedoria-hoz játszik, aki az egyesre küldi a labdát, pont időben a duplajátékhoz. Micsoda védekezés! Kit érdekel, hogy Guerrero a csigánál is lassabb. Micsoda játék!

21:15 - Vagy Lester (87 dobás) próbálta direkt elkerülni Wieters ütőjét, vagy elfáradt és már nem tud strike-ot dobni.  Ember hármason és egyesen, két out, Adam Jones következik. Ez több, mint izgalmas. Lester-nek gondjai vannak. A Red Sox-nál mindenki úgy néz ki a fejéből, mint az egyetemista srác, mikor a barátnője azzal közelít, hogy "beszélnünk kell, tegnap este csináltam egy kis hülyeséget". Nem lehetne abbahagyni a kispad mutogatását, kedves NESN? Inkább a lelátó, a gyep és nagytotálok. Kérlek.

21:20 - 3-2, jön a dobás Jones felé....lenget, de nem talál. Már csak 9 out-ot kell megcsinálni.

21:22 - Elküldtem az este első "Életben vagy még?" sms-ét apámnak. Jut eszembe, az ördög falra festése skálán hol áll a "megveszem a repülőjegyet faternak négy héttel az alapszakasz vége előtt, hogy együtt nézzük a rájátszás meccseket Kaliforniában" ötlet, ha tudjuk, hogy akkoriban a Red Sox 9 (!) meccsel vezetett. Szerintem olyan 0.15 a 10-es skálán.

21:25 - Pedroia egy kiesőnél sétál. Közben félve az figyeljük, ahogy Alfredo Aceves már megint melegíteni kezd (71 dobás, 6.1 inning az elmúlt három meccsen). Tudom, hogy ő a szezon meg nem énekelt hőse, és imádom, hogy a Yankees elől happoltuk el....de miért kell egy Torre/Proctor imitációt rendezni, Tito?

21:29 - Big Papi-t kidobják a kettesnél, amikor duplává akarja nyújtani a szimpláját, majd Gonzalez-t sétáltatják direkt (ma már másodjára), végül Lavarnway kiesése zárja az inninget. A Big Papi és a nyújtózkodás szavak sose szerepelhetnének egy mondatban, kivéve ha arról beszélünk, hogy a felső polcról próbál levenni egy chipset.

21:34 - ESŐSZÜNET! MONDJÁK MÁR BE! - kiabál Daniel a tv-vel. MONDJÁK MÁÁÁÁR! 

21:42 - A Yankees meccset nézzük - a hetedik alján, 7-0-ás jenki vezetésnél Burnett jön be dobni, Michael Kay legnagyobb örömére. Nyíltan a Rays-nek szurkol a kommentátor. Egyértelmű. Különben miért örülne annak, hogy Burnett jön be?

Burnett, még jenki cuccban

21:52 - Baltimoreban zuhog.

22:10 - Átkapcsoltunk a Real World:San Diego aktuális részére és pont látjuk, ahogy Sam ölelkezik. Egyből arra gondolok: "Cicik!". Daniel szerint mindegyik Real World évadba kellene legalább egy 40 év körüli, házas, de kanos forma. Önként felajánlja szolgálatait a szerepre, majd felkel és kever magának egy Screwdriver-t.  Esőszünet alatt még sose éreztem magam ilyen jól.

22:18 - Tele bázisok, nincs kieső, a Yankees hattal vezet miközben Kay épp azt ecseteli, hogy "a Yankees ma kilenc dobót használt el, Scott Proctor-on kívül már tényleg nem maradt senki, akit be lehetne vetni". Daniellel egymásra nézünk: "Itt az ideje elkezdeni félni". Ekkor Luis Ayala ledobja Sean Rodriguez-t. 7-2, Yankees.

22:18 - Uh-oh.

22:18 - Kezd megőrülni a 29 ezer Rays szimpatizáns. Túlságosan izgulok ahhoz, hogy azon poénkodjak, hogy csak 29 ezren mennek ki egy ilyen meccsre.

22:23 - 7-3-as hátrányban Evan Longoria vág hárompontos hazafutást. Istenem. 7-6. Már megint ki fog ba...ni a Yankees a Red Sox-szal. Tuti, hogy kitervelték. "Szerezzünk korán nagy előnyt, majd szép lassan elkezdjük elveszíteni a meccset, miközben a Sox szurkolóknak kelleni fog vagy három inning, mire ezt észreveszik. Teljesen kihúzzuk alóluk a szőnyeget!." Jelentem, működik a terv.

22:32 - Zabálok. Bármit, ami a kezem ügyébe kerül.

22:39 - Egy Greg Golson nevű srác flyout-ja jelenti a kilencedik tetejének végét. Úgy néz ki a srác, mintha Billy Chapel csapata ellen nyomná A pálya csúcsán c. filmben. Lehet, hogy színész, nem is baseball játékos. Nem viccelek.

22:42 - Mariano Rivera sehol, Daniellel a következő beszélgetést folytatjuk le:

Daniel (magabiztosan): "Szerintem Cory Wade lezárja a meccset."

Én (csak nézem, hitetlenül)

Daniel: "Mi van? Szerinted nem tudja megcsinálni?"

22:45 - Két out, üres bázisok, kilencedik alja....és a Tampa Dan Johnson-t küldi fel ütni (aki mindössze .108-cal üt), hogy megmentse a szezonját. Egészen biztos vagyok benne, hogy erre nem alkalmas. GYERÜNK YANKEES!

22:45 - Úgy értem GYERÜNK AZ A CSAPAT, AKINEK SZURKOLNOM KELL, HOGY A SOX A RÁJÁTSZÁSBA JUTHASSON!

22:47 - Két out, két strike....home run, Dan Johnson. Jobbra, a vonal mellé. EZT NEM HISZEM EL! Ez a Tyree-elkapás baseball verziója. Már hogyha a 18-0-ás szezont futó Patriots-ot össze lehet hasonlítani egy 90 meccset nyerő baseball csapattal, akik egy hónappal a vége előtt ellustultak és szinte semmi esélyük bajnoki címet nyerni. Sokkos állapotban vagyok. Yankees 7, Rays 7.

22:48 - A proktológus (Scott Proctor) jön be dobni a jenkiknél. Ő az utolsó bevethető dobójuk...akinek 10.38-as engedett futás átlaga van. Jobb lenne, ha inkább feladnák. Komolyan. Hamarabb túl lennénk rajta.

22:50 - Egy kis vigasz az elmúlt három perc után, hogy az ismétlésből jól látszott, ahogy Johnson hazafutása épp családi ékszeren találja az egyik Rays szurkolót. Keményen. Ötször visszatekerjük, ebből háromszor kárörvendően kiröhögjük. Utálunk mindenkit!

22:53 - Kay: "El tudják képzelni, hogy a Red Sox szurkolók hogy érezhetik most magukat?" Igen, Michael. El tudjuk képzelni.  A proktológus valahogy kikecmereg az inningből.

23:01 - Egy 1 óra 24 perces esőszünet után Aceves azzal kezdi a hetediket, hogy bordán dobja Reynolds-ot, majd flyout-ot csinál, aztán ledobja Reimold-ot is. Azt mondod, hogy három egymást követő napi bevetés, majd egy 90 perces esőszünet előtti bemelegítés hatással lehet a dobómozdulatokra? Inkább holnapra kellett volna tartalékolni. Rakjuk ezt is a "Mi a fenét gondolt Francona ebben a hónapban?" polcra, bárhogy is ér véget a történet.

23:02 - Röviden összefoglalva a ma estét, elmúlt hónapot, egész szezont: rettegek Robert Andinótól.

23:09 - Jó hírek. Aceves kiejti Andinót és Hardy-t is, lezárja a hetediket. A rossz hír: Kyle Farnsworth nullára hozza a tizediket odaát.

23:18 - Az NESN már előre a meccs emberének választja Marco Scutaro-t, de nem jön be. Egy kiesőnél ugyan szimplát üt, majd Carl Crawford követi duplával, de a base coach-ot megszállja Wendell Kim szelleme és hazaküldi Scutaro-t. Akit kidobnak a hazain. Ma már a harmadik játékos, akivel ez történik. Aviles gyorsan kiesik még, hogy vége legyen az inningnek.

23:22 - Volt idő, mikor bírtam Daniel Bard-ot a nyolcadikban. De az nem mostanában volt. Pont, mikor Proctor lezárja valahogy a tizediket, Bard-nak két hosszú flyout kell, hogy befejezze a nyolcadikat. Őrületes este, lassan belépünk az 5. órába.

23:25 - A 11. tetején a Yankees ütői: Rudi Stein, Miguel Aguilar és Timmy Lupus. ( :D :D )

23:29 - Ellsbury infield single-t üt, de a bíró szerint out. Francona viszont sikerrel megy ki vitatkozni, hogy Reynolds nem kapta el tisztán a labdát. Megváltoztatják az ítéletet! Ilyen szinte sosem szokott történni. Ells gyorsan el is lopja a kettest, amit a nézőtérről MVP!MVP!MVP! kiáltások követnek. Lássuk csak: 158 meccsen .323/.377/.553, 32 HR, 39 SB, 105 RBI, 119 R, jó védekezés, a szezon egyik legfontosabb ütése (múlt vasárnap a Yankees ellen)...van benne valami. Bár szerintem Justin Verlander az.

23:39 - Pedroia üt szimplát (Ellsbury a hármasig jut), miközben Proctor hullája már alig bírja Tampában.

23:45 - Harmadjára is direkt sétáltatják Gonzalez-t, de Lavarnway duplajátékba üt, ezzel vége a kilencedik tetejének.  Tanulság: lehet, hogy mégsem olyan jó ötlet a szezon legfontosabb meccsén ötödikként berakni ütni olyan valakit, aki 48 órával ezelőtt nem volt elég jó ahhoz, hogy játsszon. Egy perccel később Desmond Jennings üt flyout-ot, amivel megöli a Tampa támadását a 12.-ben.

"Apának ital kell" - csattan fel Daniel. Ez lesz a 2011-es Red Sox-ról szóló könyvem címe.

23:49 - Longoriának nehézségei vannak Golson ütésével, majd Maddon Jake McGee-t hozza be dobni, miközben Papelbon teszi K-ra Adam Jones-t. Összefolyik már ez a két meccs. Vagy agyvérzésem van. Bármi is történik, ezt az estét sosem fogom elfelejteni. Már nagyobb dologgá forrt ki, mint egy sima baseball meccsnézős este. Érzem. A Dan Johnson home run óta. Bármi megtörténhet.

23:51 - Csak egy gyors gondolat Papelbon-ról: vasárnap 29 dobásból hozott le 7 gigantikus kiejtést a Yankees ellen, majd 28 dobásból egy egy kiesős mentést kedden. Még délután apám megemlítette, hogy Paps fáradtnak tűnt kedden és megegyeztünk, hogy egyikünk sem szeretné a pályán látni ma. Eközben Tampában Eric Chavez üt szimplát (futó egyesen és hármason, no out), emitt Papelbon ejti ki Reynolds-ot (két out). Come on, baby. Come on.

23:53 - Chris Davis duplájával játékban marad az O's, amott Golson-t ejtik ki a hármason (futó egyesen és kettesen, egy out). Aztán HIRTELEN MINDEN MEGVÁLTOZOTT. Alig várom, hogy ezt bővebben is kifejtsem az "Apának ital kell"-ben.

23:59 - Két out, két strike...és Reimold duplát üt, amivel egyenlít az Orioles (3-3). Jahh, és a Yankees nem tudott pontot szerezni a 12.-ben. Érzed, hogy mi fog történni. Ennek nem lesz jó vége.

0:02 - Andino ütése balra száll, Crawford vetődik érte, el kellene kapnia, úgy látom el fogja kapni....nem kapja el. Dobja haza...túl késő. Game over. Baltimore 4, Boston 3. Szezon (valószínűleg) over.

0:03 - Nem tudom, mit mondhatnék.

0:04 - Nem tudom, mit mondhatnék.

0:05 - Nem tudom, mit mondhatnék.

0:06 - Hazafutás, Longoria. Tampa Bay 8, New York 7.

0:07 - A kocsimban.

Simmons egyszerűen csak élete legbénább bostoni sportcsapataként emlegeti a 2011-es Red Sox-ot. Ha valaki nem követte a szezont, az nehezen tudja elképzelni, mekkora összeomlás is volt ez. 82-51-es mutatón is álltak, végül 90-72-vel fejezték be az idényt. Augusztus 30.-szeptember 24. között 2-18-as volt a mutatójuk azokon a meccseken, ahol nem szereztek legalább kilenc (!) futást. Egyszerre mondta fel a szolgálatot az összes csapatrész, majd később kiderült, hogy az épp nem soros kezdődobók az összeomlás közben is vígan söröztek és zabálták a sült csirkét a klubházban.

Persze ez az egész csak egyszeri esemény volt, megismételhetetlen, de az AL East jelenlegi állása arra enged következtetni, hogy az idei Game 162 sem lesz izgalommentes. Legalábbis reméljük.

A cikk Bill Simmons: A Running Diary of Game 162 c. cikke nyomán íródott.
Hozzászólások