MLB - MLB Draft gyorstalpaló
MLB Draft gyorstalpaló
Fotó: Europress/Getty

MLB Draft gyorstalpaló


2015/05/23 20:35

Élőben követted az NFL draftot? Alig várod már, hogy válasszanak az NBA és NHL csapatok? Akkor itt az ideje elfelejtened mindent, amit ezekről a ligákról tudsz, az MLB draft-ja ugyanis teljesen más. Hogy mennyire? Elsőre elég csak annyi, hogy a baseball liga börzéjét épp a szezon kellős közepén rendezik meg, ellentétben a másik három major ligával. Az sem elhanyagolható különbség, hogy az MLB draft szűk 40 körből áll, míg az NFL és NHL draft hét, az NBA draft pedig csak két körből. De mindjárt bele is megyünk mélyebben, milyen is az MLB Draft.

Az idei játékos börzére június 8-10. között kerül sor, a kiválasztott játékosokkal pedig július 15-ig kell majd megegyezniük a csapatoknak.  A draft során azok a végzett középiskolások, a 4 éves főiskolát végzők közül a legalább junior (azaz harmadéves) és 21. életévüket már betöltött játékosok, valamint a junior/community college hallgatók (tanulmányaik során bármikor) választhatóak, akik vagy amerikai-, vagy kanadai állampolgárok, vagy az Amerikai Egyesült Államok külbirtokaihoz tartozó államok állampolgárai. (A külföldi országokból származó játékosokra más szabályok vonatkoznak, a Japánból érkezőkre pedig egy harmadik szabály.) A draft sorrendjét itt is az előző évi szezon végeredménye határozza meg, természetesen elsőként a tavalyi utolsó választhat, jelen esetben az Arizona Diamondbacks. A második helyen azonban az a Houston Astros, akik a rangsor szerint nem kellene, hogy ott legyenek, ám a tavalyi első választással, Brady Aiken-nel nem sikerült megegyezniük, ezért kompenzációként megkapták az idei második választást.

Aiken

Aiken a tavalyi drafton 1/1 volt, ám az Astros orvosai rendellenesen vékonynak találták a könyökében található egyik szalagot, ezért a csapat (a várható szalagszakadás jelentette kockázat miatt) csak egy kisebb bónuszt ajánlott fel neki, amelyet a játékos nem fogadott el. Végül az orvosoknak lett igaza, a szalag elszakadt, és Aiken azóta Tommy John műtéten esett át; csakúgy, mint a másik idei nagy tehetségnek kikiáltott Michael Matuella.

A tavalyi év végeredménye azonban nem jelent kőbe vésett sorrendet, a szabadügynök-piacon mutatott aktivitás mértékében változhat a lista. A 2011-ben elfogadott Kollektív Szerződés jelentősen átalakította a kompenzációs rendszert, életbe lépett a Qualifying Offer-szisztéma (QO). Egy csapat akkor kínálhat QO-t lejáró szerződésű játékosának, ha ő az egész idényt a csapatnál játszotta végig. A QO értéke évről évre változik, a liga 125 legjobban fizetett játékosa bérének átlaga, a legutóbb egy évre 15,3 millió dollár volt, ám az eddig ilyen ajánlatot kapó játékosok közül senki sem fogadta még el, ami nem is csoda, hiszen ők a piacon sokkal vaskosabb szerződéseket tudtak kiharcolni maguknak (például Max Scherzer, Nelson Cruz, Russell Martin, vagy Pablo Sandoval).

Aki ilyen szabadügynököt szerződtet le, az elveszíti a legmagasabb draft pick-jét (kivéve az első 10 választást, mert az védett; értelemszerűen aki két ilyen játékost szerződtet, az első és második körös picket is bukja), illetve a távozó játékos után volt csapata kompenzációs választásra is jogosult. A kompenzációs kör az első és a második kör között helyezkedik el.

Újítás volt még a Competitive Balance A és B kör bevezetése is, melyeket azért hozták létre, hogy a tíz legkisebb bevételű, legkisebb piacokat lefedő csapat némi segítséget és egy plusz választási lehetőséget is kapjon. Ezek a választások cserélhetőek, de csak egyszer (a draft egyéb pickjei azonban NEM!!). Így eshet meg, hogy idén a Competitive Balance B körben is választ majd a Los Angeles Dodgers, a játékosfizetésekre magasan a legtöbbet költő csapat (a Baltimore Orioles-szal megkötött Ryan Webb csere keretében szerezték a választás jogát). Éljen a kiegyensúlyozott verseny! :)

A csapatok egy előre meghatározott pénzösszeggel (bonus pool) gazdálkodhatnak, mely összeg függ a draftpozíciótól, a választások számától, valamint az előző évben draft-ra költött összegtől is. Ez a keret csak a börze első 10 körére vonatkozik, a később kiválasztott játékosok bónusza csak abban az esetben számít, ha meghaladja a százezer dollárt. Idén a legnagyobb összeggel a Houston Astros (17 289 200 dollár), míg a legkisebbel a New York Mets (3 587 800) rendelkezik. A legelső választás idei értéke 8 616 900 dollár, melynél kevesebbet természetesen lehet ajánlani (és nagyon valószínűleg fognak is). Már csak azért is, mert a draft történetének legnagyobb bónuszát, 8 millió dollárt, Gerrit Cole, míg az új kollektív szerződés hatályba lépése óta Kris Bryant kapta (6 708 400 dollárt), idén azonban nincsen hozzájuk fogható tehetség a választható játékosok között. Hogy mi történik akkor, ha egy csapat túlköltekezi magát? Amennyiben a bonus pool legfeljebb 5 %-ával lépi túl a megengedett keretet, a plusz összeg 75 %-ának megfelelő luxusadót kell fizetnie. Amennyiben a túlköltekezés 5-10 % közé esik, a luxusadó mértéke a pluszösszeg 100 %-a, mellette a következő évi első körös draftjogot is elveszítik, míg 15 %-os plusz után a luxusadó mellett a következő két év első körösének inthetnek búcsút. Nem is csoda, hogy 5 %-nál nagyobb túlköltekezés nem igazán szokott előfordulni.

A bonus pool azonban azt is jelenti, hogy különböző taktikákkal kell nekifutni a draftnak. Ha az első körös választott elviszi a pénz nagy részét, a többi körben csak „olcsóbb” játékosokat lehet választani, míg ha valaki jól sáfárkodik a kerettel, az a későbbi körökben is elhalászhatja a legjobbakat, továbbá egy kövérebb összeggel meggyőzhet egy erősen gondolkodó középiskolást, hogy mégiscsak inkább a baseball-t válassza az egyetem helyett. Persze akkor se lepődjünk meg, ha valaki több millió dollárra mond nemet, és választja inkább az egyetemet. A fent említett Cole-t 2008-ban például a New York Yankees draftolta, de ő nem írt alá, egyetemre ment, majd a 2011-es drafton elfogadta a Pittsburgh Pirates ajánlatát.

A többi major ligához hasonlóan azonban ne várjuk azt a kiválasztott játékosoktól, hogy azonnal bemutatkoznak a ligában, általában 1-2, de inkább még több év is eltelik, mire az új fiúkat láthatjuk játszani, akár végül teljesen más poszton, mint az iskola alatt (sok esetben pedig még az első körös választások sem jutnak el az MLB-ig). Tehát hiába ismert egy csapat előtt, hogy melyik pozícióban gyengék, hová kell erősítés, a draftról nem fog azonnali erősítés érkezni, itt tényleg a jövő tehetségeit választják ki. Ebből a szempontból kiemelkedő teljesítmény, amit a Kansas City Royals tavalyi első körös választottja, Brandon Finnegan vitt véghez. Finnegan a baseball-történelem első játékosa, aki egy éven belül mind egyetemi bajnoki-, mind MLB-döntőben szerepelt, júniusi draftja után szeptemberben már a nagy liga dobódombjait "koptatta" (de ismétlem, ez nagyon-nagyon egyedi eset). Persze Carlos Rodon, vagy a 2013-as második választott Kris Bryant teljesítménye sem kisebb semmivel; ők idén mutatkozhattak be az MLB-ben.

Finnegan

Hasraütésszerűen ki is választottam egy évet, hogy érzékeltessem a különbséget. A major ligákban, 2012-ben a következő játékosokat választották elsőként a drafton: NFL – Andrew Luck, NBA – Anthony Davis, NHL – Nail Jakupov, MLB – Carlos Correa. Correa bár az egyik legnagyobb tehetségnek számít, minden bizonnyal csak idén nyáron mutatkozik majd be a ligában, míg Luck és Davis azóta már szupersztárok lettek, Jakupov pedig stabil kezdő az Edmonton Oilers-ben. Azt azért megjegyezném, hogy a 2012-es 19. választott Michael Wacha időközben alapemberré nőtte ki magát a St.Louis Cardinals-nál. A többi ligához viszonyított késői bemutatkozáshoz azonban az is hozzájárul, hogy az MLB alatt a következő minor ligák találhatóak: Triple-A, Double-A, High-A, Low-A, Short-season A, Advanced rookie ligák és rookie ligák (természetesen a legtehetségesebbeknek nem kell rögtön a legaljáról kezdeni, és aki Double-A-ben jó számokat hoz, az már kezdhet reménykedni az MLB-ből érkező telefonhívásban).

Tekintettel arra, hogy Brady Aiken és Michael Matuella is sérült, konszenzusos 1/1 választásról idén nem beszélnek a szakírók, a különböző mock draftokat olvasgatva úgy tűnik, a következő öt játékos közül kerülhet ki az első választott: Brendan Rodgers (shortstop, Lake Mary HS), Dillon Tate (dobó, UC-Santa Barbara), Dansby Swanson (shortstop, Vanderbilt), Tyler Jay (dobó, Illinois) és Carson Fulmer (dobó, Vanderbilt). Míg a top 10-be még közülük férhetnek be páran: Kyle Funkhouser (dobó, Louisville), Daz Cameron (outfield, Eagle’s Landing Christian Academy), Alex Bregman (shortstop, LSU), Mike Nikorak (dobó, Stroudsburg HS), Nathan Kirby (dobó, Virginia), Jon Harris (dobó, Missouri State) vagy Kyle Tucker (outfield, Plant HS). Abban azonban a szakírók többnyire egyetértenek, hogy az idei draft class inkább csak a dobóoldalon erős.

Fulmer

 Végezetül nézzük meg, hogy az elmúlt tíz évben sorrendben kiket választottak elsőként a baseball-liga draftján: Justin Upton (2005), Luke Hochevar (2006), David Price (2007), Tim Beckham (2008), Stephen Strasburg (2009), Bryce Harper (2010), Gerrit Cole (2011), Carlos Correa (2012), Mark Appel (2013) és Brady Aiken (2014).

Hozzászólások