Amerikai - Mi a legnagyobb botrány és igazságtalanság a sport világában?
Mi a legnagyobb botrány és igazságtalanság a sport világában?
Fotó: Europress/AFP

Mi a legnagyobb botrány és igazságtalanság a sport világában?

Mátrai MárkMátrai Márk
2019/03/19 09:54
Kedden elkezdődik Amerika legnézettebb sportesemény sorozata, az egyetemi kosárlabda bajnokság rájátszása, a „March Madness”. Az egyetemi sport az Amerikai Egyetemi Sportszövetség (NCAA) szervezésében kerül megrendezésre az USA-ban.

Felmerül, hogy mi is a jelentősége ennek a témának, hiszen Magyarországon semmi nem közvetíti az amerikai egyetemi sportot, kit érdekel Zion Williamson térde, de amellett, hogy egy ismeretterjesztési szándéka is van a cikknek, bemutatja, hogy Amerikának, mint országnak még mindig sokkal nagyobb utat kell megtennie, mint azt ott gondolnák.

Alapok

Az amerikai és az európai sportmodell különböznek egymástól. Európában a gyerekek klubcsapatokban tanulnak meg sportolni, emellett persze játszhatnak az iskolai csapatokban, de nem tudnak profivá válni, ha nem mennek el klubcsapatba játszani fiatal korukban.

Amerikában viszont a sportban az utánpótlás képzés az iskolákhoz van kötve. Középiskola előtt van egy szervezett módja a sportolásnak (amerikaifociban ezt Pop Warner-nek, kosárlabdában pedig AAU-nak hívják), azonban utána a középiskolában, majd az egyetemen kell játszaniuk, mielőtt jelentkezhetnének a draftra, ahol a profi csapatok választanak az egyetemről kikerülő játékosok közül.

Az NCAA hivatalosan egy non-profit szervezet, ami a legnagyobb hazugság, ami csak létezik.

A kosarasoknak minimum 1 évet, az amerikaifocistáknak minimum 3 évet kell egyetemen tölteniük. Gondolnánk, ez milyen jó, hiszen tanulhatnak közben, megismernek rengeteg embert, de ez nem így működik ám a valóságban. Ezen idő alatt az NFL és NBA-csapatok megfigyelik ezeket a játékosokat, és ledraftolják őket akkor, amikor a játékos már jelentkezhet a draftra.

Ha figyelembe vesszük, hogy az NFL 7 körből álló draftján, az 1.körben kiválasztott 32 játékos 50%-a válik csak be, majd a későbbi körökben ez az arány csak romlik, elképzelhetjük, mi lenne, ha már középiskolából egyenesen a profi ligába mehetnének a játékosok.

Az egyetemi kosarasok 1,6%-a, az amerikai focisták 1,2%-a lesz csak profi!!!

Mi az a „9-es cikkely”?

A 9-es cikkely (Title IX, 1972) az amerikai alkotmány egy olyan része, amelyben van többek között van egy olyan passzus, ami jelentősen befolyásolja az egyetemi sportolók megélhetését.

„Nemi megkülönböztetés alapján senkit nem lehet kizárni valamint a hasznok élvezetétől megfosztani, semmilyen oktatási programból, vagy tevékenységből, amely állami támogatásban részesül (USA-ban az államot nem az országra, hanem pl. Kaliforniára kell érteni!!!).

Elvileg az is alkotmányellenes, hogy az NCAA arra kényszeríti ezeket a sportolókat (a többi sportnál nem teszi meg), hogy egyetemre menjenek ahhoz, hogy aztán profivá válhassanak, az pedig még inkább jogellenes, hogy még az időt is megszabják, hogy mennyit kell ott minimum eltölteniük.

Korábban meg volt a lehetőség, hogy egyetemet kihagyva lépjen valaki az NBA-be, bizonyos Kobe Bryant és LeBron James meg is tették ezt a lépést, rajtuk kívül még kb. 20 játékos tett így valaha.

Miből van az egyetemeknek pénzük?

Eredetileg, USA-ban nincs államilag támogatott képzés. A sportolók viszont ösztöndíjat kaphatnak, ami részben vagy egészében fedezi a tandíjat (tuition), a lakhatást, tankönyveket, az étkezést, esetleg a közlekedést, ha nem kollégiumban lakik az illető.

Ha viszont egy játékos megsérül, és kénytelen befejezni a játékot, akkor elveszíti az ösztöndíját, vagyis nem sportolhat többé, fizetnie kell a taníttatását (ha tudja), és fizetnie kell az egészségügyi kiadásokat is, ha meg is szeretne gyógyulni, és nem szakadt Achilles-ínnal szeretné leélni az életét (igen, az lehetetlen, tudjuk…).

Az egyetemek bevételei először is korábbi hallgatóik (öregdiákok) adományozásaiból származnak. Amerikában nagyon erős kötődést alakítanak ki az egyetemek a hallgatóikkal, hiszen egészen parádés lehetőség egy fiatalnak egyetemre járnia ott, kiváló oktatásban is részesülhetnek, és hát, valljuk be, a szórakozási lehetőségek széles tárháza is a diákok szeme elé tárul.

Vannak egyéb támogató személyek is, akik pénzt adhatnak az adott szakosztálynak (nevezzük így, hiszen Magyarországon ezt a kifejezést használjuk adott szervezeten belüli sportágak megkülönböztetésére), vagy szezon bérletet vesz a csapat meccseire, segíthet egy játékos toborzásában, de soha nem beszélhet a sportolóval.

A legerősebb szakosztályok csapatai még sportszergyártós szponzorációs szerződéseket is kötnek a Nike-val például, amiért szintén az egyetem kap pénzt. A mérkőzések során látott reklámokért pedig az NCAA kap pénzt, még ha van is pofájuk azt állítani, hogy non-profit szervezet.

 

Kizsákmányolás

A döntőt nem is számítva is 97 millió ember látta a tornát 2018-ban, 180 országban közvetítették, 2200 médiában dolgozó dolgozott a négyes döntőben, 68 000 helyszíni néző a döntőn, és azok, akik miatt ez az egész lehetséges, a játékosok 0$-t kapnak ezért, pedig amikor valaki jegyet vesz egy esemény megtekintésére, az az alapja a profizmus, és a bevételből való részesedés folyamatának sportgazdaságilag!

Sőt, még a nézők is pénzt keresnek, hiszen egész Las Vegas megőrül ilyenkor, hiszen mindenki kitölti az ágrajzot, amit ők csak bracket-eknek neveznek, sportfogadás céljából!

Ennek akkora hagyománya van, hogy elnöksége alatt Barack Obama is töltött ki ilyeneket.

obama.jpg Obama "ágrajza"Fotó: Google

John Calipari (Kentucky, kosárlabda edző) egy 7 éves 52 millió dolláros, Nick Saban (Alabama, amerikaifutball edző) egy 2024-ig szóló, évi 11 millió dolláros szerződése van, és a játékosaik egy fillért, centet, krajcárt sem kapnak.

térkép.jpg Fotó: Google

A térkép mutatja, hogy melyik államban ki a legjobban fizetett közalkalmazott. 5 államban az orvosi egyetem dékánja, négy helyen az egyetem elnöke, illetve kancellárja, és 1 helyen a jogi egyetem dékánja vezet, mindenhol máshol (összesen 40 államban!!!) az amerikaifutball csapat vagy a férfi kosárlabda csapat edzője keresi a legtöbbet az egész államban, mint alkalmazott!!!

Tessék elképzelni, ahogy az Olvasó dolgozik egy helyen, de mivel túl fiatal (így is elmúlt 18 éves), nulla dollárt (forintot) kap, miközben a főnöke évi 11 millió dollárt keres, amit a fiatal nélkül nem is tudna megkeresni, hiszen nem is lehetne ez a munkája!

Eközben a sportolók sportolnak és tanulnak egyszerre, és egyikből sem származik anyagi hasznuk, cserébe kizsigereltekké válnak. Nehogy azt higgyük, hogy az egyetemek azért adnak sportösztöndíjat valakinek, mert az egyetem azt szeretné, hogy tanuljon, hiszen az egyetem anyagi érdeke az, hogy kosarazzon, nem pedig az, hogy ügyvéd legyen.


A Texas Longhorns amerikaifoci csapata 103,5 millió dollár bevételt produkált 2011-12-ben, azóta pedig ezek a számok csak növekednek!

A televíziós szerződések pedig még brutálisabbak. A CBS 2032-ig közvetíti az NCAA kosárlabda tornát, egy 8 éves, 8,8 milliárd dolláros szerződés keretében! Ezeket az összegeket az egyetemek az egyetem létesítményeinek felújítására, 16 millió dolláros eredményjelzőkre és egyéb egyetemmel kapcsolatos dolgokra fordítják, mindenre, csak a játékosok megfizetésére nem.

Az egyetemi futballban minden főcsoportnak van külön tv csatornája, amely közvetíti a főcsoport meccseit. Az SEC (Dél-keleti főcsoport) csapatai egy év alatt 527 millió dollárt kaptak az SEC Network-kel kötött tv-szerződés legelső évében!

Az idei Super Bowlra a meccset megelőző napon 3000 $ volt egy jegy, az idei Duke-North Carolina alapszakasz egyetemi férfi kosármeccsre a 10 652 $-t is elérte! Természetesen ez nem vonatkozik az egyetem tanulóira, ám így is olyan híresség jött el a meccsre, mint korábbi amerikai elnök, Barack Obama!

A felhajtás óriási volt, hiszen ez a legnagyobb rivalizálás az egyetemi kosárlabdában, ám az idei draft első kiválasztottjának jósolt játékos, Zion Williamson Nike-cipője szétszakadt az első támadásnál, Williamson pedig térdsérülést szenvedett, ami miatt néhány hetet ki kellett hagynia. A videón látszik, ahogy Obama egyből mondta, hogy a cipője „szétrobbant”.


A kizsákmányolás további jele az, hogy a játékosokon nincs biztosítás, továbbá, hogy nincs képviseletük, szakszervezetük. Semmilyen érdekérvényesítésre nem képesek a sportolók.

 

Az NBA-ben 74%-ban, az NFL-ben 70%-ban színesbőrű sportolók játszanak, akik kötelesek ugye egyetemre menni, ahol semmilyen juttatást nem kapnak olyan szervezetektől, ahol szintén ekkora vagy talán még nagyobb arányban fehér emberek dolgoznak. Mintha láttuk volna már ezt a filmet valahol ebben az országban…

Nem lehet azt állítani, hogy rabszolgaság és rasszizmus vezérli a rendszert, ám a konnotáció abszolút beleillik az ország történelmébe és kultúrájába. Ezt megerősíti, hogy elvileg 3,0-s átlag szükség ahhoz, hogy valaki a következő évben is sportolhasson. Az HBO-n látott John Oliver műsorában láthatjuk (7:15-től), hogy a North Carolina Egyetemen nem létező kurzusokon, szuahéli nyelvet tanítanak a színesbőrű gyerekeknek, amiből ötöst kapva mindjárt megugrik az átlaguk.

 

Tegyünk úgy egy pillanatra, hogy egy kizárólag színesbőrű és rossz jegyekkel rendelkező diákoknak kiírt nevetséges, szuahéli nyelv tanulását „elősegítő” kurzus nem üvölti a fülükbe a rasszizmus sikolyát, de… nem tudunk úgy tenni. Bocs, North Carolina Egyetem, ti bigott szemétládák!

Shabazz Napier azt is elmeséli ebben a videóban, hogy volt, hogy éhezve feküdt le aludni.

Végül kiemelünk még néhány abszurditást, ami jellemzi az NCAA kizsákmányolását.

  • A játékosok még a saját nevükkel eladott merchandising termékek után sem kapnak juttatást. Tehát ha Johnny Manziel, Zion Williamson, vagy Deshaun Watson mezt vesz valaki, az a pénz az egyetemé lesz, és még a mezt eladó bolti eladó is többet keres, mint az, akinek a nevével ellátott terméket eladta!
  • Manzielt (Texas A&M, amerikaifoci) vizsgálta is anno az NCAA, hogy 4000 termék dedikálásért cserébe pénzt merészelt elfogadni. Bizonyítékot nem találtak Manziel ellen, azonban a szezon első meccsének 1. félidejéről eltiltották(!!!), a 2. félidőben aztán ennek megfelelően is ünnepelte csapata touchdownjait.

jff.jpg Johnny Manziel Heisman-trófea győztes, és hatalmas sztár volt a Texas A&M-enFotó: Google

  • Ha egy 18 éves ember eldöntheti, hogy katonának áll, hogy áldozatot hozzon a nemzetéért, hogy esetleg meg is halhasson azért, akkor meg kellene lennie a jognak, hogy középiskolából azonnal profinak állhassanak a fiatalok!
  • Ha orvosira jár az ember, és megtalálja valamilyen betegség ellenszerét, akkor várnia kell éveket arra, hogy eladhassa? Nem.
  • Ariana Grandénak mondta bárki is, amikor énekesnek állt, hogy „Nem lehetsz énekes jogilag, csak 21 éves korodtól fogva?”
  • Vagy ha a Microsoft megkeres egy fiatal informatikust, mert nagyon tehetséges, kell várnia meghatározott ideig, amíg munkába állhat? Nem.
  • Ha 18 évnél fiatalabb vagy, akkor is felléphetsz pénzért koncerten, ha nagyon tehetségesen zongorázol? Igen.
  • Amikor J.K. Rowling megírta a Harry Potter könyvsorozatot, rengeteg példányt eladott belőle. Miért? Mert az embereknek tetszett, és az ő pénzüket arra az élvezetre költötték, amit Rowling írása adott nekik (piac, kereslet-kínálat). Ezért érezte Rowling, hogy ezt meg is lehetne filmesíteni, mert van rá kereslet! Mégsem merült fel a probléma, hogy „jaj, Harry, és barátai mind gyerekek, akkor hogyan fogunk felnőtt színészeket úgy kisminkelni, hogy 8 évesnek tűnjenek, hiszen 8 évesek nem szerepelhetnek filmekben!” Daniel Radcliffe,stb. azért szerepelhettek, mert tehetségük elérte azt a szintet, amire kereslet volt.

Ugyanez a helyzet a fiatal sportolókkal is Amerikában. Fontos tudni, hogy vannak sportágak, amelyek veszteségesek az egyetemeken, mégis ugyanolyan ösztöndíjjal rendelkezik egy tollaslabdázó, mint éppen Tua Tagovailoa (Alabama, amerikaifoci), vagy a Clemson elképesztően tehetséges tavaly még újonc (freshman) irányítója, Trevor Lawrence (Clemson, amerikaifoci).

Piaci működés szerint azonban azt kell jobban megfizetni, amelyik nagyobb bevételt generál, ezen elgondolás elé pedig nem gördít akadályt a 9-es cikkely. 

Felmerül ellenérvként, hogy 18 évesek csak elherdálnák a pénzüket. Ha minden igaz, mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, életkortól, nemtől, mindentől függetlenül. A jognak kell meglennie, hogy pénzhez juthassanak, hogy középiskola után profinak állhassanak, illetve, hogy szakszervezeti képviseletük legyen az egyetemi ligában. Tanítsák őket inkább arra, hogy mit tegyenek a pénzükkel, ahelyett, hogy ritkán használt nyelveket „tanítsanak” nekik!

Számunkra tanulságként levonható, hogy értsük meg, ha valaki szeretné maximalizálni anyagi hasznait, amit nem feltétlenül a kapzsiság, hanem a megbecsülés vezérel, valamint az, hogy hiába tekinti magát világvezető hatalomnak Amerika, nagyon sok etikai démonnal küzdenek még 2019-ben is.


Hozzászólások