Amerikai - Csúcsmeccsekkel indítják az újévet Amerikában
Csúcsmeccsekkel indítják az újévet Amerikában
Fotó: Europress/AFP

Csúcsmeccsekkel indítják az újévet Amerikában

Németh DánielNémeth Dániel
2017/12/31 15:00

Végéhez közeledik az egyetemi amerikai foci-bajnokság 2017/18-as szezonja. Idén szilveszterkor egyetlen bowl-meccset sem játszanak, az újév első napján azonban két slágermeccsre is sor kerül. Elsőként a parádés támadósorával egész évben lenyűgöző Oklahoma Sooners lép pályára a Georgia Bulldogs ellen, majd az előző két szezon döntősei, a Clemson Tigers és az Alabama Crimson Tide csapnak össze egymással. Bemutatjuk, mit érdemes tudni a négy rájátszás-csapatról, és milyen esélyekkel vágnak neki a küzdelmeknek.

Clemson Tigers (1) - Alabama Crimson Tide (4) - január 2. - 2:45 

A Clemson Tigers és az Alabama Crimson Tide az utóbbi két szezonban kétszer találkoztak egymással az egyetemi bajnokság rájátszásának fináléjában. A párharcaikat egész nyugodtan nevezhetjük kiegyensúlyozottnak, mindkét csapat egy-egy bajnoki címet szerzett, és szinte pontosan ugyanannyi pontot pakoltak fel a táblára. (Összesítve az Alabama vezet 76-75-re.)

A trilógia harmadik - de közel sem biztos, hogy utolsó része - hasonlóan epikus csatát ígér. A kiemelések alapján a Tigers számít esélyesebbnek - a Crimson Tide idei playoff-szereplése közel sem volt annyira biztos -, de Nick Saban csapatát soha nem szabad leírni. Egy dolog tűnik biztosnak: előzetesen ez a két gárda tűnik a legesélyesebbnek a végső győzelemre, így akár egyfajta előrehozott döntőként is tekinthetünk a párharcra.

Watson már az NFL-ben pusztít, de nélküle csak még erősebbek lettek

A tavalyi döntő hőse a 420 yardot passzoló (emellett földön is 43-at termelő), összességében 4 TD-t szerző (3 passz, 1 futás után) Deshaun Watson volt. A kiváló irányítót azóta a Houston Texans a draft 12. helyén kiválasztotta, és sérüléséig fantasztikusan játszott a profik között. Egy ilyen játékos elvesztése minden csapatot érzékenyen érintene, a Clemson azonban még valahogy jól is jött ki belőle.

A Watson helyére igazolt Kelly Bryant közel sem rendelkezik olyan kifinomult passzjátékkal, mint elődje - átlagban közel 95 yarddal kevesebbet ért el a levegőben, mint tavaly Watson -, azonban a lábaival kompenzálni tudta hiányosságát. Nem csak a futott yardok tekintetében bizonyult jobbnak, de közel kétszer annyi hatpontost szerzett a futásokat követően.

Önmagában természetesen Bryant nem volt képes pótolni Watson előző idényben mutatott teljesítményét. A támadósor átalakításában nagy szerepet játszott az is, hogy a skill pozíciókban erősíteni tudtak, különösen a két futó, Travis Etienne és Tavien Feaster vezetésével. A Clemson az idei szezonban meccsenként 30 yarddal többet ért el földön, vagyis a futójátékkal együtt kompenzálni tudták a klasszis irányító távozása okozta űrt.

De ami még fontosabb: a védelem jelentős előrelépést tett 2017-ben. Domináns teljesítményüket jelzi, hogy az ACC álomcsapatában a védőfal nagy részét Clemson-játékosok adták. Ezen a statisztikákat látva, nem nagyon lehet csodálkozni, meccsenként 3,4 sacket szereztek, és 3,1 yardot engedtek futásonként, ami a hatodik legkevesebb volt az egész országban.

A Clemson védelme eddig sem számított gyengének, de az idei idényben talán az ő egységük volt a legjobb. Olyannyira, hogy egyes szakértők úgy tartják, a Clemson utóbbi három évben rájátszásba jutott csapatai közül a mostani a legerősebb.

Már nem az Alabama a legjobb

A Clemson elleni bajnoki döntőig a Crimson Tide sikert sikerre halmozott. Az előző idényben 13-0-val zárták az alapszakaszt, és a fivethirtyeight.com értékelése szerint minden idők legjobb teljesítményét nyújtották összességében, a rájátszás első meccsén pedig még tovább javították a mérlegüket. Azonban tudjuk hogyan alakult a szezon további része: Nick Saban hitetlenkedve csóválta a fejét Watson elképesztő fordítását követően, amely bajnoki címet ért a Clemsonnak. 35 év után először.

Az Alabama pontosan úgy próbálta újraépíteni csapatát, ahogyan azt Alabamában megszokhatták: 2017-ben is ők voltak a legjobbak az év nagy részében. Statisztikailag azonban nem voltak annyira dominánsak, mint egy évvel korábban. A Sports Reference értékelése szerint a mostani volt a legrosszabb szezonjuk 2010 óta, amikor is a Capital One Bowl meccset játszották év végén, igaz azt simán, 49-7-re nyerték a Michigan State ellen.

A gyenge természetesen erős szó egy ilyen idényre - a legtöbb csapat örülne hasonló mérlegnek - de azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az előző évekkel ellentétben a Crimson Tide nem emelkedik ki a mezőnyből. A nagy riválishoz hasonlóan, az Alabama is változtatott a megszokott stílusán, melynek fényében különösen figyelemreméltó a teljesítményük.

A 2016-os Alabama elsősorban a félelmetes védelem köré épült, ami az egyetemi futball történetének legjobb egységei közé tartozott. Meccsenként 248 yardot engedtek, az ellenfél irányítóit pedig 11,4-es összesített irányítómutatón tartották. Ebben a szezonban 258 yardot és 20,9-es mutatót engedtek, ami ugyan még mindig az ország legjobbjai között van, de egyben azt is jelenti, hogy meccsenként több mint egy TD-vel engedtek többet 2016-hoz képest.

Az Alabama támadósora azonban pont annyit lépett előre, amennyivel képesek kompenzálni a védelem gyengülését. A csapat irányítója, Jalen Hurts tavaly az egyetemi bajnokság 41. legjobb irányítójának számított, ezzel szemben idén már a 6. helyen jegyezték. Az elkapó poszton Calvin Ridley az elkapott yardokat tekintve bekerült a top 40-be. A futójátékuk pedig összességében 20 yardot javult meccsenként - ebben a rotációnak is nagy szerepe van, nyolc játékos jutott el legalább 100 yardig.

Mindent egybevetve négy ponttal szereznek többet találkozónként. Ezzel az Oklahoma mögött az Alabamáé a második legjobb támadósor, ami jókora előrelépés a tavalyi 24. helyhez képest. Máshogy fogalmazva, az Alabama és a Clemson is más erősségekkel rendelkezik, mint egy évvel ezelőtt, vagyis valószínűleg a trilógia harmadik része különbözni fog az első két felvonástól. Viszont az tagadhatatlan, hogy így is remek szórakozást ígér a két domináns egyetem háborúja.

Oklahoma Sooners (2) - Georgia Bulldogs (3) - január 1. - 23:00

Amíg az Alabama és a Clemson párharcáról elmondhatjuk, hogy komoly története - az utóbbi évekre visszatekintve, már-már hagyománya - van, addig a másik két csapat nem számít ennyire rutinosnak a rájátszásban. A Georgiának mindösszesen ez az első szereplése a rájátszás mostani formájának 2014/2015-ös bevezetése óta, míg az Oklahoma 2015 után tért vissza a legjobb négy közé. Abban azonban nem volt sok köszönet, a Clemson nagyon simán, 37-17-re verte őket az Orange Bowl-ban.

Soha nem volt ennyire egyoldalú a playoffban

A rájátszás résztvevői közül egyértelműen az Oklahoma a kakukktojás. Amíg az Alabama, a Clemson és a Georgia a kiegyensúlyozottságával jutott el a végjátékig - mindhárom csapat védelme és támadósora top 10-es volt az országban - addig a Sooners csak a labda egyik oldalán számít kiemelkedőnek. Ott viszont nagyon.

Az egy dolog, hogy 2017-ben az Oklahomáé volt a legjobb offense, de közöttük és a második helyezett (Alabama és Oklahoma State) között akkora a különbség, mint a második és tizedik helyezett között. A rájátszás négy évvel ezelőtti bevezetése óta egyedül a 2014-es Oregon Ducks tudta megközelíteni az Oklahoma számíthat, pedig igazából Marcus Mariotáék sem voltak annyira közel hozzájuk.

Könnyű azonban amellett érvelni, hogy miért nem lesz bajnok az Oklahoma. A Sooners védelme ugyanis messze a leggyengébb a rájátszás mezőnyében. Mérkőzésenként 25 pontot és közel 385 yardot engednek, amivel az ország 59. leghatékonyabb védelmének számítanak. Ezzel messze az Oklahoma a leginkább egydimenziós csapat, amelyik valaha is bejutott az egyetemi bajnokság rájátszásába.

Botrányoktól sem mentes irányító lett a legjobb egyetemi játékos | Hosszabbítás

Baker Mayfield, az Oklahoma Sooners irányítója nyerte a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-trófeát. Ezzel ő lett az első a díj történetében, aki úgy nyert, hogy ösztöndíj nélkül került egyetemre. Az irányító meggyőző fölénnyel, a lehetséges pontok 86%-át begyűjtve végzett az első helyen.

Bár jól ismert (és általában igaz) közhely, hogy a védelmek nyerik a bajnokságot, egyáltalán nem érdemes leírni már a mérkőzés előtt a Soonerst. Náluk játszik ugyanis az ország legjobb irányítója, a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-trófea idei győztese, Baker Mayfield, akinek számos fegyver áll rendelkezésére a támadók oldalán. A statisztikáik annyira nevetségesen jók, hogy már puszta látványukra is a szívroham kerülgeti a védelmi koordinátorokat.

Példának okáért: az idei meccseik több mint felénél értek el 600 yardot vagy annál többet.

A végső győzelemre azonban a statisztikák alapján nem az Oklahoma számít a legesélyesebbnek. Azok a csapatok, melyek a védelmi oldalon voltak erősebbek, 67%-ban nyerték a meccseiket a rájátszásban, míg a támadás orientált csapatok hatékonysága csupán 56% volt. Ezeket a számokat természetesen befolyásolja az Alabama elképesztő dominanciája, a kőkemény védelméről ismert Crimson Tide rendre ott volt a végelszámolásnál. Az Oklahomának változtatnia kell ezen a trenden, amennyiben nyerni szeretnének.

Tavaly még semmi nem utalt arra, hogy itt lesznek

Ha kicsit máshogy közelítjük meg a kérdést, akár a Georgiára is tekinthetnénk kakukktojásként. Hiszen a másik három csapattal ellentétben, amelyek az előző években is ott voltak a rájátszásban vagy legalább annak közelében, a Georgia egy évvel és két hónappal ezelőtt még 4-4-es mérleggel állt az új edző, Kirby Smart irányításával. Bár szezon elején dicsérték a csapat erősítéseit, nem sokan gondolták volna, hogy az új év első napján két győzelemre lesznek a bajnoki címtől.

Azóta a Bulldogs hatalmas fejlődésen ment keresztül, a mérlegük tavaly október óta 16 győzelem és 2 vereség. A csapat fő erőssége a kiegyensúlyozottság, övék volt az ötödik leghatékonyabb támadósor, és a második legerősebb védelem. A csapat futója, Nick Chubb pályafutása során harmadik alkalommal jutott 1100 yard fölé, de még a második számú running back, Sony Michel is közel jutott az 1000 yardhoz. Az elsős irányító, Jake Fromm is sokat fejlődött, és az ország egyik leghatékonyabban passzoló játékosa lett.

A Bulldogs leginkább akkor sebezhető, ha hátrányból kell játszaniuk. Fromm játéka lényegesen jobb volt akkor, amikor a csapat előnybe került. Az alapszakasz során a Power Five konferenciában csupán három irányító előnyben és hátrányban mutatott teljesítménye között volt nagyobb különbség.

A minta azonban kicsi - a Georgia alig volt hátrányban a szezon során - így ez a statisztika könnyedén félrevezető lehet. (A játékok 16%-ban álltak vesztésre, ennek közel fele az Auburn ellen 40-17-re elveszített mérkőzésről származik.) Az Oklahomának egyértelműen az lehet a legnagyobb esélye, hogy a támadók az elejétől kezdve képesek dominálni a mérkőzést, korán meg tudják szerezni a vezetést, ezzel kényszerítve kockázatosabb játékra Frommot. Tekintettel azonban a Georgia kiegyensúlyozottságára, és az Oklahoma gyengécske védelmére, ezt könnyebb elmondani, mint megvalósítani.

via és via

Hozzászólások